Megnyílt a veszprémi Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ. A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ a Veszprémi Főegyházmegye kulturális turisztikai fejlesztése, költségvetése 881 millió Ft volt.
A sajtótájékoztatón Szijjártó Orsolya, az Inventio cégcsoport ügyvezető igazgatója (a projekt ötletgazdája és menedzsere) elmondta, hogy az épület célja az, hogy minden Veszprémbe érkező számára élményszerűvé, vonzóvá tegye a várost, mintegy „életre keltse” a várat és egyházi értékeit, programokat kínáljon az idelátogatóknak, és lehetőséget biztosítson az interaktív tanulásra is. Emellett a Központ, mely egyúttal a vár fogadóépülete is, megtestesíti a Katolikus Egyház azon célkitűzését, hogy a tágabb publikum számára is nyitottabbá váljon – a nem vallásos érdeklődők számára is.
A projektet zászlóhajónak nevezte abból a szempontból, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a külföldiek számára megfelelő idegen nyelvű tájékoztatás biztosítására, ezért minden elérhető angolul, és audioguide németül és angolul is kölcsönözhető lesz. A mintegy 1000m²-en számos funkció kapott helyet. A ház kiállításai két szálon futnak: egyrészt a ház eredeti funkcióit mutatják be, másrészt az újonnan létrehozott, főként egyházi témájú kiállításokat lehet megtekinteni.
Dr. Mail József elmondta, hogy kiállítások, barokk freskók, hegedűkészítő és ostyasütő látványműhely, turisztikai filmnézés várja 2011. november 3-ától az idelátogatókat. A ház közismertebb nevét (Bíró Giczey ház) építtetőiről, Padányi Biró Márton kanonokról és veszprémi püspökről, illetve Giczey István kanonokról kapta.
A ház földszintjén és pincéjében több látványműhely található, ahol a látogatók megismerkedhetnek a hegedűkészítéssel, a gyertyaöntéssel és az ostyasütéssel. A vetítőteremben virtuális utazáson vehetnek részt, amely során sok érdekességet megtudhatnak a környék látnivalóiról és a Veszprémi Főegyházmegye történetéről. A gyógynövényeiről híres halimbai papnak, dr. Szalai Miklós esperesnek köszönhetően a látogatók felfedezhetik a gyógynövények rejtélyes világát és megtudhatják, melyik teakeveréket milyen betegségek kezelésére használják. A hátsó gyógynövénykertben közelebbről is megismerhetők e növények, a teázóban pedig saját készítésű gyógyteákat is kóstolhatnak a felfrissülni vágyó vendégek.
Pálfalvi Judit, az intézmény igazgatója hangsúlyozta, hogy a létesítmény a főszezonon kívül leginkább a helyiek számára kíván programlehetőséget biztosítani.
A Szaléziánum szeretettel és melegséggel fogad mindenkit és az Érsek Atya szavaival élve „az ide betérők egy emberként lépnek be, de több emberként távoznak.” Azt is elmondta, hogy az intézmény a katolikus újságírók védőszentjéről, Szalézi Szent Ferencről kapta nevét. Azáltal, hogy nem egy magyar szentről nevezték el, a Szaléziánumot a nemzetközi turisták számára is vonzóvá kívánják tenni.
Szijjártó Orsolya, az Inventio Consulting cégcsoport ügyvezetője két fontos szempontot emelt ki: egyrészt azt, hogy a Szaléziánum megnyitása előtt Veszprém életében nem volt olyan intézmény, amely a turisták számára az alapvető történelmi összefüggések kontextusába helyezte volna Veszprémet és a várat. Másrészt az egyház fő feladatán kívül álló, jelentős szerepvállalását emelte ki a város turisztikai tevékenysége kapcsán. Veszprém város fő turisztikai vonzerejét mindig is az egyházhoz, a magyar történelemhez kapcsolódó személyiségek jelentették, ezért a turizmus fejlesztése csak az egyház és a város együttműködésében valósulhat meg, hangsúlyozta az ötletgazda.
