Lezárult a Dining Guide éves tesztidőszaka

Dining Guide 2025 díjátadó, vendéglátás - gasztronómia

Identitásválságban a magyar vendéglátás – állóháború a gasztronómia frontján

Tavasszal befejeződött a Dining Guide éttermi tesztidőszaka, amely a hazai gasztronómiai színtér egyik legnagyobb hatású, évente visszatérő eseménye. Az eredmények kihirdetésére a június 16-án megrendezendő Dining Guide Év Étterme Díjátadón kerül majd sor, ahol a szakma legjobbjait ismerik el. A tesztek hátterében több hónapos országos felmérés, helyszíni látogatások és részletes szempontrendszer alapján végzett értékelés áll.

A Dining Guide felelős kiadója és tanácsadója, Herczeg Zoltán szerint a magyar vendéglátás továbbra is identitásválságban van. Meglátása szerint a sokak által emlegetett „gasztroforradalom” inkább stagnálásba torkollott, és a valódi minőségi áttörés az esetek többségében elmaradt.

A „gasztroforradalom” mítosza – 20 éve tartó állóháború

Herczeg szerint a magyar gasztronómia fejlődése már hosszabb ideje inkább egyfajta állóháborúra emlékeztet, semmint dinamikus forradalomra. Véleménye szerint a vendéglátás strukturális gondjai, a fogyasztói attitűdök változatlansága és a minőség iránti alacsony társadalmi igény gátolja a valódi előrelépést. Az országban működő mintegy 50 ezer vendéglátóhelyből csupán néhány száz éri el azt a szintet, amely országos figyelmet érdemelne.

A szakértő úgy látja, hogy a gasztronómiai fejlődés nem lehet néhány kiemelkedő étterem feladata – ehhez szélesebb társadalmi háttér, edukált vendégkör és következetes fogyasztói elvárások szükségesek.

A fogyasztói oldal felelőssége

Az éttermi kultúra fejlődésének kulcsa Herczeg szerint a fogyasztók kezében van. A vásárlói igények ugyanis formálják a piacot: ahol van kereslet a minőségre, ott a kínálat is fejlődni fog. Ennek megfelelően a gasztronómiai megújulás nem csupán a szakmától, hanem a vendégektől is elvárásokat követel.

A nemzetközi példák alapján egyértelművé vált, hogy a gasztronómiai színvonal csak ott tud megemelkedni, ahol a vendégek nemcsak az ételt, hanem az élményt, a koncepciót és a minőséget is keresik.

Az új generáció új elvárásai

A vendéglátóipar egyik új kihívása a fiatalabb, Z generáció igényeinek kiszolgálása. A gasztronómiai szakértő szerint a fiatalok nemcsak egy jó étkezési élményt keresnek, hanem filozófiát, fenntarthatóságot és egyéni hangvételt is. Ez az elvárásrendszer új megközelítést kíván az éttermek részéről, amihez sokszor még hiányzik a kellő tudás és tapasztalat.

Ennek ellenére egyre több új hely próbálja meg integrálni ezeket a szempontokat a működésébe – különösen Budapesten és néhány turisztikailag frekventált helyszínen.

Fenntarthatóság és a Dining Guide értékelési rendszere

A Dining Guide 2024 óta külön is vizsgálja az éttermek fenntarthatósági gyakorlatát. Herczeg Zoltán szerint ez fontos lépés a vendéglátás jövőállóvá tétele felé. Ugyanakkor a vidéki régiókban még mindig jelentős a lemaradás, sok helyen még az alapvető ismeretek is hiányoznak e téren.

A nemzetközi „zöld Michelin-csillag” koncepció inspiráló példát jelenthet, azonban a változás tempója lassú. Pozitívumként értékelhető, hogy egyre több étterem kezdi komolyan venni a fenntarthatóságot, még ha ez sokszor marketingeszközként is jelenik meg.

Élményalapú vendéglátás – a „WOW-faktor” szerepe

A vendéglátásban egyre nagyobb szerepet kap a „WOW-faktor”, vagyis az a plusz, ami élménnyé teszi a látogatást. Ez nem kizárólag a fine dining szegmens privilégiuma: egy klasszikus, vidéki vendéglő is lehet emlékezetes, ha sajátos, hiteles karaktert képvisel.

A Dining Guide értékelési rendszerében az élményszerűség, a vendégélmény minősége is hangsúlyos szerepet kap. A látogatók egyre tudatosabbak, és értékelik azokat a helyeket, ahol átgondolt koncepcióval, következetes megvalósítással találkoznak.

Globalizáció hatásai – lehetőség vagy kihívás?

A globalizáció a világ számos országában serkentette a gasztronómiai fejlődést, ugyanakkor Herczeg szerint Magyarországon ez a hatás nem érvényesült kellő mértékben. A helyi tradíciók, a szűkös képzési lehetőségek és a nemzetközi szemlélet hiánya hátráltatja az ágazat megújulását.

Bár egyes éttermek már nyitnak a világkonyhák irányába, sok esetben hiányzik az innováció, az eredeti ötletek adaptálása, vagy a nemzetközi minőségirányítási elvek alkalmazása.

A kortárs magyar vendéglátás hiányzó identitása

A Dining Guide gasztronómiai tanácsadója szerint a kortárs magyar vendéglátás még nem találta meg saját identitását. Bár Budapest és néhány turisztikai központ már képes a nemzetközi elvárásokhoz közelíteni, országos szinten még nem beszélhetünk egységes, kortárs gasztronómiai szemléletről.

A „60 fokon forr” megfogalmazás jól tükrözi a jelenlegi állapotot: a mozgás megléte mellett a valódi forrpont még várat magára.

A minőségi turizmus hiánya mint strukturális gát

A szakértő szerint a vendéglátás stagnálásának egyik kulcsa a minőségi turizmus hiánya. A nemzetközi gyakorlatok azt mutatják, hogy az igényes gasztronómiai kínálat jellemzően a prémiumturizmus környezetében tud kiteljesedni. Magyarország azonban továbbra is inkább az olcsó, ár-érték arányban kedvező úti célként van jelen a turisztikai térképen.

Ez a pozicionálás nem ösztönöz minőségi kínálat kialakítására, hiszen a vendéglátók jellemzően az árérzékeny tömegturizmus igényeire optimalizálnak.

Csapdahelyzetben a vidéki vendéglátás

A vidéki régiókban különösen nehéz a helyzet. A vendéglátók alacsony árréssel dolgoznak, a szakember-utánpótlás korlátozott, és sok esetben hiányzik az a stabil vendégkör, amely hosszú távon is fenntartható működést biztosítana. Ez a környezet nem kedvez az innovációnak vagy a kockázatvállalásnak, így a fejlődés üteme jelentősen elmarad a fővárosi példákhoz képest.

Szakmai várakozás az Év Étterme Díjátadó kapcsán

A vendéglátós szakma figyelme június közepére irányul, amikor is kiderül, mely éttermek teljesítettek a legjobban a Dining Guide tesztjein. Az Év Étterme Díjátadó nemcsak elismerés, hanem fontos visszajelzés is a piaci szereplők számára.

A díjátadó eseményen való részvétel az éttermek számára szakmai presztízst jelent, ugyanakkor rávilágít a piaci kihívásokra is: a hazai éttermi szektor fejlődése a következő években nagyrészt azon múlik, hogy a fogyasztói igények és a turisztikai pozicionálás milyen irányt vesz.