Az étkezési utalványok eltűnésének a munkavállalókon és a munkáltatókon túl a nemzetgazdaság és a költségvetés lehet a fő vesztese – vélekedett az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerdán. A sajtóban megjelent, de a kormányzat részéről még be nem jelentett rendelettervezet 2012 januárjától drasztikusan átalakítaná a béren kívüli juttatások, különösen az étkezési juttatások eddig megszokott rendszerét. Az EUFE szerint a közeli céldátum már önmagában jelentős veszélyt jelent a cafeteria rendszer két évtizedes gördülékeny működésére, hiszen alig 3 hónap alatt kellene egy teljesen új szolgáltatási környezetet felépíteni, amely 2,5 millió munkavállaló béren kívüli juttatásait kezelné.
Csökkenő meleg étkezési keret, az étkezési utalvány eltűnése, terminálhoz kötött kártya-alapú felhasználás – az egyesülés szerint többek között erre számíthatnak 2012 januárjától munkavállalók, amennyiben a kormányzat napvilágra került tervei megvalósulnak. Az egyesület szerint a változásokkal veszítenének, a munkavállalók mellett a munkaadók, a kis- és középvállalatok, a nemzetgazdaság, sőt még a költségvetés is.
A munkavállalók egyértelműen nagy veszteséget szenvednének el. Míg jelenleg havonta 18 000 forint értékig adható kedvezményesen meleg étkezési juttatás, a tervek szerint ennek összege havi 12 500 forintra csökkenne, és csak a Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP-kártya), sokkal szűkebb elfogadói körben lehetne igénybe venni.
A hideg ételutalvány megszűnne, vagy ha meg is maradna, csak átmeneti időre havi 5-8 000 forintra csökkentett értékig lenne adható. Ráadásul az utalványokat kizárólag egyetlen állami szolgáltató bocsáthatná ki. A keretösszegek csökkenése mellett szűkülnének a felhasználás lehetőségei is.
Jelenleg mintegy 40 ezer helyen válthatják be étkezési utalványokat, azonban a tapasztalatok szerint az elfogadó egységek 80 százaléka még nem rendelkezik kártyaleolvasóval, ezek hiánya pedig munkavállalók millióit érintheti, hiszen nem tudnak a saját településükön, az általuk már korábban megszokott helyeken kártyával fizetni.
A közlemény szerint az adójóváírás kivezetése miatt a munkavállalók kétharmadának, csökken a nettó bére. A kormány nemrégiben lehetővé tette, hogy a kieső jövedelmet a munkáltatók kedvezményesen adható cafeteria juttatásokkal is kompenzálhatják. A tervezett változtatások pont a munkavállalók körében legnépszerűbb kedvezményes juttatási elemtől fosztaná meg a munkaadókat.
A cafeteria rendszer tervezett átalakítása következtében az állam jelentős áfa, szja és a bért terhelő egyéb járulékok bevételeitől esne el. Amennyiben az a nagyon optimista feltételezés valósulna meg, hogy a felhasználók 40 százaléka áttérne 2012 januárjától a kártya-alapú juttatásra, akkor is a jelenlegi helyzethez képest az állami költségvetésnek éves szinten mintegy 20 milliárd forintos kieséssel kell számolnia.
***
Az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottság is megtárgyalta a cafeteria rendszer várható változásait, ahol az NGM előadói a fentiekkel pont ellentétes nézeteket vallottak.
Részletek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által, a SZÉP Kártya bevezetéséről előterjesztett anyagból.
A SZÉP Kártya rendszerének tervezése és előkészítése 2010. utolsó hónapjaiban indult, a projektet Körtvélyessy László miniszteri biztos koordinálja együttműködésben az NGM Turisztikai és Vendéglátó ipari Főosztályával. A feladat komplex mivolta, és a Kártya működésében érintett felek nagy száma miatt számos egyeztetés során született meg a SZÉP Kártya végleges formája. A Kormány 2011. április 12-én hirdette ki a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 számú kormányrendeletet.
A SZÉP Kártyával kapcsolatban kiemelt cél volt, hogy minél előbb piacra kerüljön a termék. Ennek két fő oka volt: egyrészt, ha valamely cégnél még maradt az idei évre elkölthető szabad cafeteria-keret, akkor annak leosztásakor a SZÉP Kártya már valós alternatívát jelentsen (illetve azon néhány cég esetében, akik már az idei évre is beillesztették a SZÉP Kártyát a választható juttatások közé, lehetőséget biztosítsunk annak elköltésére még a 2011-es szezonban). Másrészt, ami még lényegesebb indok volt, hogy a 2011. október-december során esedékes vállalati cafeteria-megállapodások során a dolgozók és a munkáltatók már egy működő, számos elfogadóhellyel rendelkező rendszert láthassanak, és így nagy biztonsággal merjék a SZÉP Kártyát választani a 2012-es juttatások terhére. A SZÉP Kártya rendszeréhez már három kibocsátó intézmény, a K&H, az MKB és az OTP csatlakozott. Mind a kibocsátók, mind az NGM számára fontos, hogy a SZÉP Kártyához többen csatlakozzanak a rendszerhez munkaadói és elfogadói oldalon egyaránt. Ennek érdekében az NGM és a kibocsátók is jelentős erőfeszítéseket tesznek.
