Elkezdte szétosztani a kormány azt az egymilliárd forintot, amelyet a fogászati turizmus fejlesztésére különítettek el. A pénzhez egy összetett pályázaton lehet hozzájutni, amelyben kikerülhetetlen, hogy a nyertesek Orbán Viktor fogorvosának cégénél költsenek el milliókat. A fogászok azonban így is rajonganak a programért.
„Méltó és jó befektetés” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar fogászati turizmusról egy 2011-es konferencián. A miniszterelnök a több mint kétszáz fogász jelenlétében megtartott rendezvényen egy együttműködési megállapodást is aláírt Szűcs Lászlóval, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) vezérigazgatójával.
Az OTI 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy kiaknázza a magyar egészségügyi turizmusban rejlő lehetőségeket. A cég által létrehozott Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda egy tervet is kidolgozott a hazai fogászati turizmus fellendítésére. Orbán azt mondta, azért támogatja a Szűcsék cége által kidolgozott programot, mert az évi 60 milliárd forint bevételt termelő ágazat a magyar gazdaság egyik fő kitörési pontja lehet.
A kormány tavaly júniusban egymilliárd forintot különített el a fogturizmus fejlesztésére, a pénzt most októberben osztották szét 39 fogászat között. A legkisebb összeget elnyert fogászat közel 16 millió forinthoz jutott hozzá, a legnagyobb támogatás pedig 30 millió forint volt. A pénz egy része azonban nem maradt a fogászatoknál, hanem a nyertes vállalkozásokon keresztül az OTI-hoz vándorolt, amely több millió forintért cserébe nyújtott marketingképzést, és készített reklámot a nyertes fogászatoknak.
Az OTI a cégadatbázis szerint 2010 végén alakult. 2011-ben már 157 millió forintos bevételük volt, és 179 milliós kötelezettségük, a cég azonban az adatbázis szerint nyereséggel zárt. A OTI felügyelőbizottságának egyik tagja, és közvetetten a tulajdonosa is Bátorfi Béla, aki Orbán Viktor fogorvosa. Orbán szóvivője korábban azt mondta, hogy nincs semmi kapcsolat az egymilliárd forint átcsoportosítása és a fogorvos személye között. Az OTI pedig tavaly közleményt adott ki arról, hogy az egymilliárd forintot nem ők kapták, viszont egyeztetnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal a program állami szerepvállalási lehetőségeiről.
A pénzre decemberben írt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) fogászatok számára. Az OTI vezérigazgatója, Szűcs László januárban jelezte, hogy Bátorfi Béla nem pályázik a fogorvosi szektor számára meghirdetett források egyikére sem, bár cége megfelel valamennyi követelménynek. „Az orvos morális okokból döntött úgy, hogy nem kíván élni a támogatási lehetőséggel” – mondta Szűcs.
A pályázat alapvetően marketingfejlesztéseket támogat, az elnyert pénznek legalább a felét kötelezően ilyen jellegű fejlesztésekre kell fordítani. Október elején hirdették ki a pályázat eredményét, a nyertes fogászok a pénzt „hálózati innováció keretében megvalósuló összehangolt piacfejlesztésre” kapták. Ez az [origo] által megkérdezett fogászok szerint azt jelenti, hogy az OTI segítségével reklámozzák a magyar fogászati turizmust. A programiroda bevonása a pályázati pénz elköltésébe azonban csak részben volt választható.
Az állami támogatás elnyerésének ugyanis van egy olyan feltétele is, hogy a fogászatoknak részt kell venniük – de nem feltétlenül kell nyerniük – egy másik, „Innováció a fogászatban” tárgyú pályázaton is. Ez egy uniós pénzeket használó pályázat, amely a fogászatok eszközbeszerzését, vagy például a fogászok bérét támogatja, de előírja azt is, csak azok a fogásztok pályázhatnak, amelyek a következő két évben részt vesznek az OTI programjában „mint a kapcsolódó know-how hasznosítója, továbbiakban: Tag”.
Megkérdeztük az NFÜ-t, hogy miért szerepel ez a feltétel a pályázati kiírásban, illetve hogy mi alapján választották ki az OTI-t az állami pályázatban való közreműködésre. Az ügynökség szerint a pályázat célja fejlett fogászatok létrehozása, hosszú távon pedig a külföldi ellátottak létszámának növelése. Az NFÜ szerint ehhez az OTI programjában való részvétel a kulcs.
„A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program az egyetlen ágazatfejlesztési koncepció, amely megalapozott, szakmai és civil összefogás támogat, és amellyel Magyarország megtarthatja piacvezető pozícióját az európai versenypiacon” – tették hozzá. A NFÜ szerint az Innováció a Fogászatban tárgyú pályázat résztvevőinek azért kell részt venniük az OTI programjában, mert „a komplex jelleg, a kitűzött állami célok csak így valósíthatóak meg”. Hozzátették, hogy ez egy speciális pályázat, és akik nem akarnak részt venni a programban, azok számára másfajta pályázati lehetőségek is elérhetőek.
