Már októberben a magyar kormány elé kerülhet hat ország közös nyilatkozata, amely szélesebb körben vezettetné be a munkavállalók pénzügyi részvételét az őket foglalkoztató vállalatokban. Az elképzelés nem új keletű, hazánkban is számos vállalat alkalmazza már ezt az ösztönzési formát.
A tervek szerint már októberben a magyar kormány elé kerülhet az nyilatkozat, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és öt másik ország – Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Románia, Bulgária – munkaadói és munkavállalói szövetségeinek képviselői írtak alá, és amely szélesebb körben vezettetné be a munkavállalók pénzügyi részvételét az őket foglalkoztató vállalatokban.
A munkavállalók pénzügyi részvételét célzó programok elterjedése ugyan gyerekcipőben jár még a közép-kelet-európai régióban, a vállalatok, és a dolgozók nagy része azonban támogatná ezek széles körű bevezetését – legalábbis ez derül ki az Európai Unió társfinanszírozásában, valamint a Deloitte Zrt. szakmai támogatásával megvalósult „TOBEQU 3″ felméréséből.
A kutatás eredményei szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak a legtöbb információja a profitmegosztási programokról van, ugyanis úgy vélik, hogy ez a legmegfelelőbb formája a pénzügyi részvételnek. A felmérés másik fontos megállapítása, hogy azok a munkáltatók, akik már bevezettek részvényalapú juttatást, vagy profitmegosztási programot, összességében sikeresnek ítélték meg ezeket.
A munkavállalók pénzügyi részvétele abban a vállalkozásban, amelyben dolgoznak egyébként nem új keletű gondolat, szélesebb körű megvalósítását számos cél megvalósítása ösztökéli. Egyrészt a munkavállalók motiválása, hiszen amikor a dolgozók részesedhetnek a vállalkozás eredményeiből – azért, mert a profitból részesednek, vagy mert részvényeket vásárolhatnak – lehetőséget kapnak saját jövedelmük befolyásolására. Ez arra ösztönzi őket, hogy azonosuljanak a vállalkozás érdekeivel.
Másrészt, a munkavállalói pénzügyi részvétel különböző formái megoldást kínálnak sok olyan vállalkozásnak, amelyeknek a pénzügyi és gazdasági válság miatt rohamosan csökkenő bevételekkel kellett szembenézniük.
A magyar Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) mozgalom zászlóshajója a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. A történetük 1992 nyarán kezdődött, amikor is megszületett az MRP-ről szóló törvény. Még ugyanebben az évben, decemberben az MRP Szervezet alakuló közgyűlésén a munkavállalók elfogadták a szervezet alapszabályát, és kimondták annak megalakulását. A Herendi Porcelánmanufaktúra részvényeinek 75 százalékát így az MRP Szervezet vásárolhatta meg, és fizetési kötelezettségének 5 év alatt tehetett eleget.
Az MRP Szervezet – a manufaktúra növekvő nyereségének köszönhetően – két év alatt törleszteni tudta adósságát, így megkezdődhetett a részvények felosztása. A társaság részvényeinek 50 százaléka került a munkavállalók kezébe három különböző jogcímen. A munkavállalók által befizetett önrész, a korábban vásárolt, vagy az állami vállalattól kapott vagyonjegyek részvényre történő átváltása, valamint az MRP Szervezet általi részvényjuttatás jogcímeken. Így gyakorlatilag a mindenkori herendi munkavállalók lettek a társaság tulajdonosai.
