A magyar légiközlekedés mélyrepülése folytatódik, a Budapest Airport, amelynek csak a Malév-csődje napján 4,2 mrd forint számlája ragadt benn a többi járulékos veszteségről nem is szólva, kénytelen bezárni a repülőtér 1. Terminálját 2012. május 29-én. Egyebek mellett erről is beszélt Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója és Kam Jandu, a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója a repülőtéren tartott sajtótájékoztatón.
A 2012. február 3-a Fekete Péntekként vonul be a magyar repülés történetébe, a Malév-csődjének hatásaival azonban még hosszú éveken keresztül számolni kell. További munkahelyek szűnhetnek meg az idegenforgalomban és a repülőtérhez kapcsolódó cégeknél. Egyedül a Budapest Airportnak 4,2 milliárd közvetlen veszteséget jelentett a nemzeti légitársaság csődje. Ehhez még további veszteségeket kell hozzászámítani, mint pl. az elmaradt leszállási díjakat vagy a Malév által bérelt mintegy 90.000 négyzetméternyi iroda, raktár és egyéb repülőtéri helyiségek bérletét. A nehézségeket csak tetézte, hogy a tavalyi évhez képest 675 millió forintról nem kevesebb, mint 2 milliárd 250 millió forintra emelkedett a repülőtérre kiszabott telekadó, ami 330 % változás egyik évről a másikra.
Ezt hangsúlyozta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója, aki kifejtette: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető vállalat valamennyi fejlesztési kötelezettségének eleget tett, de idén kénytelen drasztikusan visszafogni a további beruházásait, és a költségcsökkentés részeként bezárja a repülőtér 1. Terminálját. A bezárás szó szerint is értendő, 2012. május 30-ától minden légitársaság már a 2. Terminálról indul és érkezik, a régi repülőtéri épületet pedig bezárják, az nem lesz látogatható sem a nagyközönség számára, ott csak a repülőtéri cég irodái maradnak.
Jost Lammers emlékeztetett rá, hogy a Budapest Airport a tavalyi rekordforgalmú évben meg tudta mutatni, hogy mekkora gazdasági- és idegenforgalmi jelentőségű potenciálja van a cégnek. Tavaly 8,9 millió utast fogadtak, a repülőgépmozgások száma elérte a 110 000-et, megnyílt az ultra-modern SkyCourt a 2. Terminálon, amely sor nemzetközi elismerést söpört be azóta.
A Malév csődje nyomán azonban megtört a lendület, bár a repülőtér és a légitársaságok szoros együttműködése nyomán egy sor desztinációra nagyon gyorsan sikerült új légi fuvarozót beállítani, más területeken sikerült növelni a járatsűrűséget vagy a meglévő légitársaságok gépeinek befogadóképességét. Ezzel együtt – hangsúlyozta Jost Lammers – a budapesti repülőtér és ezen keresztül a magyar gazdaság is hátrányba került Béccsel és Prágával szemben a régiós versenyben. Bécsből és Prágából pl. hat-hétszer annyi repülőjárat megy Oroszországba vagy Törökországba, mint Budapestről. Itthon négy hónappal a Malév csődje után még mindig nincs kijelölt légitársaság, amely átvehetné a nemzeti légitársaság útvonalait olyan fontos irányokban, mint Moszkva, Kijev, Tel Aviv vagy Isztambul. Csak emiatt mintegy kétszázezer főnyi utast veszít Budapest és az idegenforgalom az idei évben.
Kam Jandu a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója megemlítette, hogy még mindig vannak olyan regionális útvonalak, amelyekre lehetne Budapestről repülni. Így például az utóbbi időben egy romániai légitársaságnak eddig nem sikerült működési engedélyt kapnia, bár készen állna akár holnaptól beindítani járatait a magyar fővárosból. Kam Jandu tájékoztatott arról is, hogy a Budapest Airport forgalmában a tavalyi 26 %-ról 51 % fölé emelkedett a diszkont légitársaságok utasainak részaránya. A Budapest Airport légiközlekedési igazgatója jelezte, hogy a repülőtér továbbra is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy újabb légitársaságok jöjjenek Budapestre és hogy újabb járatok nyíljanak a magyar fővárosból.
A schengeni országokból érkező utasok a 2A, míg a nem-schengeni államokból a 2B Terminálra érkeznek.
