Miért számít az elkészítés módja? Hogyan befolyásolja a pörkölés és a szűrés a kávé élettani hatásait? A kávéfogyasztás egészségügyi összefüggései
A kávé a mindennapi gasztronómia és vendéglátás egyik meghatározó itala, amely nemcsak kulturális és élvezeti értékkel bír, hanem az elmúlt évek kutatásai alapján egészségmegőrző szerepe is egyre hangsúlyosabb. A kávéfogyasztás hatásait számos nemzetközi vizsgálat mellett hazai kutatások is alátámasztják, köztük a Semmelweis Egyetem szakértőinek megállapításai. A pozitív élettani hatások azonban nemcsak a mennyiségtől, hanem az elkészítési módtól, a pörkölés mértékétől és a fogyasztás körülményeitől is függnek.
A mérsékelt kávéfogyasztás szerepe az egészségmegőrzésben
Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa szerint a kávét sokan még mindig a káros szenvedélyek közé sorolják, holott a tudományos eredmények ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak. A mérsékelt kávéfogyasztás – amely napi legfeljebb 400 milligramm koffeint, vagyis körülbelül 3–4 csésze kávét jelent – összefüggésbe hozható több krónikus betegség alacsonyabb kockázatával.
Szív- és érrendszeri betegségek és kávéfogyasztás
A kutatások alapján a rendszeres, de mértékletes kávéivás csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Ez a hatás nem kizárólag a koffeinhez köthető, hanem azokhoz a bioaktív növényi vegyületekhez is, amelyek a kávé természetes alkotóelemei. A vizsgálatok azt is jelzik, hogy a pozitív összefüggések koffeinmentes kávé esetén is megfigyelhetők.
A kávé antioxidáns-tartalma és összetétele
A kávébab összetétele összetett: legnagyobb arányban szénhidrátokat tartalmaz, emellett zsírok, fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok is jelen vannak benne. Az egészségvédő hatás szempontjából kiemelt jelentőségűek az antioxidáns vegyületek, például a klorogénsav és a ferulsav, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Kávéfogyasztás és emésztőrendszeri panaszok
A közvélekedésben gyakran felmerül, hogy a kávé éhgyomorra fogyasztva gyomorpanaszokat vagy refluxot okozhat. A dietetikus szerint egészséges embereknél ez általában nem jelent problémát. Bár a koffein fokozhatja a gyomorsav-termelést, az antioxidánsok gyulladáscsökkentő hatása ellensúlyozhatja ezt. Gyulladásos bélbetegség esetén, nyugalmi állapotban, a kávéfogyasztás nem feltétlenül tiltott.
A reflux kialakulásának összetett háttere
A szakértő hangsúlyozza, hogy a reflux és a gyomornyálkahártya sérülése gyakran több tényező együttes hatására alakul ki. Az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a tartós stressz mind jelentősen növelik a kockázatot, és ezek mellett a koffein hatása erősebben érvényesülhet.
Magas vérnyomás és kávé: tévhitek és tények
A magas vérnyomással élők körében gyakori kérdés, hogy szükséges-e teljesen elhagyni a kávét. Szabó Adrienn szerint dietetikusi szempontból elsődlegesen nem a kávé elhagyását, hanem az életmódbeli tényezők átalakítását javasolt mérlegelni. A sóbevitel csökkentése, a rendszeres mozgás, valamint a zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek fogyasztása nagyobb hatással lehet a vérnyomás alakulására, mint napi 1–2 csésze kávé.
Koffeinanyagcsere és egyéni különbségek
A koffein lebontása jelentős egyéni eltéréseket mutat, ezért az általános ajánlásoktól mindig lehetnek kivételek. A mérsékelt kávéfogyasztásra vonatkozó iránymutatások elsősorban egészséges felnőttekre vonatkoznak, és nem helyettesítik az egyéni orvosi tanácsot.
Koleszterinszint és a kávé elkészítési módja
Napi 4 csészénél nagyobb kávéfogyasztás esetén, különösen magas LDL-koleszterinszint mellett, az elkészítési mód is jelentőséggel bír. A szűretlen kávék – például a török kávé, a french press, a kotyogós vagy a presszó – olyan vegyületeket tartalmaznak, mint a cafestol és a kahweol, amelyek emelhetik az LDL-koleszterinszintet az epesav-termelés gátlásán keresztül.
Filterkávék előnyei a mindennapi fogyasztásban
A filteren átszűrt kávék, mint a V60, a batch brew vagy az Aeropress, lényegesen kevesebb cafestolt és kahweolt tartalmaznak. Emiatt azok számára, akik rendszeresen nagyobb mennyiségben fogyasztanak kávét, ezek az elkészítési módok kedvezőbb választást jelenthetnek.
A pörkölés szerepe a kávé egészségügyi hatásaiban
A kávé pörkölése során lejátszódó Maillard-reakció felelős az íz, az aroma és a szín kialakulásáért. Ennek mellékterméke a melanoidin, amely antioxidáns hatású vegyület. Ugyanakkor minél sötétebb a pörkölés, annál több, potenciálisan káros vegyület keletkezhet, miközben az antioxidáns-tartalom csökken. Dietetikai szempontból ezért a világos pörkölésű kávé előnyösebbnek tekinthető.
Instant kávé: mit érdemes tudni róla?
Az instant kávé a főzött kávé egyik feldolgozott formája, amelyet legtöbbször fagyasztva szárítással állítanak elő. Bár koffeintartalma megmarad, ízvilága enyhébb, antioxidáns-tartalma pedig valamivel alacsonyabb a frissen főzött kávéhoz képest.
Vízhajtó hatás és folyadékpótlás
A kávé vízhajtó hatása főként nagyobb mennyiség fogyasztásakor jelentkezik. Mivel a koffein vízben oldódik, a hosszúkávék több koffeint tartalmazhatnak, ami fokozza ezt a hatást. A kávé után elfogyasztott víz segíthet a megfelelő folyadékegyensúly fenntartásában.
Fekete kávé, cukor és tej nélkül
A kávé egészségvédő hatásai leginkább tisztán, cukor és tej hozzáadása nélkül érvényesülnek. Ilyenkor a fogszuvasodás kockázata is csökkenhet, mivel bizonyos kávéban található vegyületek gátolják a baktériumok fogfelszínhez tapadását. Kalóriabevitel szempontjából is előnyösebb ez a forma, hiszen a tejes-cukros kávék energiatartalma akár egy teljes uzsonnáéval is felérhet.
A kávé tehát nem csupán gasztronómiai élmény, hanem megfelelően választva és mértékkel fogyasztva az egészségtudatos életmód része is lehet. A világos pörkölésű, szűrt formában készített fekete kávé ebben a megközelítésben különösen kedvező alternatívát kínál.
forrás: Semmelweis Egyetem
