Az áfaszabályok, amelyek szerint bizonyos élelmiszerek kedvezményes kulccsal adózhatnak, a legújabb változás miatt komoly fejtörést okozhatnak a cégeknek. Egy pizzasütőnek vagy péknek kell ugyanis eldöntenie, hogy az adott termék 18, vagy 25 százalékkal adózik-e. Talán akkor jár a legjobban, ha nem is bajlódik kedvezményes kulccsal, hanem 25 százalékkal ad mindent. Ám bizonyos esetekben ez meg is bosszulhatja magát. Ha a terméket más cégnek adja tovább, a hatóság jogosulatlan visszaigénylés miatt szállhat rá.
Mennyit lehet spórolni, ha szalámis helyett négysajtos pizzát rendelünk? Elvileg a két termék között hét százalékpontos különbség van, hiszen a szalámis a 25, a négysajtos viszont a 18 százalékos áfakulcsba tartozik, mert a gabona- és tejtermékek kedvezményes adózásúak. De a szalámis pizzatészta is lisztes, a szalámi meg vékony, vagyis elvileg az is lehetne 18 százalékos. Ki dönti el, minek alapján kell osztályozni a pizzát? Ugyanakkor egy képviselőfánk besorolása így komoly kérdéseket vet fel.
A vámtarifaszámok segítenek, ám az adott besoroláshoz tartozó magyarázatok néha kacifántosak. Nem mindegy, hogy az adott besorolású fagyasztott pizzán mennyi tengeri herkentyű van, a süteményen mennyi csokoládé, a tortán mennyi dió. Egy hazai gyártónál még csak-csak nyomon követhető, hogy adott alapanyagot milyen kulccsal számolt el, ám importnál ez nem könnyű. Arról nem is szólva, hogy a kis szériás, saját gyártású termékek, például sütemények összetétele jelentősen eltérhet a nagyipari arányoktól.
Mindez azért fontos, mert júliustól egy uniós rendelet miatt eltérően kell számolni az áfát, ha helyben fogyasztják a terméket, illetve ha elvitelre kérik azt. A helyben fogyasztás szolgáltatásnak minősül, ami 25 százalékkal adózik, ha elvitelre kérik a borsófőzeléket, az viszont termékértékesítés. Ami adott esetben 18 százalék is lehet az alapanyagok függvényében.
Egy péktől, pizzasütőtől nyilván nem várható el, hogy naprakész legyen a vámtarifaszámok kérdéskörében. Adott esetben erre hivatkozva rövidre is zárhatja az egész áfaszámítgatást azzal, hogy egységesen 25 százalékkal áraz be mindent. Aki csak fogyasztónak értékesít, sokat nem kockáztat ezzel − mondta lapunknak Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere. Legfeljebb mulasztási bírságot kaphat, aminek maximális összege 500 ezer forint − de kevéssé valószínű, hogy épp erre ugorna rá a hatóság.
Nagyobb a gond, ha a 25 százalékosnak sorolt terméket továbbértékesíti. Az ilyen ügylet egyáltalán nem ritka, hiszen vannak boltok, ahol nem helyben sütik például a péksüteményeket, hanem megrendelik azt. Ha az áfát levonja, a hatóság könnyen megállapíthatja: jogosultatlan visszaigénylés történt. Hiszen a 18 százalékos besorolású termék után 25 százalék áfát vont le. Az teljesen mindegy, hogy korábban 25 százalék áfát fizettek. Itt a jobbik eset az, ha a hét százalékpontos különbözettel kapcsolatban állapít meg szabálytalanságot a hatóság, rosszabb esetben a számlát is érvénytelennek nyilváníthatja − mondta a szakértő.
A szolgáltatás és termékértékesítés határmezsgyéje több államban is komoly fejtörést okozott, számos ügy került az Európai Bíróság elé. Idetartozott például a piaci sültkolbász-árus esete, aki kis könyöklőket alakított ki a lakókocsiboltján, ahol meg lehetett enni a kolbászokat. De vitát generált a hentesnél helyben sütött húsok besorolása − ahol súlyosbító körülmény volt, hogy a vevők tálcát és evőeszközt is kaptak −, s nem menekült meg a moziban árult chips és nachos sem. Végül ezeket egységesen termékértékesítésnek minősítette a bíróság.
