A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet 2011. február 14-én tartotta ez évi első Elnökségi ülését, 2011. március 30-án pedig Titkárok Tanácsa ülést tart, amelynek részleteiről a következő számban olvashatnak. Az Elnökségi ülésen a következők hangzottak el. Dr. Mosonyi József elnök úr gyászhírrel kezdte az ülést. Február 6-án hosszú betegség után elhunyt a VISZ alapítója Rédei Alajosné, Györgyi aki 1995-ig volt a VISZ ügyvezető elnöke. Az Elnök úr méltatta Rédei Györgyi VISZ érdekében elvégzett munkáját.
A szomorú megnyitó után a VISZ Elnökség tagjai, SZB titkárok, megyetitkárok számoltak be a fizetések, bértárgyalások, juttatások kapcsán tapasztalható fejleményekről, véleményekről, hogyan zajlik a bérfizetés a munkavállalók tapasztalata alapján illetve mennyire érvényesíthető az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a 2011. évi minimálbérről, garantált bérminimumról, valamint keresetnövelési ajánlásról szóló megállapodása. Elmondható, hogy bérfejlesztés, béremelés kevés helyen valósult meg. Január hónapban sok helyen az adójóváírás csökkenése miatti keresetcsökkenés bérkompenzációja sem valósult meg. Néhol az infláció mértékének megfelelő béremelés tapasztalható, vagy differenciált béremelés, vagy a bér más formáját módosítják, de sok olyan hely van, ahol még nem kezdődtek el a bértárgyalások.
Előzetesen decemberben és januárban e-mailben kiküldésre került az Országos Érdekegyeztető Tanács 2011. évi minimálbérre, keresetnövelésre ajánlott mértékére vonatkozó megállapodása és a bérmegállapodáshoz szükséges személyi jövedelemadó és tb törvények változásait és jellemzőit tartalmazó anyag. (továbbiakban megtalálható a VISZ honlapján www.visz.org.hu a dokumentumok menüpontban.) Itt kell megemlíteni, hogy a közösségi étkeztetésben dolgozó vállalatok képviselői tájékoztatást adtak a jelenlegi étkeztetés helyzetéről, a korrupcióról, a körbetartozásokról, az ebből fakadó fizetés-kiesésekből, valamint a gyerekek számára készülő nem megfelelő ételminőségről, mivel sok helyen még mindig az árat tartják szem előtt és nem a minőségi ételt, bár így is tapasztalható, hogy a szülők nem vagy csak részben tudják állni gyermekük étkeztetését.
A második napirendi pontban Dr. Várnai Zsuzsanna beszámolt a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) jelenlegi helyzetéről. A munkaügyi kapcsolatokért ezen belül az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsával Dr. Kardkovács Kolos foglalkozik a kormány részéről, így az Ügyvivői Testület végre megtarthatta 2011. évi első ülését 2011. február 10-én. A 2011. évre felhasználható pénzügyi keret felosztását követően kerül sor március 10-e körül az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) ülésére, ahol ez jóváhagyásra kerül és március 31-ig kell az éves munkatervet elkészíteni a rendelkezésre álló keret felhasználására, a munkaterv alapján lehet a félére csökkent pénzügyi forrásokat igénybe venni. Megkérte az Elnökség tagjait juttassák el javaslataikat, hogy 2011. évben milyen feladatok, konferenciák, stb megvalósítását tartják fontosnak és célszerűnek amely szerint az ágazat képviseletében és érdekében végez minden bizottsági tag.
A 2010. évi munkáról szóló beszámolót az elnökség kézfeltartással egyhangúlag elfogadta.
Kazup Zoltán beszámolt az on-line marketing tanfolyamon tanultakról, illetve milyen tapasztalatai vannak mióta megjelent az általa vezetett üzlettel az interneten, közösségi portálokon. Véleménye szerint nagy mértékben segítheti a cégek forgalmát működését egy közvetlenebb kapcsolat kialakítása fogyasztókkal, amelyen keresztül közvetlenül eljutnak a fogyasztók véleményei a szolgáltatókhoz, akik ezt felhasználva újíthatják testre-szabottabb kínálatukat.
Harmadik napirendi pontban Kovács Pál a VISZ nemzetközi kapcsolatokért felelős társelnöke számolt be a nemzetközi munka aktuális helyzetéről. Kiemelte az EFFAT és HOTREC közös nyilatkozatát a feketemunkáról az európai szállodai és éttermi szektorban. Az európai szállodai és éttermi szektor tagjai üdvözlik az európai intézmények kezdeményezését a feketemunkáról és különösen a Bizottsági közleményt: Belépni a harcba a feketemunka ellen; az Európai Parlament Állásfoglalását a Bizottság közleményével kapcsolatban; valamint az Eurofound jelentését: Módszerek a feketemunka kezelésére az Európai Unióban.