A nagyfoglalkoztatók megkeresése: a SZÉP Kártya rendszerének ismertetése, a SZÉP Kártya népszerűségének felmérése a nagyfoglalkoztatók között.
2011 nyaráig közel 40 nagyfoglalkoztatóval folytak tárgyalások, amelyek szinte kivétel nélkül pozitívan nyilatkoztak a SZÉP Kártya rendszerével, illetve csatlakozási szándékukkal kapcsolatban. Szándéknyilatkozatok formájában már számos vállalat jelezte, hogy részt kíván venni a SZÉP Kártya rendszerében, mely már közel 100 000, a SZÉP Kártya rendszerébe bevonható munkavállalót jelent.
Az első kibocsátó, az OTP Pénztárszolgáltató tevékenysége:
A SZÉP Kártya PR kommunikációjára napi megjelenésű részletezettséggel, célcsoportra bontott kommunikációs tervet dolgozott ki.
Az elfogadóhelyi hálózat kiépítésére mintegy 30 főt számláló csapatot szervezett, akik Magyarország valamennyi szállodáját, szálláshely szolgáltatóját megkeresik. Továbbá elektronikus direkt marketing eszközökkel folyamatos tájékoztatást nyújtanak a SZÉP Kártya elfogadásában érintett célcsoportok számára. Tárgyalásokat folytatott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével is, a Szövetség támogatását és együttműködését fejezte ki. Mindezek ellenére a szállodák SZÉP Kártya pillanatnyi elfogadási szándékában nem érzékelhető a támogatás.
A SZÉP Kártya megjelenésével egyidejűleg megkeresték a magyarországi legnagyobb munkáltatókat. Munkáltatói oldalról a SZÉP Kártya online portálján teljes mértékben nyitottá tette a szerződéskötés lehetőségét. Eddig 168 munkáltató kötött SZÉP Kártya szolgáltatói szerződést az OTP Pénztárszolgáltatóval és hozzávetőleg 2600 kártyát rendeltek meg, amiből 1100 kártya már kiosztásra is került a dolgozók között.
A SZÉP kártya indulását követő mintegy három hónapos időszakban 1029 elfogadóhellyel kötöttek OTP SZÉP kártya elfogadói szerződést.
Valamennyi szálláshely szolgáltató számára elérhetővé teszi a SZÉP kártya elfogadását. A szálláshely szolgáltatók az alábbi négy elfogadói mód közül választhatják ki a számukra a leginkább megfelelő kártya elfogadási módot: OTP Csoport által telepített POS terminálon, OTP Bank webshop online terminálon, OTP SZÉP kártya portálon. Telefonos authorizáció: a kereskedők számára várhatóan 2011. október közepétől válik elérhetővé, ugyanezen dátumtól az OTP SZÉP Kártya portálon a telefonos authorizációs szerződés megkötésére is mód nyílik.
2011. augusztus 12-től az MKB Bankcsoport megkezdte az MKB SZÉP Kártya kibocsátási tevékenységet. Szeptember végéig 50 munkáltatóval, 420 szálláshellyel (telephellyel) került sor szerződéskötésre. Legyártásra került 10 ezer darab nyerskártya, az első perszonalizált, támogatási összeget is tartalmazó kártyák ünnepélyes átadására 2011. október 4-én került sor. Mostanáig az intézmény közel 7 ezer szolgáltatót keresett meg szerződéskötés céljából. Valamennyi turisztikai szakmai érdekképviseletet tájékoztatta, részt vett a Magán Szállásadók konferenciáján is. Személyes vezetői megbeszélésen közel 50 vállalatnál, mint munkaadóknál, adtak részletes tájékoztatást a kártyáról, a lehetségesen érintett dolgozók száma meghaladja az 50 ezer főt. Mintegy 150 fő részvételével ügyféltalálkozót is tartottak a SZÉP Kártyáról.
2011. október 3-tól a K&H is megkezdte a kis-, és középvállalkozói, vállalati, valamint kártyaelfogadói ügyfél tájékoztatást a SZÉP Kártyával kapcsolatban, és november 15. után pedig lehetőség nyílik a K&H SZÉP Kártya szerződések megkötésére is. Az érdeklődők a K&H Cégvonalon, a K&H Vállalati ügyfélszolgálaton, valamint a K&H honlapján keresztül tudhatnak meg többet az új szolgáltatásról, illetve az igénylés és a szerződéskötés módjáról.
