A budapesti szállodaipar helyzetéről tartott sajtóbeszélgetést Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke és Dr. Niklai Ákos. A budapesti 158 szálloda közül 16 ötcsillagos, 61 négycsillagos. A budapesti szállásdíjak bevételének 72,6%-a a külföldiektől származik. A számok mögött azonban szomorú tények rejlenek, mert a budapesti szállásdíj bevétel az előző évhez viszonyítva 17%-kal csökkent, viszont 28%-kal növekedtek a költségek. Tulajdonképpen ez a két utolsó adat jelenti a budapesti szállodák legnagyobb gondját és ezekhez keresnek megoldásokat. Mi vezetett ezekhez az elgondolkodtató számokhoz?
Csökkent a kereslet, növekedett a kapacitás, csökkent a város versenyképessége, a versenytársakhoz képest nagyságrendekkel kisebb a promóciós költség, a turizmus szereplői közötti együttműködés zavarai, a túladóztatás.
Melyek a következmények?
Minőségromlás, mert a csökkenő bevételeket és növekvő költségeket, csak további drasztikus költségtakarékossággal tudják ellensúlyozni. Elmaradnak a pótlások, felújítások, elindult a létszámleépítés.
A gazdasági válság velejárója a hitelforrások elapadása, a bankok gyakorlatilag beszüntették a hitelfelvételi lehetőségeiket a szállodaipar számára, számtalan szállodának ma a ki nem fizetett hitelek miatt bankok a tulajdonosai. Közel 1000 milliárd forint a budapesti szállodák hitelállománya. 2011 első negyedévében 41 európai város szállodai átlagos REVPAR-ja 55,44 EUR volt, Budapest szállodáinak első negyedéves eredménye 25,9 EUR. E közben Budapesten újabb nyolc szállodai projekt rendelkezik építési engedéllyel, amely összesen 1300 szoba növekedést jelentene. Megnyitás előtt áll a Rácz Hotel 67 szobával, Boscolo Luxury Residence 138 apartmannal.
A szállodaipar egymaga nem képes Budapest turizmusát felfelé ívelő pályára állítani, ehhez mindenképpen kell a kormányzati és városvezetési akarat, vállalkozásbarát környezet megteremtése – mondta Dr. Niklai Ákos.
Több pályázatra van szükség, javíthatná a helyzetet a „turizmus bank” felállítása, az új turizmus stratégia kialakítása, de mindenek előtt a város rendbetétele, a turistabarát tömegközlekedés és taxi, a repülőtérről való bejutás könnyítése, a városnéző buszok mozgásának segítése, a hajléktalanok, koldusok elhelyezése, nyitott a tisztaság, higiénia kérdés és a belvárosi üzlethelyiségek elhanyagolt, koszos látványának tömege.
A sajtóbeszélgetésen arra kérték a résztvevők az újságírókat, hogy mindezekről tájékoztassák a szakmát, a döntéshozókat, és javasolják a közös gondolkodást, konzultációkat, mert Budapest a magyar idegenforgalom meghatározó szereplője.