„Mintha mindig is így működött volna!” – jegyezte meg május 31-én reggel egy repülőtéri dolgozó, miután lement a szokásos reggeli csúcs a Budapest Airport 2. Terminálján, ahonnan először indult egyszerre valamennyi diszkont és hagyományos légitársaság hajnali járata. A reggel 6 és 7 óra közötti időszakban 9 ún. low-cost és 2 hagyományos légitársaság gépe indult, összesen 1780 utassal a 2. Terminálról.
Reggel 06:09 percet mutatott az óra, amikor a Wizz Air magyar diszkont légitársaság London Luton repülőterére tartó Airbus A320-as típusú gépe rövid nekifutás után a levegőbe emelkedett a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér 1-es futópályájáról. Ebben nem is lenne semmi különös, de a HA-LWP lajstromjelű Wizz Air gép most először nem a „régi” 1, hanem a 2B Terminálról indult és az utasok is ott szálltak be. Két percre rá startolt a Wizz Szicíliába, Cataniába tartó járata, majd újabb két perc elteltével a Ryanair Belgiumba, a Brüsszeltől délre fekvő Charleroi-ba tartó gépe emelkedett a magasba. A reggeli csúcsidőszak első órájában 1780 induló utast kezelt a 2. Terminál – különösebb fennakadás nélkül.
A Budapest Airport május 30-án este indította és fogadta az utolsó járatokat a történelmi 1. Terminálon, ahonnan az utolsó induló gép a Germanwings stuttgarti járata volt, míg az utolsó érkező repülő a Wizz Air W6 2342-es járatszámú római járata volt, amely egészen pontosan 23.48-kor állt be az épület elé – hosszú időre utoljára. Az utasok távozása és a csomagok kirakodása után a gépet átvontatták a 2B Terminál forgalmi előterére, ahol a ma reggel felkelő nap sugarai már mind a hat jellegzetesen lila-pink festésű Airbus A320-ast megvilágíthatták. Utoljára 2012. február 3-án délután álltak itt ilyen katonás rendben egyetlen légitársaság gépei, amikor a csődbe ment Malév-flotta az utolsó út előtt felsorakozott. Éppen a nemzeti légitársaság csődje, valamint a repülőtérre kivetett példátlanul magas telekadó vezetett oda, hogy a Budapest Airport kénytelen volt bezárni a ferihegyi 1. Terminált. A „régi” repülőtéri forgalmi előtér betonján csak a teherszállító repülőgépek (cargo) valamint a magán kisgépek és a business jetek maradtak az ún. GAT-terminálon (General Aviation Terminal).
A Budapest Airport az 1. Terminált lezárta a nagyközönség előtt, csak a megszűnt kereskedelmi egységek munkatársai pakoltak az épületben, a megmaradt készleteket szállították át a 2. Terminálon lévő raktárakba vagy vissza a telephelyre, valamint elkezdték a bútorok, a vendéglátóhelyek berendezéseinek leszerelését. A tervek szerint június végére az 1. Terminált végleg „hibernálják”, az épületet a rendőrség és a repülőtér alkalmazottai őrzik, kordonnal zárják körbe, a minimálisan szükséges fűtés-hűtés-szellőztetés mellett természetesen lesz rendszeres karbantartás és takarítás is. Az épületet és berendezéseit olyan állapotban tartja a Budapest Airport, hogy a terminál – szükség esetén – akár két-három héten belül újra indíthat és fogadhat utasokat és repülőgépeket. A repülőtéri cég becslései szerint négy-öt éves kényszerszünet következik az 1. Terminál életében.
A ferihegyi 1. Terminált 1939-ben tervezte ifj. Dávid Károly, azonban a félig kész épület 1944-ben romba dőlt a légitámadások következtében. A háború utáni újjáépítésben szerencsére az eredeti tervek alapján állították helyre a terminált, amelyet 1950. május 7-én adtak át a forgalomnak. A 2A Terminál átadása, vagyis 1985 októbere után a külföldi légitársaságok maradtak az 1-esen, a Malév az új épületet használta. 1998 decemberében a 2B Terminált is átadták a forgalomnak. 1999 májusától a koszovói albán-szerb konfliktus miatt a Jugoszlávia elleni légitámadások idejére a NATO-hadműveleteket támogató amerikai Ohiói Nemzeti Gárda KC-135-ös légi tartálygépei állomásoztak az 1. Terminál előterén. 2003 és 2005 között az eredeti tervek szerint újították fel az 1. Terminál épületét, amelyet a szárnyak között két modern indulási- és érkezési épületrésszel egészítettek ki. A Budapest Airport végül 2012. május 29-én kényszerült az 1. Terminál bezárására.
