A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet 2010. szeptember 22-én Elnökségi ülést tartott, ahol a következő állásfoglalást fogadták el az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatban:
A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet állásfoglalása és javaslatai az Új Széchenyi Terv turizmussal, vendéglátással és foglalkoztatáspolitikával foglalkozó fejezeteiben megfogalmazottakhoz
Észrevételek a vitairathoz:
Üdvözöljük, azt a célt, hogy 10 év alatt ágazatunkban 350 000 új munkahely jöjjön létre, ennek megvalósításához az alábbi észrevételeket tesszük:
Egyetértünk a 3. pontban megjelölt, egymillió új és adózó munkahely célkitűzésével, az aktivitási ráta növelésével, ugyanakkor a VI. Foglalkoztatás fejezetben taglalt cél a rugalmas és egyszerűsített munkavállalási formák általánossá tétele kapcsán javasoljuk átgondolni, azt a tényt, hogy jelenleg nyugdíjazásnál a szolgálati idő beszámításánál nem teljes időnek számít, ha az érvényes minimálbér után nem fizetik meg a nyugdíjjárulékot. Ez a turizmusban-vendéglátásban komoly problémát jelenthet, mivel az ágazatban dolgozók között magas a minimálbérért dolgozók aránya, így ha a 6 órás részmunkaidőre a minimálbér 3/4-t kapják, akkor pl. 26 év részmunka után csak 19 év szolgálati idejük lesz. Természetesen a rugalmas foglalkoztatás, az egyenlőtlen munkaidő, az osztott munkaidő, a több műszak eddig is jellemzője volt az ágazatnak, máshogy nem is lehet működni, de a munkavállalók biztonságának megteremtése, mind nyugdíj, mind a társadalombiztosítási szempontból fontos.
Továbbra is fontos megtartani a szakmunkás minimálbért, az úgynevezett garantált minimálbért, mivel a szakmai végzettséget már a pályakezdésnél is ösztönözni kell, mert az ágazatban nyújtott szolgáltatások színvonalát csak jól képzett munkaerővel lehet emelni, ezt támasztja alá a vitaanyag VI. Foglalkoztatás fejezete, amely jelzi, hogy a hazai kis és középvállalatok fejlődésének legfőbb gátjává a jól képzett szakemberek hiánya vált.
Egyetértünk az ebben a fejezetben tárgyalt „Patthelyzet a foglalkoztatáspolitikával” című résszel, amely szerint növelni kell a minimálbér összegét, az átlagbérhez viszonyítva.
A 4. pontban a kitörési pontoknál tárgyalt fejlesztési súlypontok témánál említett érdekképviseleti vélemények bekérése továbbra is szükséges, mert ezek a szervezetek tagjaik gyakorlati tapasztalatait, és a ténylegesen felmerült problémákat tudják továbbítani.
Javaslataink a turizmus – vendéglátás ágazati foglalkoztatás politikai továbbfejlesztéséhez:
Fontos a Nemzeti Turizmusstratégia megújítása, évenkénti monitorozása, amelyben megvalósítandó célkitűzés az ágazatban foglalkoztatottak átlagkeresetének növelése a nemzetgazdasági szintre. Javasoljuk, hogy a megújított Nemzeti Turizmus Stratégia tartalmazza, hogy az ágazatban dolgozók átlagkeresete érje el 2014-ig a nemzetgazdaságban dolgozók átlagkeresetét. Jelenleg a nemzetgazdasági átlag 60 százalékánál tartunk. Ebben az ágazatban elvárás, hogy jó megjelenésű, kulturált, szakmailag naprakész, empatikus, nyelveket beszélő munkavállalók dolgozzanak, váltott műszakban (ami egészségi szempontból a legkárosabb), rugalmas munkaidőben ünnep és vasárnap figyelmen kívül hagyásával mindig előzékenyen és udvariasan, hiszen a vendég, a turista akár belföldi, akár külföldi elsősorban a szolgáltatást nyújtó munkavállalón keresztül szerez jó vagy rossz benyomást az adott helyről, régióról stb.
Mindezen jogos elvárások teljesítése elképzelhetetlen, hosszú távon anyagilag, nem motivált, sokszor feketén foglalkoztatott munkavállalókkal.