A K&H kiemelt szerepet szán a SZÉP Kártya kibocsátás és elfogadás technológia fejlesztésének, valamint a lakossági, vállalati, vállalkozói ügyfelek minél magasabb szintű kiszolgálásának.
A beérkezett információk szerint a SZÉP kártya iránt nagy az érdeklődés a munkáltatók körében. Általános az a munkáltatói vélemény, hogy a kártya olcsóbb és egyszerűbb az üdülési csekknél. A munkáltatók döntő része számára jelenleg az a fontos, hogy egyértelmű képet kapjon a rendszer elemeiről, működéséről.
A SZÉP Kártya elterjedésével kapcsolatban megfigyelhető, hogy a 2011-es cafeteria kereteiket már tavaly év végén, illetve idén év elején felosztották a munkavállalók, így a SZÉP Kártyára csak nagyon ritka esetben allokáltak keretet. Ennek következtében 2011-ben mind a munkáltatói oldalról, mind az elfogadói oldalról kiváró magatartást tapasztalható. A munkáltatók az elfogadóhelyek számának bővülésére, az elfogadóhelyek pedig a SZÉP kártyán megjelenő forgalmi volumenre várnak. Valódi robbanásra akkor lehet számítani a rendszerhez csatlakozó szálláshelyek számában, amikor a felhasználó munkavállalók száma, illetve az egyenlegükön lévő pénz összege is hirtelen növekedésnek indul. Ennek következtében mind a Minisztérium, mind a kibocsátók az év végén, illetve 2012 elején várnak „rohamot” az elfogadóhelyek és a munkáltatók részéről.
Segítené az elterjedés sebességének növelését, ha a különböző közigazgatási intézmények is elérhetővé tennék dolgozóik számára a SZÉP Kártya választását. Ez a több százezer dolgozó minden valószínűség szerint megteremtené azt a kritikus tömeget, ami az elfogadóhelyek gyors csatlakozásához szükséges – ezzel további munkáltatók csatlakozását segítené elő.
Az NGM dolgozik a SZÉP Kártya további elemein is, ezek jelenleg az előkészítés fázisában tartanak. Mivel a SZÉP Kártya jelenleg csak szálláshellyel együtt teszi lehetővé az egyéb kapcsolódó szolgáltatások választását, ezért felmerült a piaci igény, hogy az egyéb, pihenéshez kapcsolódó elemeket (éttermi étkezés, gyógyfürdő stb.) külön is igénybe lehessen venni. Ennek módját az NGM jelenleg egy több „zsebes” rendszer kialakításában látja: a jövőben a SZÉP Kártya (pontosabban annak fizikai megjelenése, a plasztik kártya) egy multifunkcionális kártyaként működne, amely mögött három, egymástól elkülönülő elektronikus utalványszámla áll.
Szálláshely szolgáltatás igénybe vételét lehetővé tevő kártya („szálláshely kártya”)
A SZÉP Kártya jelenlegi felhasználási körét ebben az esetben leszűkítenénk a szálláshely szolgáltatásra, ezáltal megoldódna a szálláshellyel együttes igénybevételének értelmezési problémája, viszont a belföldi turizmus célzott támogatására irányuló cél nem sérülne.
A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 225.000 Ft
Vendéglátás szolgáltatás igénybe vételét lehetővé tevő kártya („vendéglátás kártya”)
Ez a béren kívüli juttatás a korábbi meleg érkezési utalvány elektronikus kártya formátumú változata: alapvetően melegkonyhás vendéglátó helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) lehetne felhasználni.
A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 150.000 Ft
A turizmushoz kapcsolódó egyéb szabadidő eltöltést, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló kártya („szabadidő kártya”)
Ez a juttatás a SZÉP Kártya jelenlegi, szálláshelyen és vendéglátáson kívüli elemeit tartalmazná, amelyeket e megoldás révén már szálláshelytől függetlenül is igénybe lehetne venni.
A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 75.000 Ft
Hosszú távon a jelenlegi cafeteria-rendszer átalakítása, az elavult papír alapú rendszerek plasztik kártyára cserélése valamint a gazdaságfejlesztési cél érvényesítése áll munkánk középpontjában a turisztikai és vendéglátó ipari vállalkozások forgalmának fellendítése érdekében.
A munkáltatókkal folytatott tárgyalások során több esetben is felmerült, hogy a SZÉP Kártyának további előnye lenne, ha ugyan azon kártyán lenne elérhető a SZÉP Kártya juttatás, az étkezési és az egyéb juttatási elemek. A munkáltatók részére jelentős adminisztratív előnyöket és költséghatékonyságot jelentene, mind állami mind a versenyszféra területén, amennyiben egyetlen plasztik kártyán jelennének meg a béren kívüli juttatási elemek. Ezzel a gyakorlatban az NGM a lehető legteljesebb mértékben felhasználó-baráttá tenné a cafeteria-rendszert.
