Több tucat veteránautó sorsa vált bizonytalanná
Felszámolták a Belgrádi Autómúzeumot, mely évtizedeken át adott otthont több mint ötven veteránautónak, s ezzel együtt egy különleges szeletet hordozott a múltból a szerb fővárosban. A régmúlt kincsei, melyek között számos értékes és történelmi jármű is helyet kapott, most bizonytalan sors elé néznek – tudatta a Blic nevű belgrádi napilap csütörtökön.
Az épület eredeti tulajdonosa, Bratislav Petkovic, egykoron a kulturális tárcát vezette, azonban 2021-ben sajnos elhunyt. Vagyonának visszaszármaztatásakor azonban az épület újra régi tulajdonosaihoz került. Annak ellenére, hogy Belgrád városa a múzeum egyik alapítója volt, a városvezetés mindeddig nem talált megoldást a múzeum értékes gyűjteményének további kiállítására. Ennek következtében az autók ideiglenesen különböző belgrádi magánparkolókban kerültek elhelyezésre, míg a múzeum csütörtöktől zárva tart.
Az elmúlt három évtized során a Belgrádi Autómúzeum olyan ritkaságoknak és kuriózumoknak adott otthont, melyek magukban hordozták a közlekedési és autóipari történelem egy-egy fontos fejezetét. Az egyik legősibb kiállítási darab egy 1897-ben gyártott Marot-Gardon tricikli volt, míg a gyűjteményben helyet kapott egy 1905-ös Ford, egy 1925-ös Ford T-modell, valamint egy különleges, 1908-as Charron is. Nem maradhattak ki a harmincas évek autói sem, például egy Nash, valamint olyan különlegességek, mint Jugoszlávia örökös elnökének, Josip Broz Titónak a személyes járművei, köztük egy páncélozott Mercedes és egy Cadillac.
Az autók nem csupán kiállítási darabok voltak, hanem gyakran szolgáltak forgatások helyszíneként is, több olyan film alkotó részei lettek, melyek mára kultikus státuszba emelkedtek Szerbiában. Példaként említhető a híres Zastava 750-as, vagy ahogyan a filmvilágban ismerik, a „Fityó”, melyet a 1979-ben készült „A versenyző” című film tett ismertté. Ez az autó nem csupán egy jármű volt, hanem Jugoszlávia egyik ikonikus szimbóluma, mely mélyen beivódott az ország kulturális örökségébe.
Az múzeumban kiegészítő tárgyak is helyet kaptak, mint például kerekek, dudák, fényszórók, rádiók, valamint az autózással kapcsolatos első szabályok és törvények dokumentumai. A múzeum rendelkezett egy impozáns fotó- és dokumentumgyűjteménnyel is, melyek sorsa most szintén bizonytalanná vált.
A Belgrádi Autómúzeum az első nyilvános parkolóházban kapott helyet Belgrádban, melyet eredetileg az automobilok fenntartására és szervízelésére alakítottak ki 1929-ben. Az épület a kor legmagasabb szintű műszaki elvárásainak megfelelően, Valerij Sztasevszki orosz tervező által, európai minták alapján épült.
Az intézmény 1994-ben nyitotta meg kapuit, és azóta szolgált a veteránautók iránt érdeklődőknek egy múltba vezető utazást. Az autómúzeum kultikus jelentőségű volt, hiszen nem csupán autókat, hanem egy darabot őrzött meg a jugoszláv történelemből is.
Markovics Annamária, az MTI tudósítója beszámolója alapján
fotó: Muzej Automobila Beograd facebook
Muzej Automobila Beograd / Auto Museum Belgrade
30, Majke Jevrosime utca
Belgrád
A múzeum honlapja és Facebook oldala
