A legmagyarabb magyar desszert

0
21

Ez még csak a kóstoló volt, a java eztán következik. Szeptember végén rendezték Dombóváron az I. Desszert Ünnep – Kapos-menti Gasztrokulturális Fesztivált.

desszert ünnep

– A legmagyarabb magyar desszert, hiszen minden egyes hozzávalója megtalálható itthon és még csak a Dél-Amerikából származó csokoládéra sincs szükség hozzá – mondta a térség kulináris büszkeségéről, a Rákóczi-túrósról dombóvári Gábor Sándor aranykoszorús mestercukrász.

Az I. Desszert Ünnep – Kapos-menti Gasztrokulturális Fesztivál pedig többek között a lepény népszerűsítését szolgálta, amelyet pont 55 évvel ezelőtt mutattak be a Brüsszeli Világkiállításon. A lepény egyébként számos módon készül, de Gábor Sándor kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy Rákóczi túrós névvel csak az eredeti recept alapján készült süteményt lehessen illetni.

Dr. Kriston Vízi József, a program egyik szervezője elmondta, hogy a két nap során több száz vendég fordult meg a helyszíneken, a Sarokház cukrászdában, a szintén nagy múltú Bujáki cukrászdában, a Helytörténeti Múzeumban, a Művelődési Házban és Dombóvár Város Könyvtárában. Cukrászati előadásokat tartottak, „Tegyen rá egy lapáttal!” címmel Vojtek Éva tortalapát gyűjteményéből és régi szakácskönyvekből nyílt kiállítás, Kozák Éva fazekas, a Népművészet Mestere pedig főző-, sütő és tálaló edényekből tartott bemutatót.

Először szervezték meg a Diák Desszert Akadémiát, amelyen a dombóvári Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola és a Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola diákjai ismerkedtek a Rákóczi-túrós elkészítésének módjával. A szervezők a jövőben szeretnék ez iránt növelni az érdeklődést, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is kérik a szakmai verseny akkreditálásához.

A Desszert Ünnep rangját azonban már idén is emelte, hogy a Hungarikum Szövetség Hungarikum Akadémiája Országmárka, a turizmus és a gasztronómia kapcsolata címmel kihelyezett ülést tartott, akárcsak a Mathiász Szőlészeti Borászati Szakmai Kollégium. Zárásként a kapospulai, a kaposszekcsői és a gyulaji hagyományőrző együttesek adtak műsort a „Napsugár-agórán”.

A cél pedig egyértelmű: a következő  években mind több látogatót vonzani Dombóvárra. És nemcsak egy süteményre.

Brüsszelben ismerte meg a világ a Rákóczi túróst

Rákóczi János 1887. szeptember 25-én született Felsőleperden. 1912-től volt szakácstanuló a budapesti Nemzeti (Mágnás) Kaszinóban, majd néhány évi katonáskodás után 1920-ban visszatért oda, és Kedvessy Nándor mellett volt második szakács. Később első szakácsként dolgozott a „Haen”-konyhán, azaz Horváth Nándor belvárosi buffet-jében. Innen Párizsba vezetett az útja, hazatérve a „Haen” konyhafőnöke (1926) lett, aztán a Lillafüredi Nagyszállóé (1930-tól) és a Gellért Szállóé (1933-tól). 1953-ban áthelyezték a Duna (volt Bristol) Szállodába, és 1961-es nyugdíjba vonulásáig ott volt konyhafőnök.

Mindeközben számos nemzetközi elismerést gyűjtött. 1933-ban Bécsben aranyérmet, 1936-ban Berlinben arany plakettet és díszoklevelet nyert a szakácsművészeti világkiállításokon. Meghívott szakács volt 1954-ben a londoni nemzetközi szakácsművészeti bemutatón és élelmiszer kiállításon, sőt kóstolót és televíziós műsort készített vele Philip Harben, angol televíziós főzőmester. Rákóczi János 1956-ban a frankfurti szakácsművészeti kiállításon vett részt, 1958-ban pedig a 200 napig tartó Brüsszeli Világkiállítás magyar éttermének volt a konyhafőnöke, itt ismerhette meg a világ a Rákóczi túróst. A Magyar konyhaművészet címmel 1964-ben jelent meg 520 oldalas szakácskönyve, amelynek első kiadása 50 ezer példányban kelt el. A mesterszakács 1966. július 3-án hunyt el.

/Hanol Erzsébet/