Európai Turizmus Fórum 2011 „Versenyképesség ösztönzése az európai turizmus ágazatban” október 5-7, Krakkó
A 2011. évi Európai Turizmus Fórum a az Európai Turizmus Ágazat versenyképességének ösztönzésének volt szentelve, fontos lépése volt a 2010. évi Bizottsági Kommüniké bevezetésének, valamint a 2010. évi Turizmus Fórumon elfogadott Bevezetési Terv-ben kitűzött feladatok részét is képezte.
A fő témák a Társadalmi-gazdasági tudásbázis megszilárdítása a turizmus érdekében,valamint a Fejlesztő innováció és az ICT (Information Communcation Technologies) a turizmusban, amelyeket két panelben vitattak meg az érintettek. A tudás és a fejlesztés lényegi kérdései a versenyképesség ösztönzésének, a panel beszélgetések az eljárásokra, módszerekre, eszközökre helyezték a hangsúlyt, amelyeket szükséges lenne elfogadni és bevezetni annak érdekében, hogy az ágazat fellendüljön. A Virtuális Turisztikai Megfigyelő Központ valamint az ICT és a Turizmus Platform szerepe, mint stratégiai eszközök a turizmus politika fejlesztésében, a vita egyik központi témája volt. A konferencia egyik kulcsüzenete: Az ICT egyedül nem elég a innováció fejlesztéséhez a turizmusban, emellé társul a platformok fontos szerepe valamint az innovatív projektek gazdasági támogatottsága is.
A Turizmus Fórumon felszólalt Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium, gazdaságszabályozásáért felelős államtitkár is. Beszédében kitért a magyar-lengyel történelmi múltra, az EU elnökségre, összefoglalta Magyarország EU elnökségi munkáját és a főbb eredményeket. Turizmus tekintetében említette a májusban, Budapesten megtartott konferenciát. Elmondta, hogy a magyar elnökség fő célja a turizmusban a fenntartható és felelős turizmus támogatása volt, a nem-gazdasági aspektusokra koncentráltak, amelyek szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak a turizmusban. Magyarország az egészség, a wellness és az orvosi turizmus terén új trendeket képvisel, és nagyobb tudatossággal tekintenek a felelősség és az etikus vállalkozói magatartás legjobb gyakorlataira valamint a felelős fogyasztói magatartást támogató kezdeményezésekre.
Háromoldalú Globális Párbeszéd Fórum „A munkaközvetítők szerepe a tisztességes munka elősegítésében és a munkaerőpiac működésének javításában a magánszektorban” október 18-19, Genf
ILO 181. egyezményének 1. cikke szerint:„a .magán-munkaközvetítő ügynökség. Elnevezés bármely olyan, az állami hatóságoktól független természetes vagy jogi személyt jelent, aki, illetve amely az alábbi munkaerőpiaci szolgáltatások közül legalább egyet nyújt: a) olyan szolgáltatások, amelyek egybevetik a meghirdetett állásokat és azállásjelentkezéseket, anélkül, hogy a magán-munkaközvetítő ügynökség félkéntjelenne meg az ebből származó munkaviszonyban; b) munkások alkalmazását képező szolgáltatások, melyek célja, hogy elérhetővé tegyékőket harmadik fél részére, amely lehet természetes vagy jogi személy (a továbbiakban: felhasználó vállalkozás.), amely megszabja feladataikat és ellenőrzi ezeknek afeladatoknak a végrehajtását; c) egyéb, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások, amelyeket az illetékes hatóságokhatároznak meg a munkaadók és a munkavállalók legreprezentatívabb szervezeteiveltörtént konzultáció után, mint pl. a tájékoztatás, és amelyeknek nem célja, hogy akonkrét meghirdetetett állásokat és az állásra jelentkezőket összehozzák egymással.
2. Jelen Egyezmény szempontjából a .munkavállaló. elnevezés magában foglalja azálláskeresőket.
3. Jelen Egyezmény szempontjából a .munkavállalók személyes adatainakfeldolgozása. elnevezés az információ beszerzését, tárolását, összekapcsolását, közlésétvagy bármely egyéb olyan használatát jelenti, amely egy meghatározott vagymeghatározható munkavállalóra vonatkozik.”
A konferencia a következő pontok körét tárgyalta a kormány, a munkaadói oldal és a munkavállalói oldal képviselőivel együtt, azokat megvitatva, különböző véleményeket meghallgatva igyekeztek közös álláspontot létrehozni, bár ami mindenhol tapasztalható az itt is megvolt: a munkaadói oldal más nézetet vallotta a jelenlegi helyzetről, a munkaközvetítők munkájáról, mint a munkavállalói oldal.
A munkaközvetítők hozzájárulása a munkahelyteremtéshez és a tisztességes munkáhozMunkaközvetítők – szabályozás, folyamatos vizsgálat, ellenőrzések Munkaközvetítők jogai és munkakörülményekA szociális párbeszéd elősegítése vállalati, ágazati és nemzeti szinten az ügynökségi munka vonatkozásában
Munkavállalói oldal véleménye: Az ügynökségek nem teremtenek munkahelyeket, kihasználják a kölcsönzött munkavállalókat, amiben segédkeznek az igénybevevő vállalkozások is, hiszen, mielőtt érvényes lenne a kölcsönzött munkavállalóra a kollektív szerződés, ugyanúgy ahogy a vállalkozás által saját foglalkoztatásban, állandóan foglalkoztatott munkavállalókra, azelőtt elküldik, felbontják vele a szerződést.