A kormány által elkülönített egymilliárd forinthoz viszont csak ezen a pályázáton keresztül vezet az út. A [origo] által megkérdezett, a pályázaton nyertes fogászok szerint a kitétel azt jelentette, hogy a pályázati pénz egy részéből személyre szabott innovációs csomagot vásároltak az OTI-tól, amely mellé megkapták a cég know-how-ját, illetve a tagsági viszonyt.
„2-4 millió ment el erre” – mondta az egyik fogász, aki szerint a fogászatok azt rendelik meg az OTI-tól, amire szükségük van. „Egy kétszékes és egy tízszékes fogászat is mást kap, de Budapest és vidék között is van különbség” – mondta. Egy másik pályázó szerint a régebb óta meglévő fogászatoknak kevesebb marketingre van szükségük, mint az újaknak, mert például már jól működő honlapjuk van, így kevesebbet rendelnek a cégtől. Volt azonban olyan fogász is, aki azt mondta az [origo]-nak, hogy a pályázaton nyert pénz közel feléből vásárolt az OTI-tól. Az cég honlapja szerint ezeknek az innovációs csomagoknak hozzávetőlegesen 1,22-2,8 millió forint az ára.
A fogászok szerint ezért a pénzért az OTI különböző szolgáltatásokat nyújt, például reklámot, honlapot készít a fogászatoknak, vagy segít az idegen nyelvre való fordításban. A cég által küldött know-how módszertani anyag pedig egy „háromszáz oldalas, fogászati marketing képzési anyag”. Ennek a felhasználása szerepel a pályázati kiírásban is feltételként. A cég honlapján hozzáférhető információk szerint ehhez innovációs csomagok vásárlása nélkül is hozzá lehet jutni, ha az ügyfél fizet az amúgy ingyenes tagságért. A tagdíj 2012-ben 180 000 forint havonta, illetve éves, egyösszegű előfizetés esetén pár százezres kedvezményt adnak az éves díjból.
Megkerestük az OTI-t is, és arról érdeklődtünk, hogy milyen anyagi vonzatai vannak a programban való részvételnek, átlagosan mekkora összegben vásárolnak szolgáltatást tőlük a pályázat nyertesei, és milyen szolgáltatásokat nyújtanak nekik. Az OTI a csomagok áraira vonatkozó kérdéseinkre közölte, hogy „nem tartják fontosnak a kérdést”, üzleti titokra hivatkozva pedig nem árulták el, hogy átlagosan mekkora összegben rendelnek tőlük szolgáltatást a pályázaton nyertes cégek.
A cég több kérdésünkre is kitérő választ adott, az innovációs csomagok áraira vonatkozó kérdésünkre pedig többszöri kérdésfeltevés ellenére sem voltak hajlandóak érdemben válaszolni.
A OTI programja szerint Magyarországra jön azoknak az európai betegeknek a 38 százaléka, akik nem a saját hazájukban szeretnének fogászati kezelést kapni. Emiatt Magyarország Európa fő fogászati turisztikai célállomása, amelyre szerintük veszélyt jelent az erőteljes állami támogatásban részesülő konkurencia.
A kormány és az Orvosi Turizmus Iroda (OTI) által indított program egyik célja piaci eszközökkel megakadályozni, hogy a külföldi páciensekre szakosodott hazai fogászatok évi bevételének mintegy harmadát külföldi betegközvetítő cégek fölözzék le. Utóbbi vállalkozások ugyanis 25-35 százalékos jutalékot számolnak fel a kiközvetített külföldi páciensek után. Ezzel szemben az OTI a programhoz csatlakozó fogászoktól csak 15 százalékos közvetítői díjat kér, és ez fokozatosan csökken majd, 2017-től már csak 10 és fél százalék lesz.
Az [origo] által megkérdezett fogászok a milliós árak ellenére is hasznosnak nevezték az OTI tevékenységét, többen már évek óta tagjai a programnak. Egyikük szerint a cég a nyugat-európai betegeket próbálja Magyarországra csábítani, hogy azok aztán a programban részt vevő fogászatokat tartalmazó adatbázisból választhassák ki, hol akarják kezeltetni magukat.
„A fogászatoknak nem egymással kell versenyezniük, hanem a külföldiekkel” – mondta egy fogorvos. Az OTI által kiépített hálózati innováció lényege pedig szerinte az, hogy a magyar fogászatok együttesen tudjanak fellépni, és ne aprózzák el a reklámjaikat. „Ráadásul a háttérmunkát is el kell végeznie valakinek”- mondta a fogorvos. Az OTI pedig piaci felméréseket végez nekik, és adatokat gyűjt azokról az országokról, ahonnan a betegeket várják.
„Nem kell, hogy nálam maradjon, nekem a szolgáltatás kell” – mondta arról, hogy a pályázaton elnyert pénz egy részének kötelező jelleggel az OTI-hoz kell kerülnie. Hozzátette, hogy a többi pénzből a fogászok maguk készítenek reklámanyagokat, például prospektusokat, vagy éppen mappákat, amelyekben az orvosi iratokat adják a betegeknek. Egy másik fogász azt mondta, ő plazmatévéket vesz a rendelőjébe, amelyeken promóciós videókat fog vetíteni. Szerinte az OTI az ilyen anyagok arculatának a kialakítását is elvégzi.
/origo/