Ez azért is fontos, mivel a vitairat is kitörési pontként tárgyalja az ágazatot, így a foglalkoztatási politikában is jelentős helyet foglal el, hiszen itt a képzetlentől a több diplomával rendelkezőkig, a „tipikus” munkától az „atipikus” munkáig széles a skála. Ennek egyik segítő állami módszerként javasoljuk, hogy a 13., 14. havi kereset adó és járulékmentes legyen, mind a vállalkozó mind a munkavállaló részére. Indokunk: a gazdasági válság során, ahol volt ilyen juttatás ott is felfüggesztették, de az ágazat 98 százalékában nem volt ilyen típusú juttatás, így ebből adóbevétele a költségvetésnek nincs, tehát bevezetése nem jár adókieséssel.
Szükséges megalkotni a „Vendéglátás stratégiáját” – amelynek alapelemeire a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatait a Turisztikai Főosztály felé már eljutatta s attraktív turizmus nincs „jó vendéglátás” nélkül.
A vendéglátás részeként a közösségi étkeztetés (gyermek, diák, felnőtt, szociális, intézmények, kórházak) közbeszerzési, finanszírozási és minőségi problémáinak kezelése rendkívül fontos, hiszen gyermekeink későbbi fizikai és szellemi teljesítőképességét alapozza meg. A felnőtt munkavállalók esetében a napi rendszeres munka közbeni étkezés az egészségmegőrzés eszköze. Ennek a felismerésnek volt köszönhető az étkezési jegyek adómentes elterjedése, amelyet visszavetett a 2010. évi 25 százalékos adóterhelés, és még nem beszéltünk a foglalkoztatás csökkentésére gyakorolt hatásáról.
Javasoljuk az étkezési jegyek adómentességének visszaállítását, a közbeszerzési törvény feltételeinek átvizsgálását, hogy az ár-érték arány megkövetelése biztosítsa minden korosztály számára az étkezésben rejlő egészségvédelmet.
Javasoljuk az üdülési csekkek adómentességének visszaállítását, amely egyrészt a belföldi turizmus egyik motorja, így éves szintű munkahelyteremtő képessége vitathatatlan, másrészt ez az egyetlen eszköz, amellyel a munkavállalók rekreációját segíteni lehet, A néhány napos minőségi élet eltöltésének haszna visszaáramlik a gazdaságba, csökkenti az egészségügyi intézmények látogatottságát, s így a költségeit, amelynek szintén mérhető nemzetgazdasági haszna van.
Javasoljuk a Turizmus Törvény tervezetének újbóli áttekintését, és sürgős elfogadását, markánsan megfogalmazva az állam, az önkormányzat és a vállalkozó feladatait, felelősségét.
Javasoljuk, hogy a vállalkozók felújításra, korszerűsítésre kedvező hitelfeltételekhez jussanak, de a feltételek között szerepeljen a rendezett munkaügyi kapcsolatok megléte, (kollektív szerződés, 15 fő felett üzemi tanács, 2 éven belül nem volt szabálytalan foglalkoztatás, stb) a foglalkoztatás szintjének emelése érdekében, a feketemunka visszaszorításáért.
Elvárjuk, hogy továbbra is a munkáltatói szövetségekkel és a munkavállalókkal való társadalmi párbeszéd helyeként, a turizmus – vendéglátás – közösségi étkeztetés témában a helyettes államtitkárság és főosztályai az előzőek értelmében a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságot tekintse. A törvény- és rendelettervezeteket, a turizmussal, vendéglátással, közösségi étkeztetéssel kapcsolatos stratégiákat, intézkedési terveket ezen a fórumon is vitassa meg, véleményeztesse.
Javaslatok a 2011. évi adótörvény változásokhoz:
A munkáltató által a munkavállaló számára adott természetbeni, vagy béren kívüli alábbi juttatások 25%-os adójának eltörlése:
Az étkezési jegy
Az üdülési csekk.
Az iskolakezdési támogatás
Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége
Az öngondoskodás megerősítése érdekében az önkéntes kölcsönös egészség, és nyugdíjpénztárakba a munkavállaló részére befizetett összeg a minimálbér 30%-ig.
A helyi utazási bérlet
Reméljük, hogy egy új fellendülés veszi kezdetét, amelyben a turizmus – vendéglátás –közösségi étkeztetés nemcsak szavakban, de tettekben is elfoglalja jelentőségének megfelelő helyét a nemzetgazdaságban.
Budapest, 2010. 09. 10.
Dr. Várnai Zsuzsanna
ügyvezető elnök
