Az Európai Parlament új intézkedésekkel erősíti az EU borágazatának versenyképességét és válságkezelési eszköztárát
Az Európai Parlament 625 igen szavazattal, 15 ellenében és 11 tartózkodás mellett jóváhagyta azt az ideiglenes megállapodást, amelyet 2025. december 4-én értek el az EU tagállamaival az európai borágazat támogatásáról és védelméről. Az új szabályozási csomag célja, hogy az uniós bortermelők hatékonyabban reagálhassanak a piaci változásokra, a klímaváltozás okozta kihívásokra, valamint az exportpiacokon tapasztalható versenyre.
A döntés az EU borágazatát érintő átfogó reform része, amely egyszerre kívánja stabilizálni a piacot, növelni a rugalmasságot és új lehetőségeket teremteni a borturizmus, az export és a promóció területén. A szabályok külön hangsúlyt fektetnek a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák és a növénybetegségek kezelésére.
Egyértelmű címkézés az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú borok esetében
Az új intézkedések egyik legfontosabb eleme az alkoholmentes bor és a csökkentett alkoholtartalmú bor kategóriák pontos meghatározása és címkézési szabályainak egységesítése. A jogalkotók célja az volt, hogy a fogyasztók számára átlátható és egyértelmű információkat biztosítsanak.
Az „alkoholmentes 0,0%” megjelölést kizárólag azok a borászati termékek viselhetik, amelyek alkoholtartalma nem haladja meg a 0,05 térfogatszázalékot. Ez a küszöbérték az analitikai mérési bizonytalanság figyelembevételével került meghatározásra.
„Csökkentett alkoholtartalmú” jelölést kell alkalmazni azon borok esetében, amelyek alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, ugyanakkor legalább 30 százalékkal alacsonyabb az adott kategória alkoholmentesítés előtti standard alkoholtartalmánál. A szabályozás célja a piaci transzparencia növelése és a fogyasztói bizalom erősítése, különösen az egészségtudatos fogyasztói trendek erősödésének időszakában.
Több forrás a bortermelők alkalmazkodásához
Az Európai Parlament által elfogadott csomag jelentős hangsúlyt helyez a pénzügyi eszközök bővítésére. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok az uniós forrásokat rugalmasabban használják fel a válsághelyzetek kezelésére.
Súlyos természeti katasztrófák, szélsőséges időjárási körülmények – például aszály, jégeső vagy fagy – illetve növénybetegségek kitörése esetén a bortermelők kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A klímaváltozás hatásai az elmúlt években több bortermelő régióban terméskiesést és minőségi problémákat okoztak, ezért a válságkezelési mechanizmusok megerősítése stratégiai jelentőségű.
A „kivágás” finanszírozása és a piaci egyensúly helyreállítása
Az új szabályozás előirányozza az uniós források felhasználását az úgynevezett „kivágás” finanszírozására is. Ez a gyakorlat a szőlőültetvény teljes, gyökérzetig történő eltávolítását jelenti az adott területen. A beavatkozás célja lehet a túltermelés mérséklése, a szerkezetátalakítás elősegítése vagy a piaci egyensúly helyreállítása.
A borlepárlás és a zöld szüret – vagyis a még éretlen szőlő eltávolítása a kínálat csökkentése érdekében – nemzeti kifizetési plafonját a tagállamonként rendelkezésre álló teljes forrás 25 százalékában határozták meg. Ez a korlát biztosítja, hogy a válságintézkedések arányosak maradjanak, és ne torzítsák tartósan a piacot.
Borturizmus és vidéki gazdaságfejlesztés
Az új intézkedések kiemelt figyelmet fordítanak a borturizmus fejlesztésére, amely számos uniós régióban a vidéki gazdaság egyik fontos pillére. A borturizmus – amely magában foglalja a pincelátogatásokat, borkóstoló programokat, gasztronómiai eseményeket és borútvonalakat – jelentős szerepet játszik a turisztikai bevételek növelésében és a helyi identitás erősítésében.
Azok az intézkedések, amelyek a vidéki térségek gazdasági növekedését és a minőségi európai borok népszerűsítését célozzák harmadik, EU-n kívüli országokban, legfeljebb 60 százalékos uniós finanszírozásban részesülhetnek. A tagállamok ezt további 30 százalékkal egészíthetik ki a kis- és középvállalkozások esetében, illetve 20 százalékkal a nagyobb vállalatok számára.
Export és promóció: hosszabb távú finanszírozási ciklus
A támogatható tevékenységek közé tartoznak a tájékoztatási és promóciós kezdeményezések, például reklámkampányok, szakmai rendezvények, nemzetközi kiállításokon való részvétel, valamint piackutatási és tanulmánykészítési projektek. A finanszírozás hároméves időszakra biztosítható, amely két alkalommal megújítható, így akár kilenc évig is fenntartható támogatási ciklust tesz lehetővé.
Ez a hosszabb időtáv különösen az exportpiacokon történő márkaépítés szempontjából releváns, mivel a harmadik országokban való jelenlét és pozicionálás rendszerint többéves stratégiai munkát igényel.
Politikai értékelés és ágazati reakció
A jelentéstevő, Esther Herranz García (EPP, Spanyolország) a szavazást követően úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály időszerű válasz a borágazat előtt álló válsághelyzetre. Kiemelte az európai finanszírozás válságintézkedésekre történő felhasználását, a promóciós és kommunikációs feltételek javítását, valamint a társfinanszírozás növelését, amely elősegítheti a termelők alkalmazkodását a klímaváltozás következményeihez.
A szabályozás keretet biztosít arra, hogy a tagállamok saját regionális adottságaikhoz igazítva alkalmazzák az intézkedéseket, figyelembe véve az eltérő éghajlati, piaci és szerkezeti kihívásokat.
A következő lépések az EU borpiaci reformban
Az Európai Parlament jóváhagyását követően az ideiglenes megállapodást még a Tanácsnak is el kell fogadnia ahhoz, hogy az új szabályok hatályba lépjenek. A jogalkotási folyamat lezárását követően a tagállamoknak kell végrehajtási intézkedéseket kidolgozniuk.
Az elfogadott csomag az EU borágazatának versenyképességét, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és a nemzetközi piacokon való jelenlétét kívánja erősíteni. A borturizmus, az exportösztönzés és az egyértelmű címkézés egyaránt olyan területek, amelyek közvetlen hatással lehetnek a gasztronómiai és turisztikai szektor szereplőire is.
Az új szabályok gyakorlati hatása a következő években válik mérhetővé, különösen a piaci stabilitás, a fogyasztói tájékoztatás és a vidéki térségek gazdasági teljesítménye szempontjából.
