A kormány még a választások előtt döntene a turisztikai szakma által régóta várt és kért, több ezer fős budapesti konferenciaközpont megvalósításáról. Az állam maga építené fel a saját területén a létesítményt, ami állami tulajdonba kerülne – derül ki kormány mai határozatából.
Az állam saját területén és maga építene óriási konferenciaközpontot Budapesten, s lehetőleg uniós támogatás felhasználásával – derül ki a kormány mai, Magyar Közlönyben megjelent határozatából, amely a beruházás előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről és a szükséges források biztosításáról szól.
A közelmúltban Horváth Viktória, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára beszélt a Napi.hu-nak arról, hogy a budapesti turizmus növekedésnek egyik kulcsa lenne egy konferenciaközpont, s jelenleg előkészítés alatt van ennek a kialakítása. „Nem mellékes az sem, hogy a magyar főváros jelenleg még az olcsóbb kategóriába tartozik, egy ilyen létesítmény megnyitása pedig akár az árak emelésére is lehetőséget adna – ez a gazdaság növekedését is szolgálná” – mondta korábban lapunknak Horváth Viktória.
Hol épülhetne új konferenciaközpont?
Egy több ezer fős budapesti konferenciaközpont lehetséges helyszíne volt az első Orbán-kormány idején a Nemzeti Színház melletti szabad terület, a TriGranit Zrt. által fejlesztett Millenniumi Városközpontban, azonban ez a kormányváltással lekerült a napirendről. Konferenciáknak is helyet adhatna ugyanakkor a Puskás Stadion köré tervezett sport- és szabadidőpark is, amelynek létrehozásáról tavaly októberben döntött a kormány. (Itt tíz létesítményt terveznek, köztük egy multifunkcionális sportcsarnokot is, amely mintegy 2500 főt tudna befogadni.)
A turisztikai szakma által régóta várt konferenciaközpontot a szocialista kormányzat idején a Tüskecsarnok befejezésével és átalakításával tervezték megvalósítani – 2007-ben előbb uniós támogatás segítségével és magánbefektető bevonásával. Később azonban a projekt összetettségére és sajátosságaira hivatkozva a Tüskecsarnok korábbi vagyonkezelője, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lemondott erről a tervről, és csak magántőkéből kívánta megvalósítani a beruházást. Ki is írtak egy befektetői pályázatot 2008-ban a konferenciaközpont kialakítására és 25 éves üzemeltetésére, de az eredménytelenül zárult. A pályázaton állva maradt befektető (Atlantis Congress & Events Hall Kft.) ugyanis nem tudott megállapodni a szomszédos egyetemekkel a korábban sportolásra tervezett létesítmény használati jogának kompenzálásáról.
Az előkészítésre már a 2013-as költségvetésből költenének.
A kormány a mai határozatában felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) útján – azonnal tegyen javaslatot a beruházás megvalósítására legalkalmasabbnak ítélt ingatlanra, és tegye meg az állami építési jogosultság biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket. A tárcavezetőnek az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos közreműködésével ki kell dolgoznia a megvalósítás részletes jogi és pénzügyi konstrukcióját, amely biztosítja, hogy a beruházás – a megfelelő közbeszerzési forma keretében – állami beruházásként valósuljon meg, valamint a megvalósuló építmény állami tulajdonba kerüljön.
A beruházás felelőse az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos (aki jelenleg Fürjes Balázs), neki kell kidolgoznia a beruházási programot a nemzeti fejlesztési miniszter – MNV Zrt. útján történő – közreműködésével és az érintett szakmai szervezetek bevonásával. A kormánybiztosnak 2014. február 15-ig előterjesztést kell készítenie a kormány részére a megfelelő ingatlan és a beruházás részletes jogi és pénzügyi konstrukciójának bemutatásáról.
Az előkészületi munkákra már a 2013-as költségvetésben fedezetet kell találni, a beruházás finanszírozását pedig uniós támogatásból tervezi megvalósítani a kormány.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak (Lázár János) a kormánybiztos közreműködésével már 2013. december 15-ig intézkednie kell arról, hogy a beruházás kiemelt kormányzati beruházássá tudják nyilvánítani és arról, hogy – amennyiben az lehetséges – az Európai Unió 2014-2020-as tervezési és programozási időszakára vonatkozó operatív programok keretében, uniós fejlesztési támogatásként rendelkezésre álljanak a beruházás megvalósításához szükséges egyéb pénzügyi források. (Kiemelt beruházásként a beruházással kapcsolatos engedélyezési eljárások egyszerűbb és gyorsabb eljárási rendben intézhetők.)
