Az Artisjus által megszabott díjtételek csökkentését javasolják a szállodák, mert szerintük a várható szobaárbevételekhez képest aránytalanul magasak a fizetendő szerzői jogdíjak.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda nemrég tette közzé a vendéglátóüzletek által fizetendő idei jogdíjakat. Egyes tételek minimálisan emelkedtek a tavalyihoz képest, míg mások változatlanok maradtak. Például a négy- és ötcsillagos szálláshelyek éttermei, presszói – Budapesten és a kiemelt üdülőterületeken – gépzene-szolgáltatásáért napi 1779 forintot fizetnek, ha éjfél után is nyitva tartanak. Ha éjfélkor bezárnak, akkor a szerzői jogdíj napi 1485 forint. A gépzene fogalmába gyakorlatilag beletartozik az is, ha tévé vagy rádió szól valahol, nagyjából tehát bármi, ami nem élőzene. „Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a családon és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze” – szól a vonatkozó törvény. A nyilvános előadásért pedig illik jogdíjat fizetni a szerzőknek. A jogdíj ugyanis a szerző fizetése. Az alapgondolat szerint a művek előállításának költségeit azoknak kell kifizetni, akik a felhasználással jövedelemhez jutnak.
A belépődíj nélküli éjszakai szórakozóhelyeken – ugyancsak a fővárosban, valamint a gyógy- és üdülőhelyeken – 2349 forintról 2396 forintra növekedett a napi jogdíj összege, belépőjegyes éjszakai szórakozóhelyen pedig 3440 forintról lett 3509 forint a taksa. A diszkók tarifája napi 6762 forint helyett 6897 forint januártól. A szállodák szobáiba bekötött kábeltévé utáni jogdíj változatlan maradt.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSzÉSz) állásfoglalása szerint a szállodai és vendéglátóipari szektorban a jogdíjemelésnek nincs gazdasági indoka, pénzügyi fedezete. „A fenti változások aránytalan növekedést jelentenek a magasabb kategóriában, amely így 2008–2013 között 40-50 százalékos díjnövekedést kénytelen elviselni. A díjnövekedést azért tartjuk túlzottnak, mert eközben a szállodák szobafoglaltsága 2008 óta gyakorlatilag stagnált, a bruttó átlag szobaár és a bruttó REVPAR – egy kiadható szobára jutó árbevétel – 1,6 százalékal csökkent. Az Artisjus jogdíjak ez idő alatt átlagosan 18 százalékkal nőttek. Sajnálatos módon a 2013-ra is a várható szobaárbevételekhez képest aránytalan szerzői jogi díjak kerültek elfogadásra” – fogalmazott az MSzÉSz. Kifogásolták, hogy a díjszabásnál a szállodák csillag szerinti besorolását fenntartották, annak ellenére, hogy azok több mint fele jelenleg nem rendelkezik a Magyarországon jelenleg érvényes kategória (Hotelstars) szerinti minősítéssel. Számításaik szerint összességében az 1-3 csillagos szállodáknál csökkentették a díjakat, a 4 csillagos kategóriában azok változatlanok maradtak, az 5 csillagos egységeknél a díjak azonban mintegy 20 százalékkal nőttek 2012-13 között.
Az Artisjus 2011-es 9,5 milliárd forintos bevételéből mintegy 110 millió származott az interneten keresztül történő közlésből. A bevétel döntő része ugyanis gépzenéből (háttérzene típusú felhasználás), illetve a televíziós műsorszórásból származik.
Idén is folytatódik a jogvita
Az Artisjus a 2013. január 1-jén kezdődő időszakra nézve is fenntartja a CloudCasting Kft. által nyújtott gépi (in-store) zeneszolgáltatással kapcsolatos álláspontját.
„Az Artisjus a CloudCasting Kft.-vel folytatott megbeszéléseket lezárta, az Artisjus és a CloudCasting között megállapodás nem jött létre, és ez irányban tárgyalások azóta sem folynak. Mindezek alapján az Artisjus a jogdíjigényt a CloudCasting Kft. által kínált és telepített háttérzene-szolgáltatás tekintetében 2013-ban is fenntartja” – közölte a jogvédő iroda. A CloudCasting Kft. háttérzenei szolgáltatást kínál vendéglátó és kereskedelmi üzletek, valamint szállodák részére.
A cég szerint zenei repertoárja teljes egészében a Universal Music tulajdona, így nem képezi vagy képezte az Artisjus által képviselt világrepertoár részét.
/Vég Márton/
