Fókuszban Budapest turizmusa, az idegenvezetői szakma és a digitalizáció
Jelentős szakmai érdeklődés mellett rendezett turisztikai konferenciát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az Idegenvezetők Világnapja 2026 alkalmából. A szakmai esemény célja kettős volt: egyrészt átfogó képet adni a turizmus nemzetgazdasági szerepéről és Budapest gazdaságára gyakorolt hatásáról, másrészt bemutatni a február 19–22. között zajló, több mint száz programot felvonultató fővárosi rendezvénysorozatot.
A konferencia lehetőséget biztosított arra is, hogy a BKIK bemutassa a budapesti turizmus területén végzett sokirányú tevékenységét, az eddig elért eredményeket és a jövőre vonatkozó szakmai elképzeléseket. Az előadások és pódiumbeszélgetések a turizmus, a közlekedés, a fenntarthatóság, a régiós versenyképesség, valamint az idegenvezetői szakma jövőjének kérdéseit egyaránt érintették.
A konferenciát dr. Bódi Viktória, a BKIK főtitkára nyitotta meg, köszöntőt mondott Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő. A megnyitóban a szervezők hangsúlyozták, hogy a turizmus stratégiai ágazat, amely közvetlen és közvetett módon is jelentős hatást gyakorol a főváros gazdasági teljesítményére, a szolgáltató szektorra, valamint a foglalkoztatásra.
A rendezvény szakmai programja a turizmus aktuális kihívásaira és a budapesti turisztikai ökoszisztéma működésére koncentrált, különös tekintettel a „visitor economy” szemléletre, amely a látogatói gazdaság komplex rendszerét vizsgálja.
A BKIK szerepe a turizmusban – tudásközponti funkciók
Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke előadásában a kamara turizmusban betöltött szerepét ismertette. Kiemelte, hogy a BKIK küldetése a turisztikai ágazat szereplőinek összefogása, a szakmai párbeszéd erősítése és a vállalkozások érdekeinek képviselete.
Elmondása szerint a kamara turisztikai tudásközpontként működik: adatelemzésekkel, kutatásokkal és szakmai fórumok szervezésével támogatja a stratégiai döntéshozatalt. A BKIK közvetítő szerepet tölt be a turisztikai vállalkozások és a fővárosi döntéshozók között, elősegítve az összehangolt turizmusirányítási modell kialakítását.
A „visitor economy” szemlélet alkalmazása az egyensúly megteremtését célozza a városlakók, a vállalkozások és a turisták érdekei között. Ez a megközelítés a fenntartható turizmus, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a digitális innováció összekapcsolására épít.
Budapest turizmusa a fővárosi stratégia tükrében
Baráth Gergely, a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal turisztikai tanácsadója Budapest turizmusának aktuális helyzetét és stratégiai irányait mutatta be. Előadásában kitért a főváros turisztikai teljesítményére, a nemzetközi és belföldi vendégforgalom alakulására, valamint arra, hogy a turizmus miként járul hozzá a városi gazdaság diverzifikációjához.
Részletesen elemezte a turizmus és a közlekedés összefüggéseit is. Rámutatott, hogy a fővárosi mobilitási rendszerek – közösségi közlekedés, repülőtéri kapcsolatok, vízi közlekedés – kulcsszerepet játszanak a turisztikai élmény minőségében és a desztináció versenyképességében.
Fenntartható turizmus Budapesten
Antal Attila, a BUM Bevásárló és Tematikus Utcák ügyvezetője a fenntartható turizmus budapesti lehetőségeiről beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy a tematikus utcák és bevásárlónegyedek tudatos fejlesztése hozzájárulhat a városi turizmus területi kiegyensúlyozásához.
A fenntartható turizmus nemcsak környezeti kérdés, hanem gazdasági és társadalmi dimenzióval is bír. A helyi vállalkozások bevonása, a minőségi szolgáltatások fejlesztése és a látogatói élmény differenciálása mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon stabilabb turisztikai modellt eredményezhetnek.
Nemzetközi kitekintés és régiós verseny
Dr. Donka Attila, a Kodolányi János Egyetem Turizmus Tanszékének adjunktusa Budapest helyét vizsgálta a régiós turisztikai versenyben. Előadásában összehasonlító elemzést adott a közép-európai nagyvárosok turisztikai pozíciójáról.
A régiós versenyben a desztinációk közötti különbségek gyakran a szolgáltatási színvonalban, az innovációs képességben és a márkaépítés hatékonyságában mutatkoznak meg. Budapest számára a versenyképesség megőrzése érdekében kulcsfontosságú a minőségi turizmus erősítése, valamint a tematikus kínálat bővítése.
Az idegenvezetői szakma jövője
Az idegenvezetői szakma aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait Dr. Kundi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Turizmus és Vendéglátás Tanszékének tanszékvezetője, valamint Dr. Szeidl Klaudia, a BGE KVIK Turizmus és Vendéglátás Tanszékének tanszékvezetője elemezte.
Az előadók rámutattak, hogy az idegenvezetők szerepe túlmutat a klasszikus városnézésen. A szakma egyre inkább élményalapú, interaktív és specializált szolgáltatásokat kínál. A digitális eszközök, az online foglalási rendszerek és a közösségi média jelenléte új kompetenciákat igényel.
A digitalizáció a turizmusban nem csupán technológiai fejlesztést jelent, hanem a szolgáltatási modellek átalakulását is. Az idegenvezetői szakma esetében ez a tudásfrissítés, a nyelvi és interkulturális kompetenciák erősítését, valamint a minőségbiztosítási rendszerek fejlesztését is magában foglalja.
Digitalizáció és innováció a turizmusban
A konferencia több ponton érintette a turizmus digitalizációjának kérdését. A szakértők egyetértettek abban, hogy a digitális fejlesztések – adatvezérelt döntéshozatal, online marketing, okosváros-megoldások – meghatározó tényezővé váltak a turisztikai versenyképességben.
Budapest számára a digitalizáció lehetőséget teremt arra, hogy célzottabban szólítsa meg a különböző látogatói szegmenseket, és pontosabb adatokat gyűjtsön a vendégforgalomról. Ez a stratégiai tervezés és a kapacitásmenedzsment szempontjából is jelentős.
Több mint száz program az Idegenvezetők Világnapján
A konferencia másik kiemelt célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a BKIK által február 19–22. között, az Idegenvezetők Világnapja alkalmából szervezett budapesti programsorozatra. A több mint száz program között hajós kirándulások, tematikus séták és különleges városnéző túrák is szerepelnek.
A rendezvénysorozat célja, hogy bemutassa Budapest kulturális és turisztikai sokszínűségét, valamint ráirányítsa a figyelmet az idegenvezetők szakmai munkájára. A programok részletes listája a BKIK hivatalos honlapján, a www.bkik.hu oldalon válik elérhetővé.
A budapesti turizmus jövőképe
A konferencia összegzéseként a szervezők hangsúlyozták: Budapest hosszú távú turisztikai versenyképessége a minőségi szolgáltatásokon, a fenntartható fejlődésen és az együttműködésen alapul. A kamara célja, hogy a főváros élhető, kiegyensúlyozott és gazdaságilag stabil turisztikai desztináció maradjon.
A szakmai fórum megerősítette, hogy a turizmus, a vendéglátás és az idegenvezetés ágazata csak összehangolt stratégiával, adatalapú döntéshozatallal és folyamatos innovációval képes alkalmazkodni a változó nemzetközi környezethez.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara turisztikai konferenciája ennek a párbeszédnek adott teret, és egyben irányt is jelölt a budapesti turizmus fejlesztésének következő időszakára.
