Ezer borminta alapján határozták meg azokat a genetikai jellemzÅ‘ket a szÅ‘lÅ‘fajtáknál, amelyek segÃtségével olcsón és gyorsan lehetne új, a betegségeknek is ellenálló változatokat létrehozni. A lassan hungarikumnak számÃtó olaszrizlingtÅ‘l az úton-útfélen termesztett chardonnay-ig a borszÅ‘lÅ‘k zöme egy fajra, az ötezer éve termesztett Vitis vinifera viniferára vezethetÅ‘ vissza. Az egyes fajták közötti genetikai változatosság ezért viszonylag kicsi, és számos betegség, kártevÅ‘ pusztÃtja Å‘ket.
Ezek ellen védekezni kell, viszont a permetszerekben lévő kémiai anyagok egyre szigorúbb korlátozás alá esnek, főként a borok 70%-át termelő Európai Unióban. A megoldás az lehet, hogy új, ellenállóbb fajtákat hoznak létre. Egy-egy új fajta létrehozása azonban évekbe telik, és egyáltalán nem biztos, hogy olyan bort ad, ami piacra kerülhet.
Az új fajták kikÃsérletezését teheti gyorsabbá – és olcsóbbá – egy most bejelentett kutatási eredmény, amelyet az amerikai tudományos akadémia lapja, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) száma közöl, és amelyrÅ‘l a BBC is részletes beszámolót Ãrt. Az amerikai Cornell és Stanford egyetemek kutatóiból álló csoport ezer borminta elemzése alapján határozta meg azokat a genetikai jellemzÅ‘ket a szÅ‘lÅ‘fajtáknál, amelyek segÃtségével olcsón és gyorsan lehetne új, a betegségeknek is ellenálló változatokat létrehozni.
A szÅ‘lÅ‘ genomjában (genetikai állományában) lévÅ‘ genetikai „jelzÅ‘ket” (markereket, ez esetben pontmutációkat) sikerült a szÅ‘lÅ‘ fontos tulajdonságaival párosÃtani: például a sav- és cukortartalommal, az egyes kórokozókkal szembeni ellenálló képességgel stb. Ezen információk birtokában lehetségessé vált, hogy egy-egy új fajta létrehozási ideje jelentÅ‘sen rövidüljön a jövÅ‘ben: a hagyományos keresztezésbÅ‘l létrejövÅ‘, új növényt már egyedfejlÅ‘dése kezdeti szakaszán meg lehet vizsgálni, és meg lehet állapÃtani, milyenek lesznek a legfontosabb tulajdonságai. Csak a jól sikerült változatoknál lesz érdemes megvárni, amÃg termÅ‘re fordulnak.
Számos más kutatás célja, hogy a betegségeknek jobban ellenálló szőlőfajtákat hozzon létre. A siker döntő fontosságú lesz a szőlő megmaradása szempontjából, és nem mellékesen új borokat ihatunk.
Forrás: PNAS
