A Duna Marketingegyesületet 1970. május 20-án nyolc Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió – hozta létre. „A nemzetközi turizmus technikai, és mindenek előtt szerkezeti trendjeiből, valamint a légi közlekedés fejlődéséből egy olyan nyilvánvaló irány látszik kibontakozni, amely a turisztikai régiók kialakulásához vezet, és ennek következtében Európán belül és kívül egyaránt megalakulnak a turizmus promócióját közösen ellátó szervezetek” – jelentette ki az egyesület alakuló ülésén annak első elnöke H. Langer-Hansel, a turizmus jövőjének látnoka. Hasonlóan előretekintő nyilatkozatot fogalmazott meg a szlovák turisztikai egyesület részéről František Kovác, aki a kezdetektől fogva óva intette a tagországokat „nehogy túl alacsony szintre állítsák be a költségvetést, mert azzal már a megalakulás pillanatában kétessé tennék az egyesület jövőjét”.
A Duna Marketingegyesület alapítóit nem tántorították el sem a drótkerítések, sem az ellenőrző pontok: bátorságról, előrelátásról és nem utolsó sorban a régiók turizmusának közös jövőjébe vetett rendíthetetlen hitről tettek tanúbizonyságot. A partnereknek a megalakulást követő évtizedek számos erőpróbájának dacára (vasfüggöny, balkáni konfliktusok) rendre sikerült a „Duna ügyét” a felszínen tartani, és új partok felé irányítani. A tagok közössége, a szolidaritás és a csapatszellem már a kezdetektől fogva szilárd alapot teremtett a szervezeten belül az együttműködéshez és a Duna mint turisztikai desztináció kialakulásához. Tizenöt évvel ezelőtt a Duna Marketingegyesület az osztrák törvények alapján bejegyzett egyesületté alakult át. Ebben a minőségében lehetősége nyílt országos és nemzetközi partnerségekben való részvételre, így együttműködést alakított ki például a Dunai Országok Munkaközösségével, az EU VII. páneurópai folyosójával, a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottsággal, a Császárok és királyok útjával és a Duna Régió és Közép-Európa Kutatóintézettel. 1998 óta a Duna Marketingegyesület felel a Duna-Majna csatorna marketingtevékenységéért is. „A jövő erőpróbáinak sikeres teljesítéséhez a szükséges erő és kreativitás akkor alakul ki bennünk, ha tekintetbe vesszük a múltat, éberen készülünk a jövőre, és egy pillanatra sem tévesztjük szem elől a közös célt” – állapította meg G. Skoff professzor, a Duna Marketingegyesület elnöke. Az egyesület a régióban mindenütt elismert szereplő, a Duna nemzetközi nagykövete, és a turisztikai szakma elválaszthatatlan tényezője.
A Duna Marketingegyesület tevékenységének középpontjában maga folyó áll, a forrásvidéktől a torkolatig, valamint az a hetven kilométeres sáv, amely mint utazási célterület a folyó két partja mentén húzódik. A szervezetet létrehozó alapító tagok közös tényezőként fogták fel a Dunát, igyekeztek a nagy folyót turisztikai vonzerőként pozícionálni.
Ez a cél változatlanul érvényes ma is: mozdítsuk elő a turizmust, amely a régióban a jövedelemtermelés egyik alapvető eszköze, az itt élő népek jólétének egyik kulcsa. A Duna Marketingegyesület eszközei többek között a marketing, a kommunikáció, a régió arculatának promócióját szolgáló tevékenységek és a lobby.
A dunai hajózással foglalkozó első konferencia 1997-ben ült össze tíz résztvevővel. 2009-ben a rendezvényen a hajózási vállalatok, a hajóút szervezők és a turisztikai szakma 145 képviselője folytatott eszmecserét. A Dunai Kerékpárosok és Természetjárók Konferenciáját első alkalommal 2007-ben rendezték meg 20 résztvevő számára. Számuk 2009-ben negyvenre szaporodott. 1982-ben eredetileg Dunai Utazási Piac néven jött létre az a ma Dunai Szalonként ismert speciális turisztikai platform, amelyet 2007 óta az ACTB-vel, az osztrák és a közép-európai turisztikai szakma közös szakvásárával együtt rendeznek.
A Duna Marketingegyesület kommunikációja a „folyó varázsára” összpontosít, és évente más-más témával igyekszik a Duna jelmondatát támogatni.
E tevékenységek révén sikerült a hajózási szezont évi 240 napra kiterjeszteni valamint a Duna-menti kerékpárutat a deltavidékig meghosszabbítani. A „Dunai természetjárás” pedig egy létező trendet azonosított, és tett kiaknázhatóvá már a korai szakaszban. A Duna Marketingegyesület kezdeményezésére egy „menetrend konferencia” szerveződik, melynek célja, hogy a vasutak, távolsági buszjáratok és hajóutak menetrendjei közötti nagyobb összhang alakuljon ki, s a vonzó árak és szolgáltatások (például kerékpárszállítás) révén további versenyelőny keletkezzen. A Fekete-tengeri gazdasági együttműködés a témája annak a tanulmánynak, amely a Duna alsó szakaszán és a Fekete-tengeren folyó személyhajó forgalom növelése érdekében készül. A Duna Marketingegyesület www.danube-river.org címen 1999 óta elérhető honlapja nemrég új köntösbe öltözött. A Danube Sajtószolgálat évente hat kiadással szolgálja a sajtót. A Duna Marketingegyesület tevékenységének részeként intenzív médiakapcsolatokat ápol, rendezvényeket szervez, és szakmai vásárokon vesz részt.
Az egyesületnek jelenleg Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Románia nemzeti turisztikai szervezete a tagja. A tagság kiterjesztéséről, az összes folyó menti ország bevonásáról tárgyalások folynak. 2004-ben kilencven luxushajó fedélzetén 150 ezer utas hajózott a Dunán, 2009-re a sétahajó flotta 110-re a vendégek száma 225 ezerre emelkedett, és a bővülő tendencia tovább folytatódik. Az évek során a Duna Marketingegyesület változatos tevékenységével az egész világon, mint a „Dunai desztináció” hangja vonult be a köztudatba. A jövőben a szervezet tevékenységét elsősorban a japán, az amerikai és a skandináv piacokra összpontosítja. Az egyesület a tagok képviseletében eljárva rendszeres hálózatépítő és lobby tevékenységgel igyekszik befolyását növelni. Az egyesület az az elismert és szakavatott hivatkozási pont, amely széleskörű ismeretei révén a Dunával kapcsolatos összes kérdés megválaszolására hivatott. Azonosítja és követi a trendeket, szinergiákat alakít ki, és kamatoztat. Erejüket egyesítve a tagok határozottabban képesek turisztikai célterületüket a piacon pozícionálni és a régió turizmusának értékét növelni. „A Duna Marketingegyesületben az innováció révén, a biztonság hangsúlyozásával, az érzelmek kommunikációjával és azzal tartjuk a turizmus pulzusán a kezünket, hogy a Duna-régiót az Európai Unió stratégiáján belül nevesítve megjelenítjük” – hangsúlyozta a jövőről nyilatkozva G. Skoff professzor.