2007-ben tartottak utoljára üzemi tanács választást azokon a munkahelyeken, ahol a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezetnek (VISZ) az alapszervezetei működnek. Az üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat három évre választják, így 2010. szeptember 3. – október 30 között ismételten üzemi tanács választást kell tartani az érintett munkahelyeken. Az előző választáson a megválasztott üzemi tanács tagjainak 89 százaléka a VISZ jelöltje volt, ezt az eredményt szeretnénk elérni 2010. évben is.
Az üzemi tanács választás szabályait az alábbi két törvény szabályozza:
1992. évi XXII. Törvény-a Munka Törvénykönyvéről 42.§-70.§-ig.
357/2009.(XII. 30.) Kormány rendelet
Szavazat összeszámlálás módszerét, reprezentativitás kritériumát:
2009. évi LXXIV. Törvény 7. § (1) ac, és a 26§ 10. bekezdései tartalmazzák.
Az Üzemi Tanács választás lebonyolítása:
Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. Mt.43.§(1)
Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél) kell választani, ahol a munkavállalók létszáma ötvenegy főnél kevesebb, de a tizenöt főt meghaladja. Mt.43.§.(2)
Az üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat három évre választják.
Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül kell az üzemi tanácsot, üzemi megbízottat megválasztani.
Központi üzemi tanácsot kell létrehozni, ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik. Mt 44.§.
Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában Mt.45. § (1)
a száz főt nem haladja meg, három a háromszáz főt nem haladja meg , öt az ötszáz főt nem haladja meg, hét az ezer főt nem haladja meg, kilenc a kétezer főt nem haladja meg tizenegy a kétezer főt meghaladja, tizenhárom
Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll.
Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell kialakítani. Mt. 49.§(2) Ha van üzemi tanács, a törvény a választási bizottság létrehozását az üzemi tanács hatáskörébe utalja.
Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül, s az első ülésén tagjai közül elnököt választ. Annál a munkáltatónál, ahol több üzemi tanácsot választottak, a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. A delegált tagok megválasztják a központi üzemi tanács elnökét, Mt.44§.
Az üzemi tanács tagját munkajogi védelem illeti meg. Mt. 62.§(3)
Vállalati (üzemi szinten) a választások tétje: az üzemi tanács létrehozása, a vállalati szintű reprezentativitás meghatározása és a kollektív szerződéskötési (ajánlattételi) jogosultság megszerzése.
Mt.33.§(2)- A szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték. Amennyiben nincs szakszervezet, nincs kollektív szerződés, az Üzemi Tanács nem tölti be szerepét!
Az üzemi tanácsok Mt. által rögzített jogosítványai a következők.
Együttdöntési jog: Mt.65.§ A kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, ennek alapvető feltétele, hogy legyen szakszervezet, aki a KSZ-t megköti, és ebben szerepeljen a teljes összeg meghatározása, illetve a jóléti jellegű intézmények (üdülő, sportlétesítmény) és ingatlanok hasznosítása tekintetében is együttdöntési jog illeti meg az ÜT-t.
Véleményeztetési jog: Mt.65.§(3)
– A munkáltató köteles véleményeztetni döntése előtt, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, /átszervezés, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása, korszerűsítési elképzelések/
-A személyügyi tervet, a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására vonatkozó elképzeléseit,
– A munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket.
– Az éves szabadságolási tervet,
-A megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedési tervezetet,
– Az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését,
– A munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét,
– A munkáltató által meghirdetett anyagi, vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot,
Tájékoztatáshoz való jog: Mt.65.§(4) a munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:
-Legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről,
-A munkáltató tevékenységi körének jelentős módosításáról,
-Legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről.
Az 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról a felügyelő bizottságok létrehozásáról is rendelkezik 39.§(1), amely kimondja, hogy a munkavállalói képviselőket a felügyelő bizottságokba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, az ott működő szakszervezet meghallgatása után.
Mt.68.§(2)
Az üzemi tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális és érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.
Ágazati szinten a választások tétje:
Az Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetségével ( jelenleg: Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, VIMOSZ) megkötött Ágazati Kollektív Szerződésünk és kiterjesztése megtartása, továbbá a jogosultság megtartása a továbbfejlesztéséhez.
Mt.34§.
2009. évi LXXIV. Törvény 1. számú melléklete 1. pont
A kollektív szerződés ágazati szintű kiterjesztésének feltétele a szakszervezet ágazati szintű reprezentativitása. Az ágazati szakszervezet munkavállalók általi támogatottságának megítélésénél az üzemi tanácsi választások eredményét veszik figyelembe.
A Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságban /amely munkavállalói oldalát kizárólag a VISZ alkotja/, a részvétel és a reprezentativitás egyik fontos kritériuma az üzemi tanács választásokon a részvételi arány, és a VISZ jelöltekre adott érvényes szavazatok száma.
2009. évi LXXIV. Törvény 7.§ (1) ac) alapján az az ágazati szakszervezet vehet részt, amelynek jelöltjei által az üzemi tanács választásokon együttesen megszerzett redukált szavazatok száma elérje az ágazatban foglalkoztatottak számának öt százalékát.
Konföderációs, országos szinten a választások tétje:
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, és ezen keresztül a VISZ részvétele az országos érdekegyeztetésben, a régiós és országos önkormányzati irányítással működő testületekben.
