Működik -e még a pár évvel ezelÅ‘tt hatalmas divatnak számÃtó „fapados” szobakiadás a Balatonnál? Milyen árat tudnak elkérni a szállásadók a 80-as évek szolgáltatási szÃnvonaláért 2012-ben? Helyzetkép a balatoni szobakiadásról.
Â
Igen vegyes, az esetek nagyobb részében leromlott kiadó szobákkal-nyaralókkal lehet találkozni hazai vizeink partjainál. Abszolút jellemzÅ‘ példának számÃtanak az óriási, számtalan kis lakóegységre szeparált családi házak, melyek magukon hordozzák a 80-as (jobb esetben a 90-es évek) szinte valamennyi stÃlusjegyét. Az ilyen tÃpusú ingatlanok természetesen egyre kevésbé kiadhatóak, és abszolút nem versenyképesek a szinte minden földi jót kÃnáló wellness-hotelek kÃnálatával, ám mérsékelt érdeklÅ‘dés még mindig van irántuk – jelezték az általunk megkérdezett balatoni ingatlanosok. Ami viszont már biztosan nem kell: a tóparttól 5-10 perces járótávolságon túl lévÅ‘ bérlemények, ezeket már csak a legszűkebb pénztárcával rendelkezÅ‘ vendégeknek lehet alkalmi jelleggel kiadni.
A valaha virágzó szobakiadás mára minden kétség nélkül az utolsókat rúgja, melynek több oka is van. Az egyik, hogy a Balatonról a rendszerváltás (és a két Németország egyesülése) után fokozatosan elmaradtak a német turisták, akik korábban többhetes pihenés keretében találkoztak a tóparton, és igénybe vették a kiadó szobák szolgáltatásait.
A történelem kerekének forgása mellett fontos szerepet játszott, hogy a balatoni turizmusból megélni kÃvánó vállalkozók késÅ‘n ébredtek: mire rájöttek, hogy a 80-as évek szÃnvonalán de 2000-es árakon kÃnált szolgáltatásokra már sem a külföldi, sem a hazai közönség nem kÃváncsi, késÅ‘ volt. Nem utolsósorban sokat rontott az üzleten a motorizáció fejlÅ‘dése, az autópályák kiépülése, illetve a közlekedési lehetÅ‘ségek javulása – ma már a Velencei-tó és a Balaton is könnyen megjárható egynapos látogatás keretében is.
A fenti tényezÅ‘k bizony alaposan keresztülhúzták azok számÃtásait, akik az utolsó, még nyereséges idÅ‘szakban (a 80-as évek legvégén) vágtak bele a szobakiadásba: a környezÅ‘ példákat látva az esetek többségében már sokszobás, direkt erre a célra készült épületeket húztak fel (mÃg korábban az volt a jellemzÅ‘, hogy a helyi lakosok a nyári szezonra inkább rokonokhoz, vagy éppenséggel a garázsba húzódtak be, a lakószobákat pedig kiadták). A gyorsan változó környezet miatt az esetek többségében ezek a beruházások már nem térültek meg – hacsak nem volt további tÅ‘ke az épületek komfortosabbá tételéhez (mini-wellness központ, modern bútorok), az eredmény egy kétségbeesetten eladósorban lévÅ‘, óriási fenntartási költségű családi ház lett.
A tendencia azonban nem csak és kizárólag a Balatonnál vagy a Velencei-tónál figyelhető meg: a német és osztrák vendégek által felkapott termáltelepüléseken is hiába várnak bérlőre a családi házak és nyaralók, a vendégek többségét ugyanis elviszik a négy -ötcsillagos wellness-szállodák, melyek egy része fűtött folyosóval össze is van kötve a szomszédos fürdővel vagy stranddal.
EzekbÅ‘l a komplexumokból ha úgy tetszik akár az egész nyaralás alatt ki sem kell lépni – jól látható ez a folyamat például a népszerű BükfürdÅ‘t övezÅ‘ települések évek óta bezárt, szebb napokat látott csárdáin, vendéglÅ‘in, vagy éppen a szezon közepén is üresen álló apartmanházain. A helyi piacot jól ismerÅ‘ közvetÃtÅ‘k egyöntetű véleménye, hogy a vendégek hacsak lehet a legkényelmesebb megoldást választják, egyre kevesebben szeretnek nyaralás közben fÅ‘zÅ‘cskézni, boltba járni – Ãgy inkább megfizetik a jellemzÅ‘en éjszakánkénti 25-30.000 forintos wellness-hotelárakat.
A szobákat illetve nyaralókat manapság inkább családoknak, nagyobb társaságoknak lehet kiadni, Ãgy a költségek többfelé oszthatók. Ez a közönség azonban már messze nem tudja eltartani ezt a piacot – mondják az ingatlanosok – Ãgy a kihasználatlan kiadó házak tulajdonosai elÅ‘tt három lehetÅ‘ség áll: leviszik az árat és a legkisebb pénztárcával rendelkezÅ‘ közönséget próbálják becsábÃtani, legalább szállodai szÃnvonalra felfejlesztik a nyaralót, vagy megpróbálják eladni, ami dacára az évrÅ‘l-évre megjelenÅ‘ „éledezÅ‘” vÃzparti ingatlanpiacról szóló elemzéseknek továbbra is csak igen nagy árcsökkenéssel (15-30%) sikerül, ha egyáltalán lesz üzlet.
Gyakorlatilag bármelyik nyaralóterületen óriási a kÃnálat, kiadó szoba, apartman, vagy nyaraló szinte biztos, hogy mindig lesz, az árak azonban nagyon vegyesen szóródnak, éjszakánként 5 és 20 ezer forint között, a jellemzÅ‘ piaci átlag a 12-15 ezer forint éjszakánként, a bérlemény méretétÅ‘l, felszereltségétÅ‘l és elhelyezkedésétÅ‘l függÅ‘en. Fontos tudni, hogy az elÅ‘zÅ‘ három tényezÅ‘, és a kért ár nem minden esetben egyenesen arányos egymással, feltétlenül érdemes több lehetÅ‘séget is megnézni. A helyszÃnt tekintve – különösen Siófokon – óvakodni kell a forgalmas sétányon, központban található ingatlanoktól, itt hajnali kettÅ‘-három óra magasságáig nem nagy a valószÃnűsége a nyugodt alvásnak. Azt is érdemes megtudakolni, mi van a szomszédban: egy gyerektábor sem biztos, hogy garancia a stresszmentes kikapcsolódásra.
Látatlanban nem javasolt a szállást kifizetni, hiszen még ma is elÅ‘fordul, hogy az internetes hirdetésben látott képek és a valóság között viszonylag kevés a közös kapcsolódási pont. Egyes helyeken elvárt a teljes szállásösszeg elÅ‘re kifizetése, plusz még kauciót is kérnek, az ilyen helyektÅ‘l is érdemes óvakodni, vagy az egyik, vagy a másik miatt. Parkolási dÃjat, klÃma – mi több tévéhasználati dÃjat ma már nem illik kérni a vendégektÅ‘l.