A Magyar Vendéglátók Ipartestülete éves statisztikai helyzetjelentése a vendéglátásról
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) ismét közzétette éves statisztikai helyzetjelentését, amely részletes képet nyújt a hazai vendéglátóipar 2023-as évéről. Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója által összeállított jelentés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira támaszkodik és átfogó elemzést nyújt a vendéglátó üzletek számának alakulásáról, forgalomváltozásáról, valamint foglalkoztatási és kereseti adatokról.
Üzletbezárások és a piac átalakulása
A 2023-as év végére a vendéglátóhelyek száma kevesebb mint 45 ezerre csökkent, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest 2000-rel, 2019-hez viszonyítva pedig 6400-zal kevesebb üzletet jelent. Különösen érintettek voltak az éttermek, büfék, gyorséttermek, valamint az italüzletek, kávézók és zenés-táncos szórakozóhelyek. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2200-zal csökkent, míg a munkahelyi vendéglátóhelyek száma 150-nel növekedett az elmúlt év során.
Budapesten és minden vármegyében csökkenést regisztráltak. A legnagyobb mértékben Békés megyében és a fővárosban, ahol 19, illetve 17%-os visszaesést tapasztaltak.
Forgalmi adatok és gazdasági mutatók
A 2023-as év során a vendéglátó üzletek forgalma 2326 milliárd forintot tett ki folyó áron, amely összehasonlító áron az egy évvel korábbihoz képest 1,8%-kal, a 2019-es évhez képest pedig 5,3%-kal csökkent. A vendéglátóhelyi forgalom 90%-át adó kereskedelmi vendéglátás volumene 6,4%-kal maradt el a járvány előtti szinttől, míg a munkahelyi vendéglátás 5,2%-os növekedést mutatott 2019-hez képest.
A vendéglátsá munkaerőpiaci helyzete
A turizmusban foglalkoztatottak száma közel 400 ezer főt tett ki 2022-ben, amelynek egyharmada a vendéglátásban dolgozott. 2023-ban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 179,5 ezer főt foglalkoztattak, ami 2022-höz képest 2400-zal, 2019-hez viszonyítva pedig 13.900-zal kevesebb munkavállalót jelent.
Az üres álláshelyek száma és aránya a gazdasági nehézségek hatására mérséklődött, ami enyhítette a munkaerőhiányt az ágazatban. A teljes munkaidőben alkalmazott vendéglátóipari dolgozók havi bruttó átlagkeresete 339 ezer forint (nettó 225 ezer forint) volt 2023-ban, amely 17%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, nem éri el a nemzetgazdasági átlag 60%-át.
ÁFA-kulcsok és nemzetközi összehasonlítás
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében számos országban átmenetileg csökkentették a vendéglátásra vonatkozó ÁFA-kulcsot. Ezen intézkedések többségét már kivezették, vagy egyes esetekben emelkedett is az adó mértéke. Magyarországon a vendéglátásra érvényes 5%-os ÁFA-kulcs az Európai Unióban a második legalacsonyabb, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig a harmadik legalacsonyabb.
Kilátások és jövőbeni kihívások
Az MVI jelentése rávilágít, hogy a vendéglátóipar előtt álló kihívások továbbra is jelentősek. A csökkenő üzletszám, az alacsony kereseti szint és a munkaerőpiaci nehézségek mind-mind olyan problémák, amelyek megoldása kulcsfontosságú a szektor számára. A jövőbeni fejlesztések, a munkaerő képzése és a gazdasági környezet stabilizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a vendéglátóipar újra növekedési pályára álljon.
Az MVI és a szakma szereplői számára a legfontosabb feladat az, hogy közösen dolgozzanak a vendéglátóipar megerősítésén és alkalmazkodjanak a változó piaci körülményekhez. Az elkövetkező években a rugalmasság és az innováció lesznek a kulcsszavak, amelyek meghatározzák a vendéglátás jövőjét Magyarországon.
