A kormány még a választások elÅ‘tt döntene a turisztikai szakma által régóta várt és kért, több ezer fÅ‘s budapesti konferenciaközpont megvalósÃtásáról. Az állam maga épÃtené fel a saját területén a létesÃtményt, ami állami tulajdonba kerülne – derül ki kormány mai határozatából.
Az állam saját területén és maga épÃtene óriási konferenciaközpontot Budapesten, s lehetÅ‘leg uniós támogatás felhasználásával – derül ki a kormány mai, Magyar Közlönyben megjelent határozatából, amely a beruházás elÅ‘készÃtésével kapcsolatos intézkedésekrÅ‘l és a szükséges források biztosÃtásáról szól.
A közelmúltban Horváth Viktória, az NGM turizmusért felelÅ‘s helyettes államtitkára beszélt a Napi.hu-nak arról, hogy a budapesti turizmus növekedésnek egyik kulcsa lenne egy konferenciaközpont, s jelenleg elÅ‘készÃtés alatt van ennek a kialakÃtása. „Nem mellékes az sem, hogy a magyar fÅ‘város jelenleg még az olcsóbb kategóriába tartozik, egy ilyen létesÃtmény megnyitása pedig akár az árak emelésére is lehetÅ‘séget adna – ez a gazdaság növekedését is szolgálná” – mondta korábban lapunknak Horváth Viktória.
Hol épülhetne új konferenciaközpont?
Egy több ezer fÅ‘s budapesti konferenciaközpont lehetséges helyszÃne volt az elsÅ‘ Orbán-kormány idején a Nemzeti SzÃnház melletti szabad terület, a TriGranit Zrt. által fejlesztett Millenniumi Városközpontban, azonban ez a kormányváltással lekerült a napirendrÅ‘l. Konferenciáknak is helyet adhatna ugyanakkor a Puskás Stadion köré tervezett sport- és szabadidÅ‘park is, amelynek létrehozásáról tavaly októberben döntött a kormány. (Itt tÃz létesÃtményt terveznek, köztük egy multifunkcionális sportcsarnokot is, amely mintegy 2500 fÅ‘t tudna befogadni.)
A turisztikai szakma által régóta várt konferenciaközpontot a szocialista kormányzat idején a Tüskecsarnok befejezésével és átalakÃtásával tervezték megvalósÃtani – 2007-ben elÅ‘bb uniós támogatás segÃtségével és magánbefektetÅ‘ bevonásával. KésÅ‘bb azonban a projekt összetettségére és sajátosságaira hivatkozva a Tüskecsarnok korábbi vagyonkezelÅ‘je, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lemondott errÅ‘l a tervrÅ‘l, és csak magántÅ‘kébÅ‘l kÃvánta megvalósÃtani a beruházást. Ki is Ãrtak egy befektetÅ‘i pályázatot 2008-ban a konferenciaközpont kialakÃtására és 25 éves üzemeltetésére, de az eredménytelenül zárult. A pályázaton állva maradt befektetÅ‘ (Atlantis Congress & Events Hall Kft.) ugyanis nem tudott megállapodni a szomszédos egyetemekkel a korábban sportolásra tervezett létesÃtmény használati jogának kompenzálásáról.
Az elÅ‘készÃtésre már a 2013-as költségvetésbÅ‘l költenének.
A kormány a mai határozatában felhÃvja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a Magyar Nemzeti VagyonkezelÅ‘ Zrt. (MNV) útján – azonnal tegyen javaslatot a beruházás megvalósÃtására legalkalmasabbnak Ãtélt ingatlanra, és tegye meg az állami épÃtési jogosultság biztosÃtása érdekében szükséges intézkedéseket. A tárcavezetÅ‘nek az egyes kiemelt jelentÅ‘ségű budapesti beruházásokért felelÅ‘s kormánybiztos közreműködésével ki kell dolgoznia a megvalósÃtás részletes jogi és pénzügyi konstrukcióját, amely biztosÃtja, hogy a beruházás – a megfelelÅ‘ közbeszerzési forma keretében – állami beruházásként valósuljon meg, valamint a megvalósuló épÃtmény állami tulajdonba kerüljön.
A beruházás felelÅ‘se az egyes kiemelt jelentÅ‘ségű budapesti beruházásokért felelÅ‘s kormánybiztos (aki jelenleg Fürjes Balázs), neki kell kidolgoznia a beruházási programot a nemzeti fejlesztési miniszter – MNV Zrt. útján történÅ‘ – közreműködésével és az érintett szakmai szervezetek bevonásával. A kormánybiztosnak 2014. február 15-ig elÅ‘terjesztést kell készÃtenie a kormány részére a megfelelÅ‘ ingatlan és a beruházás részletes jogi és pénzügyi konstrukciójának bemutatásáról.
Az elÅ‘készületi munkákra már a 2013-as költségvetésben fedezetet kell találni, a beruházás finanszÃrozását pedig uniós támogatásból tervezi megvalósÃtani a kormány.
A Miniszterelnökséget vezetÅ‘ államtitkárnak (Lázár János) a kormánybiztos közreműködésével már 2013. december 15-ig intézkednie kell arról, hogy a beruházás kiemelt kormányzati beruházássá tudják nyilvánÃtani és arról, hogy – amennyiben az lehetséges – az Európai Unió 2014-2020-as tervezési és programozási idÅ‘szakára vonatkozó operatÃv programok keretében, uniós fejlesztési támogatásként rendelkezésre álljanak a beruházás megvalósÃtásához szükséges egyéb pénzügyi források. (Kiemelt beruházásként a beruházással kapcsolatos engedélyezési eljárások egyszerűbb és gyorsabb eljárási rendben intézhetÅ‘k.)
