A jövÅ‘ városai nemcsak önmagukért, hanem a környezÅ‘ településekért is felelÅ‘sséget vállalnak – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter szerdán Budapesten. Navracsics Tibor a Fenntartható és okos településfejlesztés elnevezésű konferencián úgy fogalmazott, hogy „a jövÅ‘ városai nem pusztán közigazgatási egységek, hanem olyan fejlesztéspolitikai egységek is, amelyek (…) a térségi feladatellátásban vállalnak felelÅ‘sséget és ennek megfelelÅ‘en nemcsak önmagukért, hanem a környezÅ‘ településekért is területi felelÅ‘sséget vállalnak”.
A miniszter beszédében elmondta, hogy a 19. és 20. század elsÅ‘ fele a nemzetállamok idÅ‘szaka, a 20. század második fele és az ezredforduló pedig a nagyvárosok kora. „A most kezdÅ‘dÅ‘ új idÅ‘szak pedig a középvárosok és a nagyvárosok együttes nagy korszaka lesz” – hangoztatta, arra hÃvva fel a figyelmet, hogy ez fejlesztéspolitikailag is alátámasztható. Meglátása szerint a nemzeti identitások mellett egyre erÅ‘sebben jelenik meg a lokális és regionális identitás is, amelynek a többi között fejlesztéspolitikai jelentÅ‘sége is lehet.
A városok jelentÅ‘sége az európai együttműködés szempontjából is nÅ‘ – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy ezt az Európai Bizottság és az uniós tagállamok is felismerték. Példaként emlÃtette az Európa Kulturális FÅ‘városa, az Európa Ifjúsági FÅ‘városa mellett a zöld városok, a klÃmabarát önkormányzatok és az okosvárosok kezdeményezéseket.
A miniszter a bizottság tavaly kiadott kohéziós jelentésére hivatkozva arról beszélt, hogy az EU kohéziós politikája és kohéziós folyamatai jelenleg szinte kizárólag a nagyvárosi, fÅ‘városi térségekre koncentrálódnak. A kevésbé nagyvárosias vagy éppen vidéki térségek nem kaphattak még lendületet ebben a felzárkózási folyamatban – tette hozzá.
Navracsics Tibor szerint a nagyvárosi térségek a nagyobb kormányzati segÃtség nélkül is jól fenn tudják tartani magukat és nagyon dinamikus növekedési ütemet mutatnak. „Ez a dinamikus növekedés nem kis mértékben éppen annak a nagyon kiélezett és szoros versenynek is köszönhetÅ‘, amely ma Közép-Európa fÅ‘városai és nagyvárosai között zajlik” – mondta. Véleménye szerint ez a tényt minden nemzeti fejlesztéspolitikának figyelembe kell vennie.
Kifejtette, hogy a fÅ‘városi és nagyvárosi térségek megkerülhetetlen motorjai ennek a regionális fejlesztéspolitikának, ugyanakkor a fejlesztéspolitikának foglalkoznia kell olyan térségekkel is, amelyek „sikertörténetté válhatnak”. Ezek – folytatta – ugyan nem érik el a milliós vagy ötszázezres lélekszámot, de térségi kisugárzásukból adódóan nagyon komoly a térszervezÅ‘ és közszolgáltatás-ellátó szerepük. A miniszter szerint egyre inkább látható, hogy a járásszékhelyeknek is van térségszervezÅ‘ erejük.
Arra hÃvta fel a figyelmet, hogy ezért a magyar fejlesztéspolitikának két – egymásnak akár ellentmondónak tűnÅ‘ – feladatot kell kezelnie: a közszolgáltatások koncentrálódását a városokban és a városi lakosság kitelepülését az agglomerációba, a szuburbanizációt. Navracsics Tibor magyarázata szerint a városhálózat egyre inkább várostérség-hálózattá válik.
Közölte, hogy azon dolgoznak, hogy a fejlesztéspolitika a jövÅ‘ben a hagyományos közigazgatási egységen alapuló fejlesztés mellett egyre inkább a funkcionális várostérségek alapján történÅ‘ fejlesztést létesÃtse elÅ‘nyben. Olyan városias alapú szemléletet kÃvánnak meghonosÃtani, amely nem a városok kizárólagosságán alapul, hanem a városok területi ellátásban viselt felelÅ‘sségét helyezi elÅ‘térbe – mondta a miniszter. Jelezte: a fejlesztéspolitikai ösztönzÅ‘k ezen keresztül jutnak majd el a városokhoz és az azokat körülvevÅ‘ településekhez is. (FOTÓ)
MTI
fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
