Hungarikumok, mint országmarketing

0
29

Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Turizmus Trend szaklap a Hotel Benczúr konferenciatermében a Magyarországi hungarikumok szerepe a turizmusban című rendezvényét.

Magyarországi hungarikumok szerepe a turizmusban

A közel száz szakember előtt Gyaraky Zoltán a Hungarikum Bizottság tagja ismertette az új Hungarikum törvényt.

Karsai Árpád turisztikai tanácsadó kiemelte, hogy az országmárkát célszerű a hungarikumokkal megerősíteni, hiszen egyedi, Magyarországra jellemző termékekről van szó. Javasolta az ország szlogenjének a Hungary-Planet of Hungaricums, vagy Hungary-Spa Kingdom kifejezéseket.

Dobos Ádám reklámszakértő megfontolásra javasolta, hogy az új országimázs kialakításánál vegyék azt is figyelembe, hogy külföldön mit gondolnak rólunk, és ezt elegyítsék a hungarikumokkal. Példaként felhozta a kalocsai minta térnyerését.

Bódis Gábor a Hungary Next képviselője kiemelte, hogy az ország imázsa az több mint turisztikai imázs, az ország egészét kell pozícionálni, amelyhez be kell vonni a diplomácia, a külkereskedelem és a turizmus képviselőit is. Kiemelt feladatnak tekinti Budapest pozícionálását.

Puczkó László kiemelte, hogy a turisztikai imázs csak szegmentáltan hatékony, országonként változik a vonzerő, kidobott pénz egyazon szlogennel 12 idegen országban reklámozni Magyarországot.

Szigeti Péter a Professional Publishing Hungary vezetője és a délelőtt moderátora szerint szükség van olyan jellegzetes csak Magyarországhoz kötődő cégekre, mint például a Malév volt.

Linczényi Endre a Budaventura Travel tulajdonosa a történelmi emlékek előtérbe helyezésére hívta fel a figyelmet.

Radványi Katalin a Holiday Travel tulajdonosa sajnálkozott, hogy személyek nem lehetnek hungarikumok és példaként említette Puskás Ferencet, aki biztosan pozitív és magyar képzetet kelt.

A rendezvény végén a szervező Turizmus Trend és a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége a következő közös közleményt adta ki.

Turizmus a hungarikumokért, hungarikumok a turizmusért

Hungarikumok @ Országmarketing konferencia turizmus szakmai résztvevőinek állásfoglalása 2013. május 10.

A hungarikumok* jelentősége rendkívüli a hazai turizmus fejlesztésében: minden hungarikum támogatónkká, a turisztikai termékfejlesztés során pedig, termékké vagy attrakció  elemmé válhat. Ez lehet az egyediség alapja, ami viszont versenyképességi kérdés!

Az egyik probléma azonban az, hogy a Hungarikumok nincsenek integrálva napjaink turizmusába fontosságuknak és lehetőségeiknek megfelelően, hiányzik az átgondolt, megtervezett, hatékony, széleskörű  integrálásuk a turisztikai termékképzésbe és –fejlesztésbe.

E fejlesztéshez ajánljuk fel együttműködésünket

Álláspontunk az, hogy a magyar értékek, ezen belül a hungarikumok leghatékonyabb közvetítője nemcsak belföldön, hanem nemzetközi téren is a turizmus.

Annak érdekében, hogy a nemzeti értékeket mások is felfedezzék, a turizmus képviselőnek is rész kell(ene) venniük a nemzeti értékek azonosításában és a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak létrehozásában, a TDM szervezetekkel, vagy az azokat helyettesítő szervezetekkel, például települési önkormányzatokkal való együttműködésében. Igényeljük, hogy a törvényjavaslatban jelzett [16§ (2) f)] pályázati rendszerben helyet kapjanak a turisztikai vállalkozások és TDM szervezetek is, mint a hungarikumok termékfejlesztő, promóciós és értékesítő szervezetei.

Desztinációs szintű termékfejlesztés szükségessége. Nem kétséges, hogy települési és térségi komplex vonzerő- és termékfejlesztés nélkül sok szolgáltató reménytelen helyzetben marad.

Szakmai és területi együttműködések erősítése. Az egyediség lététől kiemelten függ versenyképesség. Ez egyrészt megköveteli a kultúrtörténeti kutatásokat, másrészt az erre alapozott, fantáziadús, jól működő attrakciófejlesztést. Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a szakmai összefogás. Az ágazati szakmai szerveződéseken túl (MUISZ, MABEUSZ, MNGSZ, FATOSZ  stb.) sokrétű kapcsolat kialakítása indokolt: a Hungarikum Bizottsággal, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségével, a Települési, Tájegységi és Megyei Értéktár Bizottságokkal, a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszerrel kooperációban, a LEADER – mozgalom résztvevőivel együttműködésben, klaszterek alakítása révén (különös tekintettel a beszerzésekre), iskolákkal (főiskolák, egyetemek, kutatóintézetek, stb.) a HR alapok megteremtéséhez és a hungarikumok kutatása terén, múzeumok, skanzenek, faluházak, kiállítóhelyek, mint helyszínek és támogatók intézményeivel, a civil szféra kulturális, történeti, hagyományőrző tevékenységet végző szervezeteivel.

K+F és innováció terén nélkülözhetetlen a hungarikumok  kultúrtörténeti kutatása és fejlesztése. A „hungarikum” nem csak magyarságtudatunk, történeti-kulturális identitásunk erősítője, de a gazdaságban piacképző és versenyképesség növelő elem is: gazdasági tényezővé válása külön előkészítést, tervezést igényel, ezért a turizmus oldaláról ezen értékeink kultúrtörténetének kidolgozását egyrészt ez úton is kezdeményezzük, másrészt magunk is elkezdtük.

Humán erőforrás fejlesztés keretében a turizmus oktatásban külön kiemeljük a turizmus felsőoktatás tevékenységének ez irányú bővítését.

A kapcsolódó marketing átgondolása: új típusú, komplex megközelítésű, piackutatásokra alapozott, együttműködésben megvalósuló marketing tevékenységre van szükség, amely a marketing-mix értelmezésében a turizmusmarketingre vonatkozó alapelveket kiterjesztett módon alkalmazza és figyelemmel van a fogyasztói szokások változására.

Ízlés és stílus értékeink képviseletében és védelmében. „Hungarikum: különleges, egyedi, jellegzetes –  és magyar”. Szakmai etikánk ugyanakkor megköveteli: nem „magyarkodunk”, hanem értékén vagyunk büszkék hagyományainkra, teljesítményünkre, az értékközvetítést szeretetünk és büszkeségünk áthathatja – s ettől magunk is szerethetővé válhatunk -, de mértéktévesztést nem eredményezhet.

*Fogalomértelmezés: A „hungarikum”  fogalmát gyűjtő kifejezésként használjuk jelen anyagunkban, mely magában foglalja az összes „nemzeti érték” minősítéssel rendelkező elemet.

fotó: TurizmusOnline