A CloudCasting Kft. jogi úton szólította fel az Artisjus Egyesületet, hogy a vállalatot lejárató közleményeit távolítsa el a honlapjáról, közölte a háttérzenei szolgáltatásokat nyújtó cég. Ellenkező esetben – szerződött partnerei bevonásával – pertársaságot alapít és kártérítési pert indít a jogkezelő szervezet ellen.
A CloudCasting és az Artisjus Egyesület közötti jogvita tétje, hogy a többi európai országhoz hasonlóan Magyarországon is lemondhatnak-e a szerzők a kollektív jogkezelésről, és egy vendéglő vagy fitneszstúdió itthon is eldöntheti-e majd, hogy – teljesen jogszerűen –, de az Artisjus díjszabásánál jóval kedvezőbb áron szolgáltasson minőségi zenét.
A CloudCasting magyar menedzsment által vezetett nemzetközi cégcsoport, amely – egyéb digitális szolgáltatások mellett – éttermek, szórakozóhelyek, bevásárlóközpontok számára szolgáltat háttérzenéket Európa több országában. A szolgáltatás lényege, hogy a CloudCasting által kínált internetes alapú zenei katalógusokból igényes, de kedvezőbb költségű zeneszámokat válogathatnak az ügyfelek. Ezek az alkotások nem esnek a kollektív jogkezelés hatálya alá, mert a zeneművek jogtulajdonosai nem kívánnak igénybe venni olyan közvetítő szervezeteket, mint az Artisjus és annak külföldi megfelelői.
A CloudCasting Magyarországon is szeretné elindítani ezt a szolgáltatást, hiszen ez előnyös a kis üzletek tulajdonosainak, mert kedvezőbb a díjszabása, valamint előnyös a jogtulajdonosoknak (a szerzőknek, előadóknak és a kiadóknak) is, mert közvetlenül, kiszámítható módon kapnak biztos pénzt. Magyarországon azonban a kollektív jogkezelő, az Artisjus ellenállása miatt a CloudCasting eddig hiába indította el a szolgáltatást, ügyfeleivel együtt ismételten monopol akadályokba ütközik.
A CloudCasting az elmúlt évben jóhiszeműen teljesítette az Artisjus minden jogi kikötését, de a kollektív jogkezelő az utolsó pillanatban újabb kifogással állt elő. A jogkezelő azt állítja, hogy a jogtulajdonos – az Artisjus kérésére amerikai közjegyzői hitelesítés és állami bélyegzővel igazolt – nyilatkozata ellenére, „nem látta bizonyítottnak”, hogy valóban a jogtulajdonos tette a nyilatkozatot. Megjegyzendő, hogy a világ vezető zenei vállalata által tulajdonolt zenei katalógusról van szó, és a vállalat aláírásra jogosult pénzügyi igazgatója nyilatkozta a fenti módon hitelesített írásban, hogy lemondanak az Artisjus kollektív jogkezeléséről Magyarországon.
Ez az eljárás páratlan Európában és az Egyesült Államokban is. Sehol egyetlen jogkezelő egyesület sem akadályozta meg, hogy azok, akik lemondtak a kollektív jogkezelésről, szabadon dönthessenek műveikről. Mivel a katalógus soha nem szerepelt az Artisjus adatbázisában, a katalógusban szereplő amerikai szerzők és előadók soha egyetlen fillért sem kaptak a magyar Artisjustól. Többek között ezért is döntött a zenetulajdonos a CloudCasting rendszerének kipróbálása mellett. Az Artisjus kérésére megkapta az Egyesült Államokból a lemondó nyilatkozatokkal együtt összesen több, mint 40 kiló, évtizedekre visszanyúló dokumentációt, de az időhúzó, halogató taktikával a magyar jogkezelőnél ezt követően sem hagytak fel.
