A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization – UNWTO) 2010. július 5-én, Madridban tette közzé World Tourism Barometer című jelentését a 2009. évi nemzetközi turisztikai bevételekről és kiadásokról, a legfontosabb küldőországok rangsoráról, továbbá a legfrissebb, 2010. évi statisztikákról és előrejelzésekről.
A 2009. évi főbb mutatók
A nemzetközi turistaérkezések száma 4,2%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban
A 2009. évi nemzetközi turistaérkezések számát 2010. februárban már publikálta a Turisztikai Világszervezet. A korábban publikált adatokhoz képest csak csekély változás történt: a nemzetközi turistaérkezések száma a legfrissebb adatok szerint 2009-ben 4,2%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban, így összesen 880 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak.
A nemzetközi turizmusból származó bevételek 5,7%-kal csökkentek 2009-ben
A nemzetközi turizmusból származó bevételek 852 milliárd USD-t tettek ki az elmúlt évben. Ez az összeg 611 milliárd eurónak felel meg.
A 2010. január-áprilisi mutatók
2010 áprilisában mintegy 3%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma
14 hónapnyi folyamatos csökkenés után április volt a hetedik, pozitívumot mutató hónap. Az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt európai légtérzár következtében áprilisban lassult a növekedési ütem. Májusi adatokat csak harminc ország adott meg, amelyek azonban további növekedést valószínűsítenek.
2010 első négy hónapjában a nemzetközi turistaérkezések száma 6,6%-kal növekedett
A nemzetközi turistaérkezések számát tekintve folytatódott 2009 utolsó negyedévének pozitív trendje. 2010. január-áprilisban a nemzetközi turistaérkezések száma 258 millió volt. A fejlődő piacokon gyorsabb (mintegy 9%-os) növekedést figyeltek meg, mint a fejlett piacokon (itt közel 5%-os volt a növekedés). A 2009-hez viszonyított növekedés ellenére a nemzetközi turistaérkezések száma még mindig 2%-kal kevesebb, mint a válság előtti utolsó évben, 2008-ban. (Ekkor 264 millió volt a nemzetközi turistaérkezések száma.)
Valamennyi régióban növekedést tapasztaltak, ennek mértéke azonban jelentős eltéréseket mutat.
Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben jelentősen, 12,0%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma; Amerikában az átlagnál kisebb, 6,0%-os volt a növekedés; Afrikában az átlagnak megfelelően alakultak a mutatók; a Közel-Keleten ezzel szemben az átlagot jóval meghaladó mértékben, 32,8%-kal növekedett a turistaérkezések száma, ami mögött az egy évvel korábbi számottevő visszaesés áll.
Európában csekély, mindössze 0,2%-os volt a növekedés
A minimális növekedés miatt a 2010. január-áprilisi nemzetközi turistaérkezések száma még mindig 5-10%-kal alacsonyabb, mint a rekordévnek számító 2008-as esztendő azonos időszakában volt. A márciusi pozitívumok után áprilisban néhány ország kétszámjegyű csökkenésről számolt be. Mindez arra figyelmeztet, hogy nem érdemes egy-egy hónapot vizsgálni, hiszen nagyok az ingadozások.
Nyugat-Európában 2,6%-kal, Dél-Európában és a Mediterrán térségben 1,6%-kal több nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában, bár a desztinációk között nagy különbségek figyelhetők meg. Közép- és Kelet-Európában 1,1%-os csökkenésről számoltak be, az áprilisi légtérzár által különösen érintett Észak-Európában pedig 7,3%-os volt a visszaesés.
A nemzetközi turizmushoz kapcsolódó kiadások is javuló tendenciát mutatnak
A kiadásokról csak nagyon kevés információ áll még rendelkezésre, ezek azonban javulást jeleznek, némely ország esetében akár kétszámjegyű növekedési ütemet is.
2010 első négy hónapjában 6%-kal nőtt a nemzetközi légiutas-forgalom
Az International Air Transport Association (IATA) adatai szerint a 2009-ben tapasztalt 2,5%-os visszaesést követően 2010. január-áprilisban – Európa kivételével – újra növekedést tapasztaltak.
Az Association of European Airlines (AEA) adatai szerint az európai nemzetközi légiutas-forgalom 1,5%-kal csökkent ugyanebben az időszakban, májusra azonban már pozitívabbak a becslések.
Nőtt a szállodai foglaltság és az átlagos szobaárak
A Deloitte adatai szerint a szállodaipar is javuló teljesítményt mutat világszerte és Európában egyaránt. Az európai szállodák foglaltsága 56,6%-os volt a vizsgált időszakban, 2,3 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában. A régión belül azonban nagy különbségek figyelhetők meg.
