Bevallom

főszekesztőőszintén, hogy nem nagyon hiszek a para dolgokban, sem a parapszichológiában, sem a paramedicalis gyógyszerekben..

Ennek ellenére, ha különböző bevásárlóközpontokban kezembe nyomnak egy ilyen újságot, akkor azt szívesen elolvasom.

Ez történt most is, és mint „újságos” ember, szokásom szerint rögtön az impresszumot néztem meg.

Így akadt meg a szemem a következőn, ahol a szerzőket sorolták fel: Dr. Hatházi Katinka mosolytervező-specialista.

Nem ismerem a hölgyet, de gondolom, hogy érdekes és főleg nagyon keresett foglalkozása van.

Istenem! Mosolyt tervezni, mondhatnám szebben is, mosolyt varázsolni az emberek arcára.

Vajon kik veszik igénybe? BKV ellenőrök, fociszurkolók, fegyőrök vagy banktisztviselők? Miből áll egy terápia, hány órás előkészítést jelent, amíg egy adótisztviselőnél elő lehet varázsolni a mosolyt. Mennyibe kerül egy óra mosolytervezés, hol tartja a foglalkozásokat, van-e tankönyv vagy mindenki a saját jegyzeteiből készül? Egyéniek vagy csoportosak-e a foglalkozások? Más a mosoly tervezés módszere egy fiatalnál, mint egy idősebbnél, a férfinál vagy a hölgyeknél? Mi a teendő, ha az embernek nincs kedve mosolyogni és a munkája miatt mégis mosolyognia kell? Vannak-e mosolyfejlesztő öntréningek, netán a tükör előtt?

Aztán elmosolyodtam, hogy mennyire őrült vagyok, hogy mennyit foglalkozok egy ilyen látszólagosan jelentéktelen hírrel.

Vagy nem jelentéktelen?

Eszembe jutott, hogy néhány évvel ezelőtt Pannonhalmán járva Várszegi Asztrik főapát dolgozószobájában egy feliratot pillantottam meg.

„Két ember között legrövidebb út egy mosoly”

Milyen jó is lenne, ha ebben az országban lenne tízmillió mosolytervező.

Murányi Péter

Murányi Péter
Murányi Péterhttps://gsztujsag.com

† 1943–2015
A GSZT szakújság alapítója és főszerkesztője

Közgazdász végzettséggel, a Danubius Szállodavállalatnál kezdte pályáját, majd a turizmusból az újságírás felé fordult – és megtalálta igazi hangját. 1990-ben alapította meg a Gasztronómia–Szálloda–Turisztika szaklapot, amelynek haláláig főszerkesztője maradt.

Szakmai tapasztalatával, összetéveszthetetlen stílusával és bátor véleménynyilvánításával évtizedeken át megkerülhetetlen figurája volt a hazai turisztikai újságírásnak.

Az újságírás azonban nem volt elég neki. Élete utolsó évtizedében színpadi szerzőként is maradandót alkotott: a Spinóza Színház bemutatta Karinthy Frigyesről szóló estjét Székhelyi József előadásában, és Salamon Béla életéről is írt darabot, amelyet Győrben, a Vígszínházban és a Spinóza-házban mutattak be.

Szavai, írásai, kommentárjai örökre itt maradnak ezeken az oldalakon.

- Advertisment -

Legfrissebb

Receptek

Fehércsokoládés keksz alakorlisztből – recept

Egyedi finomság az új trendek kedvelőinek - white chocolate chip cookies újragondolva A gasztronómiai trendek követői és az egészségtudatos sütés rajongói örömmel fogadhatják ezt a...

A stájerek „zöld aranya”, a tökmagolaj igazi csodaszer

A stájer tökmagolaj kiváló minőségét mi sem igazolja jobban, mint hogy 1998 óta az Európai Unió által védett regionális márka. A stájerek büszkeségét hideg...

GSZT hírlevél

Ne maradjon le a gasztronómia és turisztika legfontosabb híreiről! Iratkozzon fel hírlevelünkre!