Veszprém történelmi várnegyede újabb jelentős lépést tesz az építészeti örökség megőrzése felé, hiszen 2025-re teljesen megújul a Gizella Kápolna, amely Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke. A 13. századi palotakápolna, amelyet Szent István király hitveséről, Gizella királynéról neveztek el, nemcsak Veszprém, de az egész ország kulturális és vallási örökségének különleges darabja.
A kápolna restaurálása nem csupán egy egyszerű felújítás; a szakemberek átfogó és aprólékos munkával tárják fel a több száz éves művészeti kincseket. A kétszintes épület alsó és felső kápolnájának falképei és kőfaragványai évszázadokon át elrejtve, illetve sérülve várták az újrakezdést. A Veszprémi Főegyházmegye irányításával zajló projekt során a restaurátorok különleges technológiákat alkalmaznak a falakon lévő festett rétegek vizsgálatához és megőrzéséhez. Ezek a munkálatok nemcsak a kápolna múltját tárják fel, de biztosítják annak fennmaradását a jövő generációk számára.
A felső kápolna titkai
Az épület felső szintje egykor a gótikus építészet remeke volt, gazdag bordás boltozattal és falfestésekkel díszítve. Az idők során azonban ez a tér szinte teljesen elpusztult; mindössze egyetlen fal maradt fenn, amelyet vastag vakolat fedett, és az időjárás viszontagságai komolyan károsítottak. A közelmúltban, a veszprémi várnegyed megújításának részeként, a restaurátorok aprólékos munkával hozták felszínre a falra rejtett festmények és faragványok maradványait.
Simon Anna művészettörténész a restaurálás során felfedezett díszítésekről elmondta, hogy a sekrestyeajtó felett található, késő gótikus stílusú címer Vetési Albert veszprémi püspöké volt, aki Mátyás király diplomatájaként a 15. század egyik legbefolyásosabb főura volt. E címer megtalálása a korabeli veszprémi várnegyed történetének újabb izgalmas fejezetét tárta fel.
Az alsó kápolna és a bizánci hatás
Az alsó kápolna falain található falfestmények még régebbi eredetűek, a bizánci művészet hatását tükrözik, és több mint 800 évesek. Az apostolokat ábrázoló falfestmények állapota meglehetősen rossz, és a múltbeli restaurálási kísérletek során egyes részek átfestésre kerültek. Ezért a jelenlegi felújítás során különös figyelmet fordítanak az eredeti és a restaurált rétegek elkülönítésére, amelyhez fototechnikai vizsgálatokat, pigment- és sóvizsgálatokat, valamint laborvizsgálatokat alkalmaznak.
Dalos Viktória festő-restaurátor szakértő szerint a festett rétegek keresztmetszet-vizsgálata és a sótartalom elemzése kulcsfontosságú a falfestmények megóvásában és helyreállításában. A szakértők aprólékos munkával szondázzák a falakat, hogy feltárják a festmények eredeti állapotát, és megőrizzék azok autentikus megjelenését.
Csúcstechnológia a múlt megőrzéséért
A Gizella Kápolna restaurálása során alkalmazott technológiai újítások nem érnek véget a festett rétegek vizsgálatánál. A régészek és restaurátorok különböző távérzékelési módszerekkel, 3D modellezéssel és ortofotók készítésével dolgoznak, hogy a nehezen hozzáférhető helyszíneket is részletesen felmérhessék. Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ ásatásvezető régésze szerint ezek az eszközök elengedhetetlenek a régészeti feltárások precíz dokumentálásához.
A veszprémi várnegyed középkori épületeinek digitális archiválása is fontos szerepet kap a projektben. A Veszprémi Főegyházmegye múzeumának digitalizációs programja keretében a középkori faragványokat és épületeket szkennelik be, hogy megőrizzék azok jelenlegi állapotát a jövő számára. A Gizella Kápolna emeleti diadalívének pillérfőin található sárkányfigurákat például 3D fotózással örökítették meg, majd 3D nyomtatással másolatokat készítettek róluk. Ezáltal a látogatók testközelből is megismerhetik a 13. századi faragványok részleteit.
A restaurálás jelentősége
A Gizella Kápolna restaurálása nemcsak Veszprém történelmi arculatának megőrzéséhez járul hozzá, hanem a helyi közösség kulturális identitását is erősíti. A tervek szerint 2025-től az újjászületett kápolna rendszeresen látogatható lesz, és ünnepi alkalmakon az eddig szinte teljesen ismeretlen felső kápolnát is megnyitják a nagyközönség előtt. Emellett a Veszprémi Főegyházmegye tervei szerint Gizella királyné ereklyéje is a kápolnába kerül, ezzel megvalósítva Koller Ignác veszprémi püspök 18. századi tervét, amely a Gizella-kultusz erősítésére irányult.
A restaurálás során feltárt művészeti kincsek és az alkalmazott csúcstechnológiai megoldások révén a Gizella Kápolna újjászületése példaértékű lehet nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. A projekt megvalósítása során a szakemberek arra törekednek, hogy a történelmi örökséget méltó módon őrizzék meg, és a modern technológia segítségével újra elérhetővé tegyék azt a nagyközönség számára.
