Itt mindig szent volt a vendég

Fennállásának negyvenéves jubileumát ünnepli Lajosmizsén a Tanyacsárda. A kerek évforduló visszatekintésre, számvetésre is kitűnő alkalmat kínált.

Lajosmizse - Tanyacsárda

Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé! Ezt a gondolatot igazolja az eltelt negyven év, amióta megszületett a Tanyacsárda, Garaczi János, Venesz-díjas mesterszakács, aki Polyák Zoltánnal együtt a csárda egyik tulajdonosa, az első tíz évre csak, mint „Tanyacsárda iskolára” emlékezett, hiszen mindenki akkor tanulta meg a szakma fortélyait. A második tíz év a szárnybontogatás időszaka volt, olykor már külföldön is bemutatkoztak. A Kft. a kilencvenes években jött létre, ekkor csatlakozott hozzájuk a lovas szolgáltatásokat kínáló Terenyi István és felépült a régi mellé az új Tanyacsárda. Kialakult a törzsvendég kör és a dolgozói törzsgárda, sokan közülük a mai napig hűségesek a Csárdához.

A legnagyobb elismerés illeti azokat, akik a saját vállalkozásukban, ilyen hosszú időn keresztül képesek maradandót alkotni. Zombor Gábor Kecskemét város polgármestere szerint a városfejlesztés nagy programjai a hivatalos tárgyalásokon kezdődtek, de mindig a csárda asztalánál fejeződtek be. A itt tapasztalt minőség győzte meg igazán a partnereket, hogy jó helyen járnak, megbízhatnak az itteni emberek munkamoráljában. A vendégek érdekében végzett áldozatos munkával sokat segítettek Kecskemétnek, mert adottságaik lehetővé teszik, hogy képesek legyenek szinte bármilyen igénynek eleget tenni.

Könnyű helyzetben van Básky András, Lajosmizse polgármestere, aki elmondhatja: „tanyasi ember vagyok a Tanyacsárda itt nőtt fel a mi szomszédságunkban.” Gyorsan a környék fejlődésének motorjává vált. Az itt kapott kiszolgálás, az ételek minősége zsinórmértékül szolgálhat bárki számára. A lajosmizseiek, ha elmennek valahová, mindenütt ezt a színvonalat keresik és várják. A munkatársak is, akik itt dolgoztak és később máshová mentek, ezt a szellemiséget vitték magukkal, ami pedig javára vált a város többi éttermének is. Az a rengeteg kitüntetés, amit a Tanyacsárda és dolgozói kaptak, jól mutatja a település háláját. Nekik köszönhető, hogy Lajosmizse és a Tanyacsárda neve már összeforrt az ország más tájain is.

Szigorú szakmaiság, udvariasság és vendégszeretet. Erre a fundamentumra épített és épít mindmáig a 19 rangos díjjal kitüntetett Tanyacsárda. Így gondolja ezt dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke. Az őszinte vendégvárás sugárzik az ételek minőségéből a tálalás és a felszolgálás színvonalából. Töretlen akarásukat jellemzi, hogy amikor -1976-ban – leégett a csárda, mindössze fél év múltán már állt az új épület, dolgoztak változatlan lelkesedéssel. Étlapjuk tele van helyi sajátosságokkal: a bográcsgulyás, az aratógulyás, a különböző ízesítésű, fűszeres ragulevesek, a tejes pite, pörköltek, paprikások, pásztorételek, sültek – mind egy-egy csoda. A Tanyacsárda fatálja fogalom a szakmában. Még a francia gasztronómia magas rangú képviselői is eltátották a szájukat, amikor a tálat eléjük tették. Páratlan, amit itt produkálnak. Innen már csak egy dolog hiányzik: jó lenne, ha falusi szálláshely kapacitásukat is bővítenék!

A legtöbbet úgy lehet kihozni magunkból, ha nem érezzük azt, hogy most dolgozunk – ez a Tanyacsárda tulajdonosainak titka, és ezt a nézetet osztja a világhírű mixer, Lajsz András is, aki rendszeres törzsvendég itt, de az ünnep okán személyes varázsával is elkápráztatta a meghívott közönséget. Ez a hely akkora nyugalmat áraszt – mondta – hogy bármi bajom van, csak lejövök ide, akár az öreg, akár az új csárdába, és minden gondom azonnal elszáll. Utána teljesen ki vagyok cserélve, csönd van, nyugalom, ez a béke szigete. Szinte hihetetlen, mekkora szeretet van ezekben az emberekben. Tiszteletre méltó kitartással és alázattal dolgoztak az évtizedek során.

Egyetlen képre rá sem fér, annyi díjat és elismerést osztott ki a Tanyacsárda három tulajdonosa, az ünnep alkalmával a munkatársak között. Azt, hogy a megbecsülés nem csak erre az egy napra szorítkozik, mindennél jobban bizonyítja a tény: számos olyan alkalmazottjuk van, aki 20, 30, 34, 38, de olyan is van, aki negyven éve dolgozik ezen az egy helyen! A legkiemelkedőbbek számára alapították meg a „Tanyacsárda Prima Primissima-díjat” melyhez ajándék külföldi út és hozzá rendkívüli fizetett szabadság társult. Polyák Zoltán úgy látta az elmúlt negyven évet, hogy „Itt mindig a vendég volt a szent” és egymást segítve, szeretve ma is ezért dolgozik mindenki.

A csárdában járt számos külföldinek a vendégkönyvbe tett bejegyzéséből kiviláglik: bátran elmondhatjuk, hogy ez a magyar Michelin – színvonal. Az ember, a természet és a vendégvárás tökéletes harmóniája itt különös szépségében mutatkozik meg. A gasztronómiai élményeket csak fokozza, hogy tavasztól őszig minden nap déli 12 órától több lovasbemutatót is tartanak és a műsor részeként pusztai kocsizásra is lehetőség nyílik. A programot főzőtanfolyam, főzőverseny egészíti ki. A Tanyacsárdára igazán illik Jókai mondása: „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el.”

Révay András/euroastra.hu