A szálloda, étterem és közösségi étkeztetés ágazatban jelentős a kölcsönzött munkavállalók igénybevételének aránya számos országban főleg az ágazat szezonális jellege miatt. Az Egyesült Királyságban ennek az ágazatban sokkal magasabb a munkaerőkölcsönző ügynökségek alkalmankénti igénybevétele, mint más ágazatokban, amely tükrözi az ingadozó keresletet, amely az események által igényelt, vagy szezonális munkától függ. Speciális munkaköröknél tekintélyes a kölcsönzött munkavállalók igénybevételének aránya, ilyen pl a takarítás, felszolgálók stb), ahol az igénybevevő vállalkozás szerződést köt az ügynökséggel a személyzet rendelkezésre bocsátásáról, ám ha nem elégedett az elvégzett munkával, más ügynökségekhez fordulhat. Ugyanakkor az átmenetileg foglalkoztatott munkavállalók többsége az ágazatban közvetlenül foglalkoztatott határozott idejű szerződéssel vagy eseti megbízás keretében, ami egyben megoldást jelent a szezonalitásra, de nem a munkavállalói szempontból bizonytalan, ügynökségi munka igénybevételével.
A munkaerőkölcsönző ügynökségek által biztosított munkavállalók igénybevétele növeli a szakszervezetek aggodalmait és kihívásait. Ez tartalmazza azt is, hogy munkaerőkölcsönző ügynökségek igénybevétele hatással van a szabályosan és állandó jelleggel foglalkoztatottakra valamint azon feltételekre, amelyek szerint az ügynökségeknek elkötelezett munkavállalók végzik a munkájukat. A háromoldalú kapcsolat, ami a munkavállaló, az igénybevevő vállalkozás és a munkaerőkölcsönző ügynökség között van, alááshatja a munkaerőpiaci és szociális védelmet, valamint annak a jognak a hatásérvényesülését, amely kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van létrehozni, csatlakozni szakszervezethez és kollektív szerződést kötni.
A kölcsönzött munkavállalók számára garantálni kell a szakszervezethez való csatlakozás jogát kollektív szerződéses kapcsolattal az igénybevevő vállalkozással, és részesei legyenek a kollektív alkunak, amely magába foglalja a felhasználó vállalat által közvetlenül foglalkoztatott munkavállalókat, valamint minden kollektív megállapodás hatálya alá tartozzanak, amelyeket a felhasználó vállalat alkalmaz.
Hallhattunk sok példát Európa és szerte az egész világ tájáról az ügynökségi munka rendszeréről, létezési és működési mibenlétükről, ahol más-más módon, nem egységes rendszerben próbálják jogszabályozni az ügynökségek tevékenységét. Az egységes rendszer valószínű értelmetlen cél is lenne, hiszen minden országnak más a munkajogi szabályozása. Ugyanakkor törekedni kell, hogy ne csorbuljanak emberi jogok, a munkához való jog, a kollektív alkuhoz való jog, hogy biztonságban és ne létbizonytalanságban dolgozzanak a munkavállalók, az ügynökségeknek kiszolgáltatva.
ETLC (European Trade Union Liaison Committee on Tourism) Konferencia„ Turizmus 2020 – A fenntartható turizmus ágazat fejlesztése”október 23-25, Róma
A konferencián az ETLC elnöke ismertette, hogy akció indul Európai Uniós szinten a fenntartható és sikeres turizmus megteremtése érdekében, ezért: új trendeket kell figyelembe venni; cél, hogy Európa maradjon a legfontosabb turisztikai desztináció; a fejlődést folyamatosan monitorozni kell; közelebb kell hozni a munkaadókat és munkavállalókat; erősíteni kell az ETLC szakszervezeti egyesülést.
Pedro Ortun,az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipari Főigazgatóságának elnöke előadta, hogy a nemzeti turisztikai szabályokat harmonizálni kell.A turizmus támogatottsága erős az EU politikájában. Erős lobby támogatja a parlamentben, a Bizottságban. A következő költségvetési ciklusban több forrást fognak turizmusfejlesztésre biztosítani, mivel ez szorosabban fog kapcsolódni az Európai versenyképességi programhoz. Felmérik a turisztikai szükségleteket EU szinten. Közös kommunikációt indítanak.Megszólítanak olyan új célcsoportokat, akiknek európai gyökereik vannak, hogy utazzanak Európába. Egységes internetes portál. Ezek az akciók több munkahelyet, magasabb fizetést és jobb karrier lehetőséget biztosítanak.
Olasz szakszervezeti képviselők felvetették, hogy a szálláshelyek egységes besorolását szorgalmazni kell, ez már néhány országban elkezdődött. A migráns munkavállalók dömping problémáját kezelni kell.Nagy problémát jelent, hogy az all inclusive szállodák tönkreteszik a környező kisvállalkozásokat.
Kerstin Howald, az EFFAT titkára kifejtette, hogy a válság következményeként a különböző pénzügyi szervezetek arra inspirálnak, hogy a béreket ne indexálják. Jobban terjed a nem rendszeres munka /precarious work/. A szakszervezeti jogokat csökkentik. A szociális vívmányok visszavonása nem lehet a válság megoldása.
A válság következtében kiesnek a turizmusból a fiatalok, az idősek és a munkanélküliek.A fenntarthatóság a szociális fenntarthatóságról is szól.A bevételek elosztása fontos.
Kovács Pál, a VISZ társelnöke és a Turizmus-Vendéglátás ÁPB képviselője előadást tartott az új magyar párbeszéd rendszerről, a készülő Munka Törvénykönyvéről, a Turizmus Vendéglátás Párbeszéd Bizottság munkájáról.
