A Chateau Visz étterem nyerte el a Gösser Bock Dining Guide Díjat, s az év étterme lett 2010-ben. Mautner Zsófia szakértő szerint a legmagasabb szintet hazánkban 15-20 étterem prezentálja, s ma már egyre erősebb a középmezőny. Rámutatott, a szakmai tudás, a megfelelő technológia és a kiváló alapanyagok a siker kulcsa. Utóbbi esetében van még fejlődnivalónk, hiszen sokszor azt tapasztalni, a beszállító gazda nem tudja egész évben azt a minőséget és/vagy mennyiséget produkálni, amire egy étteremnek 365 napon át szüksége van.
A díjat 2004-ben alapították, s ez az egyik legjelentősebb elismerés a magyar vendéglátóiparban. 2005-ben a Fausto’s, 2006-ban a Lou Lou étterem kapta a fődíjat. Egy évvel később ismét a Fausto’s étterem érdemelte ki az elismerést, majd 2008-ban a Bock Bisztró. Tavaly a Costes nyerte el az év étterme címet.
A Balatonlellétől nem messze, délre található Somogy megyei Visz településen lévő Chateau Visz étterem nyerte el a Gösser Bock Dining Guide Díjat, vagyis ezzel az év étterme lett 2010-ben.
A különdíjakat is átadták, és oklevéllel jutalmazták a döntőbe jutott top tíz Alabárdos, Aranyszarvas, Babel Delicate, Bock Bisztró, Chateau Visz, Costes, Csalogány 26, Fausto’s, Kistücsök, Onyx éttermet.
Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a díjátadót követően azt nyilatkozta: jó célkitűzésnek tartja, hogy a szakma Budapestet kulináris fővárossá szeretné tenni. Ezt akkor lehet véghezvinni, ha folyamatosan új irányokat vonultat fel a vendéglátás. Mint mondta, a magyar élelmiszerek kiválóak, így alkalmasak arra, hogy a vendéglátóhelyek hazai alapanyagokat dolgozzanak fel. Budapest kulináris fővárossá tételéhez a külföldi vendégek mellett értő hazai közönségre is szükség van, mert ők biztosítják a stabil jövedelmet.
Mautner Zsófia a dinningguide.hu főszerkesztője elmondta, hogy egy hatvan fős társadalmi zsűri döntött, amely egyebek mellett séfekből, szakújságírókból, üzletemberekből áll. Ők egész évben járják a kiválasztott éttermeket és pontozzák a konyha teljesítményét, az alkalmazott technológiát, a kiszolgálás színvonalát és az ár-érték arányt. Egyenként persze szubjektívek, de hatvan ember szavazata nem lehet elfogult, az mégiscsak mutat valamit.
– Kisebb, egyszerűbb éttermeknek ahol az étkezés után a vendég megnyalja mind a tíz ujját , akkor esélyük sincs bekerülni?
– Dehogynem, amennyiben ugyanilyen magas színvonalat tudnak nyújtani. A világon mindenhol hasonló a helyzet, a csúcséttermek vannak az élmezőnyben, mivel ők dolgoznak a legjobb eszközparkkal, alapanyagokkal, nemzetközi tudással.
– A magyar gasztronómia mennyire vízfej, mennyire Budapest központú?
– Sokáig az volt. A múlt év óta ebben is pozitív elmozdulás tapasztalható. Tájegységenként, régiónként már találni legalább egy-egy nagyon jó színvonalú éttermet.
– Az életben és így az ételkészítésben is nagyon fontos a kreativitás. Nem gondolja, hogy az olyan borzalom, mint a meleg disznósajt kagylóval a sznobokon kívül elűzi a vendégeket?
– Az hogy mi kerül az asztalra, az adott séf kreativitásán múlik, azon, hogy mit talál ki. A reformba sok minden belefér. Ami az egyik embernek nem ízlik, a másik lehet, hogy azért jár vissza az étterembe.
