Szabó Kevin két éve még Lyonban a világ legrangosabb szakácsversenyén dolgozott Széll Tamás keze alá, most pedig vidéken tanÃtja a vendégeket, hogy milyen is az igazán jó magyaros étel.
2016 januárjában egy emberként szorÃtottunk a magyar csapatért a Bocuse d’Or lyoni döntÅ‘jén, ahova Széll Tamás séf és Szabó Kevin commis a Budapesten tartott európai döntÅ‘ elsÅ‘ helyezettjeként versenyzett. A nyomás hatalmas volt rajtuk, az egész ország rájuk figyelt, nem is véletlenül, a negyedik helyen zárták a mezÅ‘nyt, és övék lett a legjobb húsos tál dÃja. Az azóta eltelt idÅ‘rÅ‘l és legújabb munkahelyérÅ‘l beszélgetett a szakemberrel az Index.
A verseny utáni életed mennyiben lett más?
Tamásékkal maradtam, és együtt kezdtük el a Hold utcai piacon a Standot, nem volt idÅ‘m nagyon gondolkozni, beálltam a konyhába, folytattam a szakmámat. A versenyen is ragaszkodtunk ahhoz, hogy megmutassuk, milyen is a jó magyaros étel, a köretelemeinkben is visszaköszönt, volt például uborkasalátánk is. Mindannyian szeretjük a magyar konyhát, lehet egy kicsit letisztultabban, de ott is fontosnak véltük, hogy ha például megkóstolsz egy gulyást, az mindig ugyanolyan minÅ‘ségű legyen, mindig jó alapanyagokból készüljön, és rá lehessen mondani, na igen, ilyen az igazi gulyásleves. Nem vonzott a verseny után a fine dining világa? Persze, hogy vonzott, de Å‘szintén szólva kicsit bele is fáradtam. Ugyanakkor fiatal vagyok még, nem engedem meg magamnak, hogy kiszakadjak bármibÅ‘l vagy hátradÅ‘ljek. A mai világban, ha valaki hátradÅ‘l, észre sem veszi, már elmentek mellette tÃzen. Annyira a fine dining soha nem is vonzott, inkább a jó minÅ‘ségű ételek, a jó alapanyagok megtalálása jelentett kihÃvást, és valóban volt sok felkérés külföldre több Michelin-csillagos étterembe is, de végül mégis Tamásékat választottam. Aztán most öt éve dolgoztunk együtt, nem lehet elmondani és megfogalmazni ezt az öt évet, de úgy éreztem, eljött a váltás ideje.
Most a gyöngyösi Bori Mami Étteremben vagy séf, új étlapot is összeraktál, milyen az élet vidéken?
Nem mondom, hogy nyugalmas, kicsit nyugalmasabb, mint Pest, de itt is van munka bÅ‘ven, vannak rendezvények, és sokan járnak hozzánk BudapestrÅ‘l is. Itt azért jobban megismeri az ember az alapanyagokat, ki tudok menni a termelÅ‘khöz, el tudom mondani, hogy egészen pontosan mire van szükségem, ez azért Budapesten nem ennyire egyszerű. Az alapkoncepció az volt, hogy nem fine diningot csinálok az étterembÅ‘l, hanem falusi gourmet hely lesz, bisztrós, letisztult vonalat viszek majd a tudásommal. Még csak három hónapja vagyok itt, de tanÃtom az idejáró vendégeket, hogy ez a vonal nem a rántott húst jelenti, és nem az átlagos húslevest. Jöhetnek ezek az ételek is nyilvánvalóan, csak legyenek akkor átlagon felüliek. Elmagyarázzuk nekik, hogy persze gluténmentesen vagy laktózmentesen is meg tudjuk oldani, csak akkor ez meg az lesz benne. Beszélünk a köretekrÅ‘l, hogy a fogast ne hagymás törttel kérjék, hanem miért adunk mi mást mellé. Szerintem vevÅ‘k erre, és a jövÅ‘ben az a cél, hogy az étlapon jobban fókuszáljunk erre, még inkább elÅ‘térbe kerüljön a Mátra, és a terv az, hogy legyen egy 4-6 fogásos kis menünk is.
(forrás: Index)