Halászlé vagy hallé?

Mind a XIX. század közepén, mind napjainkban a Tisza, Duna és a Balaton mentén másképp készítik a halat, más divat, más helyi szokás szerint. Míg a Közép – Duna vidékén a tartalmas lé a kedvelt metélt tésztával, addig a Duna alsó szakaszán a savanyított lével készítettet szeretik.

 

A Balaton mellékén a leveses, de kevésbé fűszereset írnak elő a receptek, míg a tiszainál a hal íze és szilárdsága a fő követelmény. Figyelmen kívül hagyva az al-dunai és a balatoni halászlét, a hazai halászlének két fő iránya van: a tiszai és a dunai. Mindkét halászlé főzési technológiájában és termékként egyaránt eltér egymástól, ezért a legtöbb étterem étlapján feltüntetik, hogy tiszai vagy dunai halászléről van szó.

Erdei Ferenc 1971-ben megjelent “Néprajzi ínyesmesterségek“ című tanulmányában így ír a dunai halászléről: “A dunai halászlé viszont megőrizte a legegyszerűbb ősi technológiát, s abban fejlődött tovább, arra irányulnak az összes újabb fogások, hogy a lé minél tartalmasabb legyen. Ugyanannyira, hogy a lé vált a fő céllá, aminek alárendelik a halhúst vagy éppen fel is áldozzák. Itt tehát a fő dolog a kellő kolloid állapotú, tartalmas, kocsonyásodó lé, amit főtt metélt tésztával esznek, s külön fogyasztják a levetlen halhúst, aminek az sem baj, ha kelleténél jobban szétfőtt.

Ennek megfelelÅ‘en a dunai technológia az elképzelhetÅ‘ legegyszerűbb, és pontosan megfelel a mezei – vízparti bográcsban fÅ‘zés törvényeinek: az apróra vágott hagymát és hússzeleteket (alul a fejet és farkat) egyszerre be kell tenni a bográcsba, s felönteni hideg vízzel úgy, hogy jól ellepje (1 kg halra 1,0-1,2 liter vizet), s azután fel kell tenni a tűzre, lobogó forrással fÅ‘zni 30-35 percig és kész.A paprikának a felét forráskor kell hozzátenni (1 kg halra 1 púpozott kanállal), a másik felét pedig a fÅ‘zés vége felé. A tejet és ikrát a fÅ‘zés félidejében kell beletenni.” Halászlé vagy hallé, dunai vagy tiszai, tésztával vagy tészta nélkül, hosszan vagy röviden fÅ‘zve? – e kérdésekben folyik a vita. 

Nehéz lenne megmondani, hogy kinek van igaza, annyi bizonyos, hogy a lakóhelyüktől távol élő halászok készítették, ahol sem idő, sem konyhai felszerelés nem állt rendelkezésre. Hisz a halászlé elkészítéséhez nem kell más, mint hal, víz , só , hagyma, paprika és bogrács. A halászlé tehát ezen a néven, a halászoktól ered, a múlt század eleje óta fokozatosan terjedt el, vált ismertté. Elfoglalta helyét a halászcsárdákban, vendéglőkben, s a polgárság asztalán.

/A bajai halászlé receptje Receptek rovatunkban található/ 

forrás: http://bajaihalfozofesztival.hu/