Úgy

főszerkesztőtűnik, hogy az utazási irodák egyre inkább a szakma vesztesei . 

Két okát látom ennek, az egyik a gazdasági válság, a másik az informatikai robbanás, amelyet még kiegészít a tunéziai, egyiptomi, jordániai bizonytalan helyzet. S mint tudvalevő ezek az országok adták a magyar kiutazó turizmus jelentős hányadát. 

De ami igaz a kiutaztató  irodákra, ugyanez -kivéve az észak-afrikai helyzetet,- igaz a beutaztató irodákra is, hiszen a gazdasági válság egész Európát sújtja, az informatikai robbanás az egész világra igaz. Bővíthetném a sort azzal is, hogy mindez kihat a szállodaiparra is. Áttételesen a vendéglátóipart is sújtja a kevesebb turista.

{module 221}

Az idegenforgalom irányítói a kiutat a gyógy-turizmusban látják és vélik megtalálni. Nem kétlem ez szép elképzelés, de átgondolták-e ennek a kivitelezési lehetőségét. A tervek szerint mindezt a gyógyvízre kívánják alapozni. 

Itt jönnek az én aggályaim, ugyanis a gyógyvizes terápiák nagy részét a nyugati biztosítók csak a saját országukon belül támogatják. 

Tud-e valamit tenni – igaz már csak rövid idő van hátra – a magyar elnökség azért, hogy ezek a gyógykezelések országokon átnyúlóan támogathatóak legyenek, hasonlóan az EU-s egységes „Taj kártyához”. 

Nem vagyok optimista, de látok egy reménysugarat. A gyógy-turizmusnak olyan szegmensét kellene favorizálni, amelynél kikerülhetetlen a határokon túli támogatás. Ilyen például a dialízises betegek üdülési lehetőségei, a bizonyos barlangokhoz kötött allergiás betegségek kezelése. 

Nagyképű leszek most, de talán nem morbid, mikor megkérdezem, hogy rajtam kívül hányan gondolnak például a Magyarországon sokkal olcsóbban elvégzendő amputálásokra, ezt követendő rehabilitációra és művégtagok elkészítésére. 

Határ menti regionális központokat lehetne kiépíteni, például Sopronban, Szegeden. 

Tovább megyek. Nem csak betegeket lehet ide hozni, hanem én még emlékszem arra az időre, amikor tonna számra exportáltuk az iszapot, az ivókúrára alkalmas gyógyvizet. 

Lehet hogy a fenti gondolatokkal vitát váltok ki, de legalább beszéljünk róla mert a közös gondolkodás mindig eredményre vezet. 

Murányi Péter

{module 221}