A Bizottsági közlemény szerint a feketemunka definíciója minden olyan fizetett tevékenység, amely természetét tekintve törvényes, de nincs bejelentve a hatóságoknak. A Közlemény szerint a feketemunka mértéke és jellemzői eltérőek a tagállamokban, néhol elérheti a GDP 20%-át is, de a déli és keleti országokban ennél magasabb is lehet. Az Európai Parlament állásfoglalása szerint a munkaerőigényes ágazatok, mint például a szálloda és vendéglátás, a leginkább érintettek ez ügyben. Az EFFAT és a HOTREC által 2008-ban elvégzett felmérés szerint a feketemunka szintje a vendéglátó szektorban a legtöbb tagállamban magas vagy közepes szinten volt. A Bizottsági közlemény szerint a feketemunka lehetséges okai: adók elkerülése, TB hozzájárulások elkerülése, járulékok költségeinek elkerülése (pl. regisztrációs kötelezettségek, egészségügyi járulékok), társadalmi jogok biztosításának elkerülése ( pl. minimálbér, munkavédelmi jogszabályok). A feketemunka következményeiként a következőket határozta meg: a versenyfeltételek romlása, a társadalombiztosítási jogok és ellátások hiánya a dolgozóknál, a munkaügyi jogszabályok veszélyeztetése, a megfelelő munkahelyek létrehozásának akadályozása. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament állásfoglalása és javaslatai a következők a teljesség igénye nélkül: A munkaigényes szektorok a leginkább érintettek a feketemunkában, a tagállamoknak ösztönözniük kell a rendszeres munkát, a tagállamok folytassák az adó és TB rendszerek reformját, a Bizottság a feketemunka elleni fellépésben legyen kezdeményezőbb, a Bizottság nyújtson be javaslatokat a feketemunka mérésére, szükség van egy megbízható adatbázis létrehozására, a tagállamok csökkentsék a feketemunka gazdasági vonzerejét, a tagállamok ösztönözzék azokat, akik vállalják, hogy a feketemunkát formális gazdasági problémaként kezelik, a tagállamok alkalmazzanak megelőző lépéseket és szankciókat a feketemunka ellen, a Bizottság és a tagállamok támogassák a munkavédelmi- és szakszervezeteket, fontos az eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése.
Az Eurofound jelentése értelmében szükséges a kampányok létrehozása a feketemunka megelőzésére közösségi, nemzeti és helyi szinten, a szociális partnerek, hatóságok, kereskedelmi kamarák, munkaügyi központok, iskolák, ellenőrzési és büntetőrendszerek bevonásával valamint a tagállamok fordítsanak több közpénzt a figyelemfelkeltése, mert a tudatosság növelése az egyik fő célkitűzése a Lisszaboni Stratégiának. Az európai szociális partnerek kezdeményezései nemzeti, regionális és helyi szinten a következőket tartalmazhatják: közös információs kampányok, a tudatosság növelésének elősegítése a szervezetek között, a közös elkötelezettség kinyilvánítása a feketemunka megelőzésére és legyőzésére, példák összegyűjtése és terjesztése a sikeres módszerekről a feketemunka legyőzésére az ágazatban, és ezeknek az Eurofund „tudás bankjába” való betáplálása.
A közös nyilatkozatok a következőkre hívják fel a figyelmet: a pénzügyi és adminisztratív terhek enyhítése, a toborzáshoz és a menedzsmenthez köthető adminisztrációs eljárások egyszerűsítése, a törvényes munka ösztönzése, megfelelő ellenőrzési és szankcionálási mechanizmusok. Kiemelt téma még a munkakiszervezések kérdése, amely hatalmas problémát jelent Európában valamint a demográfiai kérdések, ezen belül is a kismamák helyzete. Magyarország kiemelt helyen van, mivel a GYES időszak nálunk 3 év, máshol az egy évet sem haladja meg.
Beszámolt még arról, hogy az EFFAT Budapesten a Hilton Hotelben fogja tartani 2011. április 4-5-én megtartandó értekezletét a Bizonytalan munka témájában, amelyre olyan előadók lettek felkérve, mint Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár helyettes, Andor László Foglalkoztatásért, Szociális ügyekért felelős EU biztos, Niklai Ákos HOTREC alelnök, és Dr. Borsik János Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Negyedik napirendi pontban Dr. Balázs Zoltánné kuratóriumi elnök számolt be a Vendéglátás és Idegenforgalom Jövőjéért Alapítvány aktuális helyzetéről, az elfogadott mérlegről, az adó 1%-nak felajánlásáról az Alapítvány számára, amelyből befolyt összeg minden évben csökken, valamint az elnyert és megpályázott pályázatokról.
Ezek után Bogdánné Nánai Mária tájékoztatást adott az Üdülési Csekkről, amelyről tájékoztató levelet küldtünk a titkároknak, valamint a 40 szolgálati idővel rendelkező női munkavállalók pontos nyugdíjba vonulási lehetőségeiről az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt.
Kővágóné Grubits Katalin a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) Kuratóriumának tagja tájékoztatást adott az MNÜA tervezett megszüntetésével kapcsolatos információkról a legutóbbi kuratóriumi ülésen elhangzottak alapján.
