Huszonöt éves a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda, amely ezalatt, több tÃzezer hÃvÅ‘ és nem hÃvÅ‘ számára biztosÃtotta a különbözÅ‘ vallások, felekezetek zarándokhelyeinek felkeresését, hogy ismerkedjenek az egyetemes kultúra részét képezÅ‘ vallási emlékhelyekkel, történelemmel.
Szinte nincs a földgolyónak olyan része, ahová ne szerveznének utakat, többek között végig mennek a Damaszkuszi úton, zarándoklatot szerveznek Fatima-Santiago De Compostela-ba, ismerkednek Lourdes-sel, felkeresik Veronika kendőjét Manopelloba, de a legtöbb utast természetesen Rómába és Jeruzsálembe viszik.
A huszonötödik évforduló sajtótájékoztatóján az iroda tulajdonosa Madari Gyula kitért olyan szakmai kérdésre, amely a vallási turizmus fogalmi rendszerét taglalja. Mint mondotta, a hazai és külföldi szakirodalomban sem egyértelmű a vallási turizmus meghatározása. Ugyanis keveredik a kulturális turizmus és a vallási turizmus definÃcója
A vallási turizmus az idegenforgalom olyan területe, ahol a részt vevÅ‘k – nem szükségképpen hÃvÅ‘ emberek, nem is csak az érintett vallás hÃvei – adott helyeket, szent helyeket, kegyhelyeket, önkéntesen, tömegesen, rendszeresen, részben kultúrtörténeti érdekesség ként, vagy hitbuzgalmi célból felkeresnek, útközben, valamint ott szolgáltatásokat vesznek igénybe, mellette különbözÅ‘ természeti, és ember alkotta szépségeket tekintenek meg.
Madari Gyula feltette a kérdést, hogy lehet-e a hitbuzgó zarándok motivációja azonos a kulturális körutazóéval. Példaként emlÃtette, hogy ha Budán a Mátyás templomot valaki érdekességként, látványosságként nézi meg, adott nyelven idegenvezetést vár, mindezért belépÅ‘t kell fizetni, akkor az ebben az esetben a kultúrturizmus része.
A gondolatot továbbvÃve, megállapÃtotta, hogy vallási turizmusról szűkebb értelemben akkor beszélünk, ha a templomot, kegyhelyet hitbuzgalmi célból keresik fel, vagy a zarándoklat részeként. Véleménye szerint, csak a hitbuzgalmi céllal végzett utazás nevezhetÅ‘ igazán vallási turizmusnak és ebben az esetben hitéleti tevékenységrÅ‘l beszélünk. Téves tehát az a vélekedés, hogy egy templomi koncert meghallgatása a vallási turizmus része. Azzal egyetért, hogy a kultúra része a vallás, de az elÅ‘bb emlÃtett két meghatározás eltér egymástól.
A vallási turizmus ma már szinte az egész világon önálló tevékenységgé vált, mert amÃg a papok a templomon belül szervezik a vallási turizmust, nem azzal foglalkoznak, hogy jut oda a zarándok, mÃg az idegenforgalmi szakemberek, csak az utazással törÅ‘dnek, viszik a hÃveket a templomajtóig. Ennek a kettÅ‘nek az összehangolása a vallási turisztikai iroda feladata.
MÃg 25 évvel ezelÅ‘tt szinte tiltott volt hazánkban egy-egy zarándokút szervezése, mára a Nyugat-magyarországi Egyetem turizmus tanszékén van vallási szakirány.
Ma Magyarországon körülbelül 950 utazási iroda van és ebből mindössze 7 iroda foglalkozik vallási turizmussal, azaz az irodák még 1%-a sem.
Nyugat-Európában a vallási indÃtatású utak, az utazások 30%-át teszik ki, Olaszországban pedig megközelÃti a 35%-ot, Magyarországon ez csak 7%.
Az elmúlt 25 évben a Makrovilág megalapozta a magyarországi vallási turizmust.
