Úgy

főszerkesztőtűnik, hogy az utazási irodák egyre inkább a szakma vesztesei . 

Két okát látom ennek, az egyik a gazdasági válság, a másik az informatikai robbanás, amelyet még kiegészít a tunéziai, egyiptomi, jordániai bizonytalan helyzet. S mint tudvalevő ezek az országok adták a magyar kiutazó turizmus jelentős hányadát. 

De ami igaz a kiutaztató  irodákra, ugyanez -kivéve az észak-afrikai helyzetet,- igaz a beutaztató irodákra is, hiszen a gazdasági válság egész Európát sújtja, az informatikai robbanás az egész világra igaz. Bővíthetném a sort azzal is, hogy mindez kihat a szállodaiparra is. Áttételesen a vendéglátóipart is sújtja a kevesebb turista.

{module 221}

Az idegenforgalom irányítói a kiutat a gyógy-turizmusban látják és vélik megtalálni. Nem kétlem ez szép elképzelés, de átgondolták-e ennek a kivitelezési lehetőségét. A tervek szerint mindezt a gyógyvízre kívánják alapozni. 

Itt jönnek az én aggályaim, ugyanis a gyógyvizes terápiák nagy részét a nyugati biztosítók csak a saját országukon belül támogatják. 

Tud-e valamit tenni – igaz már csak rövid idő van hátra – a magyar elnökség azért, hogy ezek a gyógykezelések országokon átnyúlóan támogathatóak legyenek, hasonlóan az EU-s egységes „Taj kártyához”. 

Nem vagyok optimista, de látok egy reménysugarat. A gyógy-turizmusnak olyan szegmensét kellene favorizálni, amelynél kikerülhetetlen a határokon túli támogatás. Ilyen például a dialízises betegek üdülési lehetőségei, a bizonyos barlangokhoz kötött allergiás betegségek kezelése. 

Nagyképű leszek most, de talán nem morbid, mikor megkérdezem, hogy rajtam kívül hányan gondolnak például a Magyarországon sokkal olcsóbban elvégzendő amputálásokra, ezt követendő rehabilitációra és művégtagok elkészítésére. 

Határ menti regionális központokat lehetne kiépíteni, például Sopronban, Szegeden. 

Tovább megyek. Nem csak betegeket lehet ide hozni, hanem én még emlékszem arra az időre, amikor tonna számra exportáltuk az iszapot, az ivókúrára alkalmas gyógyvizet. 

Lehet hogy a fenti gondolatokkal vitát váltok ki, de legalább beszéljünk róla mert a közös gondolkodás mindig eredményre vezet. 

Murányi Péter

{module 221}
Murányi Péter
Murányi Péterhttps://gsztujsag.com

† 1943–2015
A GSZT szakújság alapítója és főszerkesztője

Közgazdász végzettséggel, a Danubius Szállodavállalatnál kezdte pályáját, majd a turizmusból az újságírás felé fordult – és megtalálta igazi hangját. 1990-ben alapította meg a Gasztronómia–Szálloda–Turisztika szaklapot, amelynek haláláig főszerkesztője maradt.

Szakmai tapasztalatával, összetéveszthetetlen stílusával és bátor véleménynyilvánításával évtizedeken át megkerülhetetlen figurája volt a hazai turisztikai újságírásnak.

Az újságírás azonban nem volt elég neki. Élete utolsó évtizedében színpadi szerzőként is maradandót alkotott: a Spinóza Színház bemutatta Karinthy Frigyesről szóló estjét Székhelyi József előadásában, és Salamon Béla életéről is írt darabot, amelyet Győrben, a Vígszínházban és a Spinóza-házban mutattak be.

Szavai, írásai, kommentárjai örökre itt maradnak ezeken az oldalakon.

- Advertisment -

Legfrissebb

Receptek

Görög frappé – habos Nescafé jegeskávé recept

Az egyszerűen, otthon is elkészíthető jegeskávé, amely meghódította a világot A görög frappé az egyik legismertebb és legkedveltebb jegeskávé, amelyet néhány perc alatt, kávéfőző nélkül...

Zeller felfújt

Hozzávalók a Zellerfelfújt elkészítéséhez: 4 szelet fehér kenyér 1,5 dl tej 4 evőkanál margarin 10 dkg zeller szár 1 kisebb fej zeller 1 kis fej vöröshagyma 4 db tojás só bors Elkészítés A kenyérszeleteket kis...

GSZT hírlevél

Ne maradjon le a gasztronómia és turisztika legfontosabb híreiről! Iratkozzon fel hírlevelünkre!