Az Artisjus legutóbbi közleményében és a CloudCasting ügyfeleinek írott leveleiben azt írja, hogy a CloudCastingnak nincsen joga az adott zenei katalógust forgalmazni. Az említett zenei cégcsoport európai jogászának levelére hivatkoznak, mely szerint a cégnek jelenleg nincs megállapodása a CloudCastinggal. Ez az állítás a valós tények hamis színben való feltüntetése, hiszen a CloudCasting ugyanezen cégcsoport amerikai elnökének személyes, írásos megbízásával hozta Magyarországra a szolgáltatást. Arról sem tájékoztatja az érintetteket az Artisjus, hogy elutasító hozzáállásával valójában megkérdőjelezi nemcsak az amerikai zeneóriás jogosultságát a zeneművekre, hanem a vállalat több vezetőjének, elnökének, elnökhelyettesének, pénzügyi igazgatójának, sőt ugyanannak az európai jogászának a szavahihetőségét is, akinek jelenleg éppen a levelére hivatkozik.
Ez áll az Artisjus Egyesület említett közleményében:
„Az Artisjus továbbra is fenntartja a CloudCasting Kft. által nyújtott gépi (in-store) zeneszolgáltatással kapcsolatos álláspontját. A CloudCasting Kft. nem használ olyan zeneműveket, amelyeket azok jogtulajdonosa kivont volna az Artisjus jogkezeléséből.
Az alább látható levelet a Universal Music Publishing Nemzetközi Jogi és Üzleti Ügyek igazgatója, Jackie Alway küldte az Artisjusnak. Ebben kijelenti, hogy a Cloud Casting kft nem jogosult arra, hogy az Universal Music Publishing zeneműkiadó repertoárjába tartozó művek felhasználására bárkinek is engedélyt adjon Magyarországon.
Tisztelt Uraim,
CLOUDCASTING KFT
Megerősítjük, hogy a Cloudcastingnak nincs megállapodása a Universal Music Publishinggal, és nem képviseli a Universal Music Publishing egyetlen repertoárját sem, így az Ear Candy íratott zenei könyvtárat sem.
Tisztelettel,
Jackie Alway
Universal Music Publishing International Limited”
Az Artisjusnak történő jogdíjfizetés esetén a zenei világrepertoár továbbra is felhasználható nyilvános (háttér)zenei előadás céljára.
A CloudCasting éppen amiatt nem kínálja a katalógust újabb partnereknek, mert az Artisjus kirekesztő, időhúzó magatartása miatti jogvita nem halasztó hatályú. Ennek felszámolásáig nem érvényesíthető az amerikai szerzők egyértelmű akarata, amely szerint nem kívánják, hogy az Artisjus képviselje jogaikat.
A CloudCasting megelégelte az Artisjus megtévesztő magatartását. Dr. Holló Dóra, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda helyettes vezetője, a CloudCasting képviseletében elmondta: „Az Artisjus magatartása nemcsak rontja a CloudCasting jó hírnevét, de közvetlen anyagi kárt okoz a vállalatnak, ügyfeleinek és a zeneművek jogos tulajdonosának egyaránt. Ezért felszólítja a jogkezelő egyesületet, hogy hagyjon fel a megtévesztő, a CloudCasting partnereinek címzett levelek megküldésével és a megtévesztő közleményeket távolítsa el honlapjáról.”
Kővári Tibor, a CloudCasting ügyvezetője a cég és partnerei nevében egyúttal arra is választ vár, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal, valamint számos európai uniós tagállammal szemben Magyarországon miért nem lehet monopol akadályozás nélkül lemondani a kollektív jogkezelésről. “Miért fizet többet egy budapesti étterem a háttérzenéért, mint egy uniós társa, és az Artisjus által büszkén hangoztatott, hatékony magyar jogdíjbegyűjtés ellenére miért kapnak mégis kevesebb jogdíjat a magyar művészek, mint uniós társaik?”
forrás: Turizmus Online