Javult a UNWTO bizalmi indexe
A Turisztikai Világszervezet által megkérdezett szakértők fele ítélte a január-áprilisi időszakot jobbnak vagy sokkal jobbnak, mint amire számítottak. A 2009. augusztus-decemberi időszakot csak 34% ítélte meg ilyen kedvezően.
Előrejelzések
2010-ben 3-4%-os növekedést vár a UNWTO
A Turisztikai Világszervezet fenntartja 2010. januári becslését, miszerint a nemzetközi turistaérkezések száma 3-4%-kal fog növekedni idén. Sok múlik a nyári főszezon alakulásán, illetve azon, hogy Európa milyen eredményeket ér el. A görög válság, a megszorító intézkedések stb. újra megingatták Európában a fogyasztói bizalmat. Mivel Európa turizmusa nagyban függ a régión belüli utazásoktól, ezek a jelenségek mérséklik az optimizmust. Ugyanakkor az euró és a font árfolyamának csökkenése kedvez a tengerentúlról származó turizmusnak és ösztönzi a kontinensen belüli utazásokat.
A május-augusztusi időszakra vonatkozó várakozások pozitívak
A pozitív várakozásokat erősítik az olyan nagyrendezvények, mint a dél-afrikai Labdarúgó Világbajnokság vagy a Sanghaji Világkiállítás. Borúlátásra adnak okot azonban a különböző természeti katasztrófák, amelyek a világ számos régióját érintették.
Változó fogyasztói trendek
A válság alatt és azt követően megerősödtek az olyan fogyasztói trendek, mint a késői foglalások, az internet egyre gyakoribb használata tájékozódásra és foglalásra, a közelebbi desztinációkba és rövidebb időre történő utazások, valamint az ár-érték arány növekvő szerepe. Bár mind a szabadidős, mint az üzleti utazások terén növekszik a bizalom, a világ legnagyobb részén továbbra is visszafogottság jellemző. Azokat pedig, akik megengedhetik maguknak az utazást, a magasabb minőség, a jó ár-érték arány és a személyre szabott szolgáltatások iránti növekvő igények jellemzik.
Európában nő az olló a „budget” és a luxus utazások között, ahogy egyre többen keresik az all-inclusive szolgáltatásokat és az egyedi autós utazásokat. Az európaiak továbbra is a közeli (hazai vagy szomszédos) úti célokat részesítik előnyben. Ezzel párhuzamosan úgy tűnik, nő a kereslet a vízparti passzív pihenést kiegészítő városlátogatások iránt is. Az üzleti utazások terén is javulás figyelhető meg: miközben az incentive utazások „kimennek a divatból”, a gyengébb euró kedvez a konferenciák, kongresszusok, események európai megrendezésének. Az éles verseny következtében az árak további mérséklődése várható, az utazási irodákat ez kevésbé, a hagyományos légitársaságokat azonban annál inkább érinti.
Minőség és innováció
A kereslet változása világszerte az iparág üzleti modelljeinek megváltoztatását és a turisztikai kínálat fejlesztését kívánja meg. Alapvető fontosságú a fogyasztók jobb megértése, a korszerű technológiák professzionális alkalmazása, az innovatív termékfejlesztésre és az emberi erőforrásokra fordított befektetések növelése – és a fenntarthatóságra való határozott törekvés.
A növekvő munkanélküliség mellett egyre világosabb, hogy a költségvetési deficitek is gátat szabnak a turizmus fejlődésének. Különösen igaz ez a fejlett országokra, ami negatívan hathat a legnagyobb küldőpiacokra.
A számos kormány által meghozott megszorító intézkedések, a növekvő adóterhek nem hagyhatók figyelmen kívül. A turizmust közvetlenül is érintik olyan intézkedések, mint az Egyesült Királyságban 2010 novemberében bevezetésre kerülő, kiutazásokat sújtó adó vagy Németország szándéka egy új, a légiközlekedést érintő adó kivetésére. A Turisztikai Világszervezet az adózással kapcsolatos egyoldalú intézkedések veszélyeire hívja fel a figyelmet. A számos országot jellemző költségvetési megszorítások és az alacsony fogyasztási szint idején különösen jelentős a turizmus munkahelyteremtő, exportnövelő és adóbevételt generáló szerepe. A Turisztikai Világszervezet üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a turizmust a gazdasági fejlődés motorjának tekintik.
