A Magyar Szállodaszövetség állásfoglalása a főváros egyes kerületeiben 2011. január 1-jétől megemelt idegenforgalmi és építményadóval kapcsolatban.
A Magyar Szállodaszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy egyes fővárosi kerületek önkormányzati testületei 2010 utolsó napjaiban hozott határozataikkal 2011. január 1-jével jelentős mértékben – helyenként drasztikusan – megemelték az un. idegenforgalmi adót és az építmény adót. Az adóemelésekkel kapcsolatban a szövetség következő szakmai állásfoglalást fogalmazza meg:
Köztudott, hogy az elmúlt években, de különösen a 2009-2010 évi gazdasági –pénzügyi válság idején a nemzetközi és a hazai kereslet nagymértékű visszaesés miatt turizmusunk súlyos veszteségeket szenvedett. A turizmuson belül a csökkenő kereslet, a visszaeső szállodai árak negatív következményei elsősorban a szállodaipart érintették. Bár 2010-ben a világturizmusban már a kilábalás jelei mutatkoztak, de a hazai, s különösen a budapesti szállodák teljesítményének javulása messze elmarad a nemzetközi trendektől, Budapest versenytársainak eredményeitől, s különösen a kívánatostól.
A rendelkezésre álló adatok szerint Budapest szállodáinak árbevétele 2006 és 2010 között közel 20%-kal csökkent, miközben a szállodai kínálat nagyobb lett, s ebben az időszakban a hazai infláció mértéke meghaladta a 30%-ot. Emiatt a hotelek jövedelmezősége drasztikusan romlott, amiben szerepe volt annak is, hogy a szállodai ÁFA 18%-kal az egyik legmagasabb az unióban, a vendéglátás forgalmi adója pedig 25%-kal abszolút mértékben is a legmagasabb. Ebben a helyzetben különösen fontos, milyen a szabályozási környezet, hogyan alakulnak az adók, s egyéb elvonások.
A szállodai szobakiadást egyéb adók – idegenforgalmi, iparűzési stb. – is terhelik, s jelenős kiadást jelent a hotelek részére az önkormányzatok által kivetett építményadó is. Ebben a szállodák számára kialakult nagyon kedvezőtlen jövedelmezőségi helyzetben bármilyen adóemelés tovább rontja azok rentabilitását, pénzügyi stabilitását.
Ezen körülmények miatt a Magyar Szállodaszövetség különösen károsnak tartja, hogy december második felében, utolsó napjaiban több kerület – bármiféle szakmai egyeztetés nélkül – megemelte az eddigi 3%-os idegenforgalmi adót 4%-ra (V., XII., XIII. kerületek), más kerületek a szoba árbevétel 3%-ában megállapított eddigi adó helyett vendégéjszakánként 431 Ft-ban állapították meg az idegenforgalmi adót (VI., VIII. kerületek), illetve vendégéjszakánként 300 Ft-ban (IX. kerület). Már a 3%-ról, 4%-ra történő emelés is 33%-os növekedést jelent, de a fíx összegben vendégéjszakánként megállapított IFA ennél is magasabbat. Pl. egy 3*-os budapesti szállodánál, ahol az átlag szobaár kb. 10.000.- Ft, az eddigi 300 Ft /szoba/éjszaka adó helyett – 2 fő esetén – 862 Ft a fizetendő adó, ami közel a háromszorosa a korábbinak. A szövetség előtt ismeretesek olyan szállodák is, ahol az idegenforgalmi adó az ötszörösére emelkedett a kerületi intézkedés hatására.
Ezzel egy időben egyes kerületek az építményadót a korábbi 1.241 Ft/m2-ről, 1.430 Ft-ra, azaz 15.2%-kal emelték.
Fenti adóemelések a Magyar Szállodaszövetség álláspontja szerint a fővárosi szállodák, a főváros turizmusa eddig is nehéz helyzetét tovább súlyosbítják a következők miatt:
A Budapesten kialakult szállodai túlkínálat, Budapest versenyképességének elmúlt években bekövetkezett romlása miatt a fővárosi szállodák nincsenek abban a helyzetben, hogy a magasabb adók miatt áraikat emeljék. Ezt támasztja alá az un. STR riport, amely szerint 2010 január-november között a budapesti szállodák 63.5 EURO átlagára 7.3%-kal volt alacsonyabb, mint 2009-ben.
Szakmai sajátosságok miatt a szállodák partnereinek egy részével a 2011 évi szobaárakban már 2010 nyarán megállapodtak, így nincs lehetőségük azokat az adóváltozások miatt megemelni, tehát a magasabb adókból származó többlet terheket kénytelenek átvállalni.
A magasabb elvonásokat a szállodák csak további költségcsökkentésekkel, munkaerő leépítésével tudják kompenzálni, ami rontja színvonalukat, s ezen keresztül árt a fővárosi szállodák, Budapest turizmusa versenyképességének. A romló szabályozási környezet nem teszi lehetővé a turizmus számára azokat az Új Széchenyi tervben megfogalmazott célkitűzéseket, hogy a munkahelyek száma a duplájára emelkedjen és a gazdasági fejlődés motorjává váljon.
Az MSZSZ attól tart, hogy az egyes kerületek által kivetett eltérő mértékű idegenforgalmi adó, ennek az adónak a kerületenként történő beszedése megnehezíti az eddigieknél hatékonyabb fővárosi turizmusmarketing kialakítását, amit – álláspontunk szerint – csak koncentráltan, fővárosi szinten – a korábbiaknál lényegesen nagyobb költségvetés felhasználásával lehetne csak sikeresen végezni.
Fentiek miatt az MSZSZ azt javasolja, hogy az eddig megemelt idegenforgalmi adókat az érintett kerületek vizsgálják felül, azok mértékének megállapítását a Főváros, s a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetés alapján állapítsák meg. Azt javasoljuk továbbá, hogy minden beszedett adóforintot a kerületek – az adó eredeti rendeltetésének megfelelően, az érdekelt szolgáltatókkal egyeztetett módon – turisztikai célok megvalósítására fordítsák.
