Az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának legutóbbi ülésén megtárgyalták a magyar lovassport sport és turisztikai összefüggéseit, a be nem jelentett utazás szervezői tevékenységet, és a SZÉP Kártya bevezetésének előkészítését.
Lázár Vilmos a Magyar Lovas Szövetség elnöke beszámolójában kiemelte hogy újra kell gondolni a magyar lótenyésztés és lovassport stratégiáját, amelynek egyszerre kell megfelelnie az állategészségügy, a környezetvédelem, a sport, a szabadidős tevékenység és a turizmus érdekeinek.
Az ehhez vezető első lépés lehetne az iskolai lovas oktatás bevezetése, amelyre jelen helyzetben kicsi az esély, de néhány kísérleti osztályt beindítottak. Együttműködő lovas tudásközpontokat kell életre hívni. Van egy ország, Magyarország, ahol kitüntetett
érzelmi-, sport-, egészségvédő- és gazdasági szerepe van a lónak; ahol a lovas- és a lósport, a lovaságazat támogatása megtérülő befektetés.
A lovas sport és turizmus kérdése számos kapcsolódó ágazattal összefügg és számos törvénymódosításra van szükség. Így az állattenyésztési, az erdő, az oktatási, a szerencsejáték, és az önkormányzati törvény felülvizsgálatára.
Érdekes, közönségvonzó, látványos nemzetközi rendezvényekre van szükség, mint például a Nemzeti Vágta, amelynek új tulajdonosa Lázár Vilmos.
***
Molnár Gabriella a MUISZ elnöke az utazási irodákat súlyosan érintő fekete kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban kiemelte, hogy a feketén működő irodák tevékenységével az állam komoly adóbevételtől esik el, a fekete utaztatás az utazók számára pedig veszélyt rejt magában, mivel általában sem számlát, sem utazási szerződést nem kapnak, így jogorvoslati lehetőségük csökken. A szabályosan bejegyzett irodák jogosan sérelmezik, hogy minden ellenőrzés és szankcionálás csak őket érinti, a feketén kereskedőket nem. A MUISZ mintegy 100 esetben tett már bejelentést engedély nélküli vállalkozásokról a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felé, de bejelentéseikre az esetek döntő többségében azt a választ kapták, hogy a hatóság nem tudja a szabálysértés tényét megállapítani, mivel nyomozati hatáskör hiányában nem tudnak hatékonyan fellépni a jogosulatlan utazásszervezés ellen. Álláspontjuk szerint elengedhetetlenül szükséges volna az ellenőrzési jogkör kiterjesztése.
A feketén működő vállalkozások felderítése egyébként nem nehéz feladat, mindössze újsághirdetéseket kell figyelni, ahol utazási hirdetések jelennek meg az iroda neve, címe feltüntetése nélkül, csupán egy telefonszám megadásával (Pl. Szuperinfo: „Anglia +Amsterdam, Párizs, Strasbourg július 16-27. – 10 nap, 8 éj -. Már csak 12 hely van a buszon, 83000,- Forint. Érdeklődni: 20/323-5023, este.”)
Régi, jogos panasza az utazási irodáknak, hogy az általános és középiskolákban sítábor, városlátogatások, nyelvtanfolyamok szervezése kapcsán rengeteg „fekete szervezés” zajlik.
A legnehezebben felderíthető az idegenvezetők jogosulatlan utazásszervezése, elsősorban beutazó csoportok esetében. Az ilyen idegenvezetők a megrendelő külföldi partnerrel lelevelezik a csoport fogadását, a csoport minden szolgáltatást közvetlenül a szolgáltatónál fizet, az idegenvezető pedig behajtja a szolgáltatóktól a saját részére kialkudott jutalékot, természetesen adómentesen.
***
A bizottság vendége volt Szatmáry Kristóf az NGM államtitkára, aki részletes beszámolót adott a SZÉP Kártya bevezetésének előkészítéséről.
A Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek, e megbeszéléseken részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai is. A konzultációk végeredményeként alakult ki az a jogszabályi megoldás, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a „béren kívüli juttatások” fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.
Eszerint a Széchenyi Pihenő Kártya „az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál – szolgáltatások vásárolhatók.”
Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára. Az Szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó – jelenleg hatályos – előírásai szerint 2011-ben a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli.
A Kormány 2011. március 30-án elfogadta a kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat rögzítő kormányrendeletet, amely április 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben 55/2011-es számon.
A támogatást a munkavállalók ún. „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az „elektronikus utalvány nyilvántartás”, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása. A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak.
Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek. A kártyával igénybe vehető minden olyan belföldi szolgáltatás, amely a pihenést, az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. Ide a tartoznak:
- a szálláshely-szolgáltatások,
- az éttermi vendéglátás,
- a fürdőszolgáltatások,
- a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
- a kulturális szolgáltatások közül a múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépőkre fordított összeg,
- a természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
- a testedzési szolgáltatások, valamint
- a verseny-és lovaglóistállók tevékenysége.
A kedvezményezett szolgáltatások egyértelmű meghatározására és beazonosítására a rendelet a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott, széles körben ismert és használt Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) jegyzék besorolási kategóriáit alkalmazza. A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználhatósági körét úgy határozták meg, hogy az minél hatékonyabban és célirányosabban szolgálja a belföldi turizmus élénkítését.
A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.
Komoly gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a támogatások lehetőség szerint ütemezetten, de mindenképpen az utalástól számított belátható idén belül hasznosuljanak a turisztikai forgalomban.
A szabályozás ezt juttatja érvényre, amikor kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás adott évben juttatott összegét a következő év december 31-ig fel kell használni.
A kártyát a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege 24 hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás.
A kormányrendelet rögzíti, hogy
- a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatónak (aki a támogatást nyújtja) és a munkavállalónak (aki a támogatást kapja) a kibocsátó intézmény díjat, egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthat fel,
- a kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli.
A rendelet szabályozza a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az üdülési csekk után felszámított díj. A jutalék-bevételt a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani a kibocsátónak.
Csak olyan gazdasági társaság (intézmény) végezheti a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását, amely hasonló kártyák kibocsátásában már tapasztalattal bír, és emellett országos lefedettsége révén készen áll a teljes lakosság kiszolgálására. E követelmények révén biztosítható, hogy a kártya kibocsátására, az egész rendszer működtetésére felhatalmazott intézmény valóban képes legyen a kártya mielőbbi bevezetésére, és ez által a bevezetéséhez fűződő társadalmi, gazdasági célok megvalósuljanak.
Annak érdekében, hogy a rendszer a kártyatulajdonosok számára maximális biztonsággal működjön, a rendelet szabályozza azt is, hogy egy SZÉP Kártyát kibocsátó intézmény milyen feltételekkel szüntetheti meg ez irányú tevékenységét.
Egyrészt előírás, hogy a kibocsátás megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntethető meg a tevékenység. Másrészt a megszüntetés feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a kártya-kibocsátással összefüggő összes tevékenységre szerződést köt, és ezen másik intézmény vállalja a kártyák további működtetését.
A kártya kibocsátási tevékenységet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) ellenőrzi, annak megkezdését az MKEH-nak kell bejelenteni.
Amennyiben a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja a kormányrendeletben foglaltak megsértését, a jogsértés jellegének függvényében szankcionál. A kártya bevezetésének ütemezése – a fentiekből következően – alapvetően a kibocsátó intézményektől függ. Információink szerint az első kártya kibocsátására már július elején sor kerülhet.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban a SZÉP kártya bevezetésének monitoringjára Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár vezetésével munkacsoport alakult, amelyben az NGM érintett főosztályai, valamint a Magyar Turizmus Zrt. munkatársai vesznek részt. A munkacsoport fő feladata, hogy a bevezetést figyelemmel kísérje, az azzal kapcsolatos állami feladatokat (pl. a marketing tevékenységet) koordinálja, illetve a folyamat fontosabb állomásairól az érintetteket (munkáltatókat, munkavállalókat, a potenciális elfogadóhelyeket) tájékoztassa.
A bizottság tagjai felhívták az államtitkár figyelmét, hogy a SZÉP Kártya felhasználói körét az önálló éttermekre és a fürdőkre is azonnali hatállyal ki kell terjeszteni.
