Szeptember utolsó hetében immár hatodik alkalommal repülhetünk vissza az időben, egészen az 1800-as évekbe, a Romantikus Reformkorba. A kezdeti kétnapos rendezvény mostanra egyhetessé nőtte ki magát – köszönhetően a nem mindennapi civil összefogásnak. A rendezvény főszervezője a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület, társszervezőkként részt vesznek a Múzsa, a NABE, a Reformkori Hagyományőrzők Társasága, a Balatonfüredi Széchenyi Társaság, a Szabadidő és Konferencia Központ, a Füredkult, van ügyvéd, tanár, újságíró, rendezvényszervező, marketing menedzser, festőművész – elnézést azoktól, akik kimaradtak!
A rendezvény előkészületei már nagy erőkkel márciusban elkezdődtek, melynek eredményét szeptember 19-étől csodálhatja a közönség.
A Széchenyi Társaság ill. Emlékbizottság szervezi például a Tihany kerülő Széchenyi vitorlás versenyt, a Széchenyi sakkversenyt és természetesen a megemlékezést szeptember 21-én, a legnagyobb magyar születésnapján. A NABE szervezésében csodálatos csipkékből nyílik kiállítás Arácson. A nagyatádi Steiner Józsefné lenyűgöző – több tízezres!- képeslap gyűjteményéből tavaly már láthattuk a Széchenyi István életét bemutató válogatást. Az idén a gyönyörűen felújított Zeneiskolában Liszt Ferenc életútját követhetjük nyomon ebben a különleges formában, a képeslapok segítségével.
A rendezvénysorozat kétségkívül leglátványosabb attrakciója a hagyományos felvonulás lesz. Míg az első alkalommal alig néhány tucat reformkori viseletben gyönyörködhettünk, az idén 350 öltözéket kölcsönzött ki a Turisztikai Egyesület a beöltözni szándékozóknak, közöttük a Hídember színpompás jelmezeit a MAFILM jelmeztárából. Lesz tehát miből válogatni a hölgyeknek és uraknak, kicsiknek és nagyoknak! Aki szeretné elkerülni a tumultust, jól teszi, ha időben megadja méreteit – testmagasság, mell, derékbőség, vállszélesség – az 87/580-482 illetve a 0630/406-1268as telefonszám valamelyikén.
A legelső rendezvénynek a szezon meghosszabbításán túl még „mindössze” az volt a célja, hogy a viseletek, a korabeli zene, irodalmi részletek, táncok segítségével visszaidézze az 1800-as évek varázsos hangulatát, büszke magyarságát, nemzettudatát. Tavaly, a Széchenyi emlékév kapcsán bővült a program az évfordulóhoz kötődő eseményekkel: a gyerekek nagysikerű rajzversenyével, kiállítással, előadásokkal.
Az idén tovább bővítjük a kört: az eddig is számon tartott értékeken túl felelevenítjük a reformkor emberének karitatív szellemiségét is. Közismert tény, hogy amit jónak, fontosnak tartott, annak létrehozásához mindenki tehetségéhez mérten hozzá is járult. Így jött létre az Akadémia, így épült fel közadakozásból a füredi színház is. Azt is sokan tudják, hogy e kor virágoztatta fel a közoktatást, nem keveset áldozva a „kiművelt emberfők” sokasítására.
Arról viszont már kevesebben hallottak, hogy túllépve a passzív szánakozáson, igazi tenni akarással fordultak – ma úgy mondjuk – fogyatékossággal élő embertársaik felé is. A reformkorban kezdődött Magyarországon a hallás- és látássérült emberek intézményes oktatása-nevelése, az önálló, kenyérkeresetet adó életre való felkészítése. A látássérültek iktatásának kezdete mondhatni „napra egybeesik” a reformkorral:
” … az 1825-i országgyűlés alkalmával megjelent Pozsonyban József nádor előtt Beitl Rafael vaknevelő tanár (aki a Bécsben akkor már működő vakok-intézetében tanult), hogy egy magyarhonban alapítandó vakok-intézete iránt a nádor és az egybegyűlt karok és rendek pártfogását kieszközölni megkísértse.” József főherceg azonnal az ügy mellé állt, így Beitl Rafael három vak gyermekkel az Országgyűlési Képviselők Szállásán kapott háromszobás lakásban tüstént megkezdhette a vak gyermekek oktatását.
Sajnos a folytatás döcögősen haladt, pedig a számtalan támogató között Kossuth Lajos is az ügy mellé állt. Végül 1842. október 3-án tették le a pesti intézet alapkövét, amely magánadományokból épült fel, és 1873-ig – mikor is az állam vette kezelésébe – magánadományokból tartották fenn. (Erzsébet királyné 100 frt értékű alapítványi összegének kamatai „a legjobb viseletű, legszorgalmasabb adatnak ki”)
Ezen eszmeiség, az egymás felé fordulás, a segíteni akarás, az egymás iránti kölcsönös megbecsülés és tisztelet jegyében hívtunk meg az idei Romantikus Reformkorra látássérült vendégeket, a Liszt kiállítás megnyitójára például a kiváló zongoraművész házaspárt, Berta Edinát és Németh Tamást. A Vakok Szövetségének Veszprém megyei csoportja vezeti be az érdeklődőket az ő mindennapjaikba, a Tapintható világba. Régi hangszereken szólaltatja meg a régi korok zenéjét a budapesti Landini együttes. Debrecenből jön el hozzánk Rózsa Dezső és irodalmi baráti társasága, hogy elmeséljék és eljátsszák az első diplomát szerzett siket-vak, az 1880-ban született Helen Keller gyötrelmesen induló küzdelmét, majd szárnyalását az olvasás, írás, a beszéd, a tudás birtoklásáért.
A nagyszabású Reformkori Bál vendége az a fiatal énekes lesz, akit a Csillag születik versenysorozatában már a legelső dalánál minden néző a szívébe fogadott: a mosolygós-kedves Krizbai Teca. A bál rangjához illő a zenekar is, a Madarak együttes is. Mikor Magyarország átvette az Uniós elnökséget, Brüsszelben Magyar bált rendeztek és ezen is a Madarak játszottak. A rendezvények között lesz még játékkiállítás, versmondó találkozó, kiváló előadók és műsorok a Kisfaludy színpadon. Felkérésünket elfogadta így az idei Romantikus Reformkor fővédnöke lesz az államfő, Schmitt Pál felesége, Makrai Katalin asszony.
Érdemes végigböngészni a műsorfüzetet, és eljönni, részt venni minél több eseményen!
/Balatonfüredi Turisztikai Egyesület/
