Huszonöt éves a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda, amely ezalatt, több tízezer hívő és nem hívő számára biztosította a különböző vallások, felekezetek zarándokhelyeinek felkeresését, hogy ismerkedjenek az egyetemes kultúra részét képező vallási emlékhelyekkel, történelemmel.
Szinte nincs a földgolyónak olyan része, ahová ne szerveznének utakat, többek között végig mennek a Damaszkuszi úton, zarándoklatot szerveznek Fatima-Santiago De Compostela-ba, ismerkednek Lourdes-sel, felkeresik Veronika kendőjét Manopelloba, de a legtöbb utast természetesen Rómába és Jeruzsálembe viszik.
A huszonötödik évforduló sajtótájékoztatóján az iroda tulajdonosa Madari Gyula kitért olyan szakmai kérdésre, amely a vallási turizmus fogalmi rendszerét taglalja. Mint mondotta, a hazai és külföldi szakirodalomban sem egyértelmű a vallási turizmus meghatározása. Ugyanis keveredik a kulturális turizmus és a vallási turizmus definícója
A vallási turizmus az idegenforgalom olyan területe, ahol a részt vevők – nem szükségképpen hívő emberek, nem is csak az érintett vallás hívei – adott helyeket, szent helyeket, kegyhelyeket, önkéntesen, tömegesen, rendszeresen, részben kultúrtörténeti érdekesség ként, vagy hitbuzgalmi célból felkeresnek, útközben, valamint ott szolgáltatásokat vesznek igénybe, mellette különböző természeti, és ember alkotta szépségeket tekintenek meg.
Madari Gyula feltette a kérdést, hogy lehet-e a hitbuzgó zarándok motivációja azonos a kulturális körutazóéval. Példaként említette, hogy ha Budán a Mátyás templomot valaki érdekességként, látványosságként nézi meg, adott nyelven idegenvezetést vár, mindezért belépőt kell fizetni, akkor az ebben az esetben a kultúrturizmus része.
A gondolatot továbbvíve, megállapította, hogy vallási turizmusról szűkebb értelemben akkor beszélünk, ha a templomot, kegyhelyet hitbuzgalmi célból keresik fel, vagy a zarándoklat részeként. Véleménye szerint, csak a hitbuzgalmi céllal végzett utazás nevezhető igazán vallási turizmusnak és ebben az esetben hitéleti tevékenységről beszélünk. Téves tehát az a vélekedés, hogy egy templomi koncert meghallgatása a vallási turizmus része. Azzal egyetért, hogy a kultúra része a vallás, de az előbb említett két meghatározás eltér egymástól.
A vallási turizmus ma már szinte az egész világon önálló tevékenységgé vált, mert amíg a papok a templomon belül szervezik a vallási turizmust, nem azzal foglalkoznak, hogy jut oda a zarándok, míg az idegenforgalmi szakemberek, csak az utazással törődnek, viszik a híveket a templomajtóig. Ennek a kettőnek az összehangolása a vallási turisztikai iroda feladata.
Míg 25 évvel ezelőtt szinte tiltott volt hazánkban egy-egy zarándokút szervezése, mára a Nyugat-magyarországi Egyetem turizmus tanszékén van vallási szakirány.
Ma Magyarországon körülbelül 950 utazási iroda van és ebből mindössze 7 iroda foglalkozik vallási turizmussal, azaz az irodák még 1%-a sem.
Nyugat-Európában a vallási indítatású utak, az utazások 30%-át teszik ki, Olaszországban pedig megközelíti a 35%-ot, Magyarországon ez csak 7%.
Az elmúlt 25 évben a Makrovilág megalapozta a magyarországi vallási turizmust.
