Befejeződött a közel 250 éves falképek és mennyezeti festmények restaurálása
A veszprémi Érseki Palota falai mostantól újra visszarepítik a látogatókat a 18. század barokk pompájába, miután befejeződött a közel 250 éves falképek és mennyezeti festmények restaurálása. A lenyűgöző alkotások egyik legfőbb mestere Johann Ignaz Cimbal, akinek művészi öröksége közel eredeti fényében pompázik a palota dísztermében. A látogatók szeptember 28-29-én, a Szent Mihály-napok alkalmából pillanthatnak bele a barokk kor díszítéstechnikáinak rejtelmeibe.
A restaurált mennyezeti festmények és falképek több rejtvényt is tartogattak a szakemberek számára. Johann Ignaz Cimbal, Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festője, az 1770-es években készítette el a veszprémi Érseki Palota dísztermének dekorációját, amely egyedülálló a maga nemében. Míg Cimbal művei főként egyházi témákat dolgoznak fel, a veszprémi alkotás különleges, mert az egyetlen világi témájú műve, amelyen több, még mindig megfejtésre váró szimbólum is található.
A mennyezeten megjelenő képeken mitológiai alakok, csillagjegyek, puttók, valamint a világegyetem körforgását szimbolizáló istenek díszítik a teret. Az alkotás legizgalmasabb része a Koller Ignác püspök születésnapjára tett rejtett utalás, amely titokzatos kapcsolatot sugall a püspöki rend és a csillagjegyek világa között. Az antik mitológiai utalásokból felépített képi világ akár egy személyes püspöki hitvallásként is értelmezhető.
A restaurálás kihívásai: Tempera vagy freskó?
A festmény restaurálásával kapcsolatban a legnagyobb meglepetést Cimbal különleges festéstechnikája okozta. Dr. Nagy Veronika, a veszprémi várnegyed felújítását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora szerint a szakemberek kezdetben azt gondolták, hogy a mennyezeti képek csillogása egy korábbi konzerválás nyoma. Később azonban kiderült, hogy a festő nem a klasszikus freskótechnikát alkalmazta, hanem temperát használt és a színek gazdagságát lakkozással érte el. A mostani restaurálás során ezt a különleges csillogást állították helyre, hogy a látogatók Cimbal eredeti alkotói szándékát láthassák.
A palota története: A barokk építészet gyöngyszeme
A veszprémi Érseki Palota története szorosan összefonódik a várnegyed történetével. A török idők pusztításai után a veszprémi püspökség rezidenciáját áthelyezték Sümegre, de a 18. században a vár visszanyerte régi szerepét, és ekkor építették fel Koller Ignác püspök megbízásából az új püspöki palotát. A barokk kor egyik legjelentősebb hazai alkotása ma is őrzi a korszak szellemiségét, hiszen a palota díszítéseit korának legnevesebb mesterei készítették.
Újabb kulturális élmények: Work in Progress programsorozat
A palota restaurálásának része a Work in Progress programsorozat, amely tovább bővült egy „kamrakiállítással” a Biró-Giczey Házban. A „Pillanatképek a székesegyház múltjából” című kiállítás a Szent Mihály Főszékesegyház barokk korszakának emlékeit tárja a látogatók elé. A kiállított műtárgyak mellett digitálisan megtekinthető fotók dokumentálják a székesegyház történetének fontosabb állomásait.
Emellett folytatódik a „Nem káptalan a fejem!” kiállítás is, amely interaktív módon mutatja be a veszprémi várnegyed régészeti leleteit és történelmét. A hétvégi WIP’24 vezetett séták során a látogatók mélyebben is megismerkedhetnek a várnegyed megújításának folyamataival, míg a havonta megrendezésre kerülő sisakos túrák exkluzív betekintést nyújtanak az építkezés kulisszái mögé.
Barokk pompával vissza a jelenbe
Az Érseki Palota újbóli megnyitása nemcsak egy épület helyreállítását jelenti, hanem egy kulturális örökség újjászületését is. Az alkotások visszakapott pompája lehetőséget ad arra, hogy a látogatók átélhessék a barokk kor világát. A Szent Mihály-napok programjai nem csupán egyházi események, hanem a város kulturális életének fontos részévé válnak.
fotó: Nagy Lajos
