Miniszterjelöltként hallgatta meg a Magyar Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága Matolcsy Györgyöt, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetőjét. A nagy érdeklődés mellett tartott bemutatkozáson Matolcsy György kiemelte, hogy a turizmus a makrogazdaság fontos része, hiszen a hivatalos statisztikák szerint a GDP 6-7%-át adja, körülbelül 400 ezer embert foglalkoztat – s halkan megjegyezte, mindannyian tudjuk, hogy a feketegazdaság miatt ez valójában több.
Az ágazat további jelentÅ‘ségét fokozza, hogy alapja lehet a felzárkózó gazdaságnak, a gyors növekedésnek, az új munkahelyek megteremtésének, oly mértékben, hogy a tervek szerint a következÅ‘ 10 évben elképzelt egymillió munkahely teremtésnek 1/3-át a szakma adja majd, különös képen a szakképzetlenek foglalkoztatásával. Ugyanakkor – képviselÅ‘i kérdésre válaszolva – kijelentette, hogy emelni kell a szakképzés szÃnvonalát, valószÃnűleg a német szakoktatás mintájára.
Ahhoz, hogy az ágazat sikeres legyen a turizmus közgazdasági környezetét kell javÃtani, elsÅ‘sorban adó és bürokrácia csökkentéssel, valamint a beruházások segÃtésével, hiszen Magyarország kiugróan magas eredményeket érhet el az idegenforgalom tekintetében, mivel kiváló a földrajzi fekvése, klÃmája, vonzerÅ‘t jelentenek a gyógyvizek és a kultúra.
A fentiekbÅ‘l is egyértelművé vált, hogy az idegenforgalom irányÃtása a Nemzetgazdasági Minisztérium alá fog tartozni. A Magyar Turizmus Zrt. szükségességét nem vitatva átgondolandó, hogy hogyan illesztik be a Magyarország sikeres propagandájába. A jelölt nem vitatta, hogy az idegenforgalmi propagandára az eddigieknél nagyobb anyagi forrást kell biztosÃtani.
A napi teendÅ‘kkel kapcsolatos kérdések között Zakó László /Jobbik/ felvetette, az éttermi áfa csökkentésének szükségességét, az üdülési csekk jövÅ‘jét. Pál Béla /MSZP/ elismervén, hogy az elÅ‘zÅ‘ ciklusban az Å‘ kormányuk vezette be a cafeteria rendszer adóztatását, szóvá tette, hogy jó lenne csökkenteni ezt a terhet. Kovács Ferenc /Fidesz/ a szakma gondja ként emlÃtette, hogy ma egy vendéglátóipari vállalkozásnak 32 fajta adót kell fizetni, valamint kérte, hogy sok-sok év elmaradása után tartsák meg a Parlamenti NyÃlt Napról átnevezett Nemzeti Konzultációt, de tarthatatlannak nevezte a Ferihegyi RepülÅ‘tér városi közlekedéssel való kapcsolatát. Hadházy Sándor /Fidesz/ kérte a pályázati pénzek átláthatóbb és célszerűbb felosztását.
A miniszterjelölt egyetértett a felvetésekkel, Ãgéretet tett ezek megoldására.
A bizottság Matolcsy Györgyöt a miniszteri szék elfoglalására alkalmasnak találta.
****************
Részlet Matolcsy György HÃr TV-nek adott nyilatkozatából:
– Ahhoz, hogy a kiadásokat csökkentsük, mit kell tenni a bürokrácia csökkentésén túl?
Magyarország egy drágán és pazarlóan, és rosszul működÅ‘ állammal rendelkezik, miközben az állam nélkül nincs következÅ‘ 5-10-15-20 sikeres évünk. Mi egy új rendszert épÃtünk a kormány megalakulásától kezdve. Ma az állam sok sebbÅ‘l vérzik, például 2800 milliárd forintnyi – ez Ãgy nem mond sokat, de az egész itthon megtermelt bruttó hazai termék több mint 10%-át emészti el a bürokrácia. A legfrissebb számÃtás azt mondja, hogy ebbÅ‘l 800 milliárd forintot meg tudunk takarÃtani. Magyarország ma a 183 ország közül a 138. legrosszabb pozÃcióban van, ami az adózással kapcsolatos bürokráciát illeti.
– Hány államtitkár lesz az Ön minisztériumába?
Hat plusz kettő.
– Önnek ki a közvetlen felettese? Miniszterelnök helyettes, vagy maga a miniszterelnök úr?
A miniszterelnök az egyetlen és igazi felettesem, az Úron és a családomon kÃvül.
*******
Életrajzi adatok
Matolcsy György
1955. július 18-án született Budapesten.
A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, ezután az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol elÅ‘ször a magyar szénhidrogénipar finanszÃrozásával foglalkozott, majd a megélénkülÅ‘ gazdasági reform-elÅ‘készÃtÅ‘ munkákban vett részt. 1985-tÅ‘l a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetÅ‘ségeit kutatta. 1986-ban, az Intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform cÃmű tanulmány egyik szerzÅ‘je volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy késÅ‘bbi kormányprogram kidolgozásába.
1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében államtitkári tisztségéről lemondott.
1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezetÅ‘ igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétÅ‘l három éven át a magyar kormány képviselÅ‘jeként a londoni székhelyű Európai ÚjjáépÃtési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebbÅ‘l alakult Növekedési Intézet igazgatója lett.
A Fidesz gazdasági szakértÅ‘jeként 1998-ban Å‘ készÃtette a párt gazdasági programját, 1998 végétÅ‘l Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt.
Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott.
2003-2007 között a Szövetség a Polgári Magyarországért AlapÃtvány kuratóriumának elnöke. 2003 óta a Fidesz tagja. 2006 óta Bács-Kiskun megyei területi listán országgyűlési képviselÅ‘, 2006-2010 között részt vett a gazdasági és informatikai bizottság munkájában.
1981-ben doktori disszertációt Ãrt a holding forma magyarországi alkalmazásának lehetÅ‘ségeirÅ‘l, az 1980-as évektÅ‘l rendszeresen publikál és több könyvet is Ãrt.
