Üresen konganak a termálfürdők

0
9

Sokmilliárdos bukta a termálfürdőknél: a több mint 300 magyarországi fürdő között alig találni nyereséges vállalkozást. A szektor összességében évente több tízmilliárd forintnyi hiányt termel, pedig a veszteséges fürdők egy részét akár 2-3 év alatt nyereségessé lehetne tenni.

Termálfürdők

 

A szektorba az elmúlt évtizedben a különböző  támogatási programokon keresztül mintegy 200 milliárd forintnyi forrás érkezett, a fellendülés és a várt eredmények azonban elmaradtak. Először a Széchenyi-tervben, majd a 2005 és 2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában kaptak kiemelt szerepet a hazai wellness- és gyógyfürdők. A szektor ma már évi több tízmilliárd forint veszteséget termel.

„Megfelelő döntések mentén a veszteségek jelentősen csökkenthetők, a fürdők egy része nyereségessé tehető. Ehhez azonban korszerű technika és fejlesztések, valamint a fürdőüzemeltetési szemlélet változása szükséges” – hívja fel a figyelmet az EconoConsult Kft. alapítója, korábbi tulajdonos ügyvezetője, Molnár László. A megoldást a műszaki innováció és a technológiai fejlesztések, valamint a létesítmények térségi turisztikai stratégiába illeszkedő, menedzserszemléletű üzemeltetése együtt biztosíthatják. Utóbbira a know-how rendelkezésre áll, az üzemeltetést jelentősen megkönnyítő innovációs fejlesztést pedig megkezdte az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter.

Az évek óta tartó veszteséges működés a fürdők nagy részénél a felmérések szerint több okra vezethető  vissza. A beruházások előkészítése, tervezése és kivitelezése során sok esetben nem vették figyelembe a piaci körülményeket, a fürdők speciális műszaki jellemzőit. „Ehhez adódik, hogy a fürdők működtetése valójában egy speciális ingatlanüzemeltetési szemléletet igényel. Az üzemeltetés sikerességét a tervezési hibák, a beépített berendezések és gépészet problémái együttesen nehezítik” – mondja Molnár László. Általában hiányzik az integrált szempontok mentén megvalósuló, menedzserszemléletű üzemeltetés is, teszi hozzá a vezető tanácsadó. Ezek együttesen felelősek a költségek mértékéért, a vendégek elmaradásáért, a veszteséges működésért.

A megtakarítás a fürdők esetében is számításokkal tervezhető, az alacsony forrásigényű fejlesztések megtakarítása később mélyebb modernizációk önerejét képezheti. „Nincsen felesleges fejlesztés, csak minden esetben a megtérülési mutatók alapján kell priorizálni a beavatkozásokat” – mondja Folberth Péter, az egy fürdőfejlesztési innovációs-technológiai projekt előkészítését végző ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter klaszterigazgatója.

A hazai fürdőkben például az elfolyó  víz energiájának hasznosítása egyelőre még nem jellemző, holott a termálfürdők esetében jelentős megtakarítást eredményezhet, ha ezt a vizet temperálásra, a fűtési rendszerek támogatására használják.

Kevesen gondolnák, de a termálvízből kinyerhető  maradék hő, kiegészítve egy biomassza alapú megoldással, a hőszolgáltatás biztosítása mellett akár áramtermelésre is használható. Mindezt kiegészíthetik a hagyományos megújuló  energiaforrásokon alapuló villamos- és hőenergia-termelő technológiák is. „A fürdőkben számos elektromos berendezés folyamatosan működik, ezek villamosenergia-igényeinek akár 60-70 százaléka is kielégíthető ilyen módon” – mutat rá Folberth Péter. A jelentős költségcsökkenés révén ezek a beruházások akár 3-5 éven belül megtérülnek, teszi hozzá. 

A korszerű fürdők napi működtetésében meghatározó tényező a teljes létesítményt vezérlő, automata üzemeltetési rendszer. „Ez önállóan kezeli többek között a hőtermelést, a medencékben lévő víz hőfokát, az elektromos rendszereket. Mindezt úgy, hogy többek között figyelembe veszi az adott pillanatban a vendégszámot, az egyes szolgáltatások kihasználtságfokát” – magyarázza a klaszterigazgató. Az automata fürdővezérlés a magas hatásfokú, önmagukban is költséghatékony részegységek összehangolásáért felel, teszi hozzá.

hvg.hu