A válság hatására felerősödtek a cégalapítási és megszüntetési tendenciák – mondta Somogyi Ferenc, Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke, TM-LINE Zrt. vezérigazgatója. Ennek a FOE elnöke szerint nemcsak gazdasági okai vannak, hanem az adóelkerülésre való törekvés is, amire a cégalapítást is használják sokan.
Idén már 10 hónap alatt annyi felszámolás volt, mint tavaly, de a végelszámolások és a cégalapítások száma is jelentősen megugrott – emelte ki Somogyi. A FOE elnöke szerint a 2009-es csődtörvény módosításai nem érték el a célt – ezt mutatják az előbbi számok is.
A csődeljárásokat teljesen újraszabályozták, a törvénymódosítással a csődeljárást vonzóvá szerették volna tenni, a felszámolásokkal szemben. Ezt az azonnali – de meghosszabbítható – moratóriummal érték el egyebek mellett.
A hatékony csődvédelem azonban nem alakult ki. Somogyi egyik fő problémaként megjegyezte, hogy Magyarországon a csőd akkor jön létre, amikor a cégnek már nincs pénze, holott ennek az eljárásnak az lenne a lényege, hogy a csődvédelem alatt átstrukturálják a céget. Ez azonban pénz nélkül nem megy, így ilyen helyzetben már értelme sincs a csődnek.
A csődtörvény módosításában az látszik, hogy a csőd valóban népszerű lett a módosítás elfogadása után, de a célt nem érte el a változtatás: 138 csőd volt 2010-ben, idén viszont csak 88. Ez azt mutatja, hogy itt nem következett be olyan dinamikus növekedés, mint a felszámolások terén, vagyis a felszámolások helyett nem a csőd alkalmazása lett a prioritás.
Somogyi szerint a csődöt sokan időhúzásra használják, ez vált jellemzővé – vagyis nem komoly reorganizációra, hanem a hitelezők elöli menekülésre veszik igénybe.
A FOE elnöke a 2011. augusztus 4.-ei törvénymódosítással kapcsolatban – ami az állami felszámoló létrehozásáról szólt – arra mutatott rá, hogy ez a módosítás meglepetésként érte a szakmát, hiszen ebben az esetben sem egyeztetett a jogalkotó a szakmával. Ugyanakkor az is megjegyezte Somogyi, hogy ezek után kormányrendelet nem született.
Eddig a csődtörvényben összesen kilenc nagyobb, átfogó módosítás történt, ezek azonban nem egyértelműek és nagyon nehéz eligazodni ezek között a szabályok között. A legutóbbi, még folyamatban lévő módosítások esetében már voltak egyeztetések – jegyezte meg Somogyi. Hozzátette: a szakma megfogalmazta a véleményét, úgy tűnt, hogy a jogalkotó meg is hallgatta őket és át is vezeti a módosításokat, ám a végén a parlament elé került verzió újabb meglepetéseket okozott.
A jelenlegi verzióban szintén szeretnék erősíteni a csődeljárás lehetőségét, ezt szolgálná a 90 napos moratórium 120 napra történő emelése. A FOE elnöke azonban arra mutatott rá, a törvény a csődvagyon megőrzését is célként jelöli meg, de a csőd alatti szállítók helyzetét nem rendezi. Szerinte ez egy fontos hiányossága a szabályozásnak.
Somogyi egyebek mellett azt is a hibák között említette, hogy a jelenlegi verzió a vagyonkimentés kérdését sem rendezi. Szerinte probléma, hogy a csődeljárást – Nyugat-Európában bevett szokástól eltérően – cégcsoportra nem alkalmazzák Magyarországon, vagyis nem az összhitelezői érdekeket tartják szem előtt.
A mostani módosítás szintén jelentős hiányosságának tartja Somogyi, hogy behozza ugyan az árnyékvezetők (döntéshozatalban részt vevők) felelősségre vonását, de a kettős eljárást nem, azaz szinte lehetetlenné válik a hitelezők pénzhez jutása.
A tövény bevezeti a kényszertörlési eljárás alatt (k-t.a.) esetét, ami azt jelenti, hogy felszámolási stádiumban már nincs egyezségre lehetőség: ha nincs követelés, eltörlik a céget. Ez azonban sok kérdést nem rendez – például egyebek mellett olyanokat, hogy a k-t.a. után ki rendezi a munkavállalókat (munkabér), bérleti jogviszonyokat, közüzemi szerződéseket érintő kérdéseket, ki teljesíti a nyilvántartásokat, ki kezeli az adatokat vagy mi lesz a cég vagyonával.
Somogyi szerint, ha ezt a költségvetés új feladatként szeretné végezni, akkor számolnia kell azzal, hogy ez jóval többe fog kerülni, mint a kifizetett felszámoló szervezetek díja.
Ugyanakkor hozzátette, hogy látszik a jogalkotó azon törekvése, hogy a módosítások számos szigorítást tartalmaznának a jelenlegi helyzet rendezésére, de a k-t.a. a jelenlegi formájában lerontja az egyéb gazdasági tisztulásában tett intézkedéseket.
