Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Turizmus Trend szaklap a Hotel Benczúr konferenciatermében a Magyarországi hungarikumok szerepe a turizmusban című rendezvényét.
A közel száz szakember előtt Gyaraky Zoltán a Hungarikum Bizottság tagja ismertette az új Hungarikum törvényt.
Karsai Árpád turisztikai tanácsadó kiemelte, hogy az országmárkát célszerű a hungarikumokkal megerősíteni, hiszen egyedi, Magyarországra jellemző termékekről van szó. Javasolta az ország szlogenjének a Hungary-Planet of Hungaricums, vagy Hungary-Spa Kingdom kifejezéseket.
Dobos Ádám reklámszakértő megfontolásra javasolta, hogy az új országimázs kialakításánál vegyék azt is figyelembe, hogy külföldön mit gondolnak rólunk, és ezt elegyítsék a hungarikumokkal. Példaként felhozta a kalocsai minta térnyerését.
Bódis Gábor a Hungary Next képviselője kiemelte, hogy az ország imázsa az több mint turisztikai imázs, az ország egészét kell pozícionálni, amelyhez be kell vonni a diplomácia, a külkereskedelem és a turizmus képviselőit is. Kiemelt feladatnak tekinti Budapest pozícionálását.
Puczkó László kiemelte, hogy a turisztikai imázs csak szegmentáltan hatékony, országonként változik a vonzerő, kidobott pénz egyazon szlogennel 12 idegen országban reklámozni Magyarországot.
Szigeti Péter a Professional Publishing Hungary vezetője és a délelőtt moderátora szerint szükség van olyan jellegzetes csak Magyarországhoz kötődő cégekre, mint például a Malév volt.
Linczényi Endre a Budaventura Travel tulajdonosa a történelmi emlékek előtérbe helyezésére hívta fel a figyelmet.
Radványi Katalin a Holiday Travel tulajdonosa sajnálkozott, hogy személyek nem lehetnek hungarikumok és példaként említette Puskás Ferencet, aki biztosan pozitív és magyar képzetet kelt.
A rendezvény végén a szervező Turizmus Trend és a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége a következő közös közleményt adta ki.
Turizmus a hungarikumokért, hungarikumok a turizmusért
Hungarikumok @ Országmarketing konferencia turizmus szakmai résztvevőinek állásfoglalása 2013. május 10.
A hungarikumok* jelentősége rendkívüli a hazai turizmus fejlesztésében: minden hungarikum támogatónkká, a turisztikai termékfejlesztés során pedig, termékké vagy attrakció elemmé válhat. Ez lehet az egyediség alapja, ami viszont versenyképességi kérdés!
Az egyik probléma azonban az, hogy a Hungarikumok nincsenek integrálva napjaink turizmusába fontosságuknak és lehetőségeiknek megfelelően, hiányzik az átgondolt, megtervezett, hatékony, széleskörű integrálásuk a turisztikai termékképzésbe és –fejlesztésbe.
E fejlesztéshez ajánljuk fel együttműködésünket
Álláspontunk az, hogy a magyar értékek, ezen belül a hungarikumok leghatékonyabb közvetítője nemcsak belföldön, hanem nemzetközi téren is a turizmus.
Annak érdekében, hogy a nemzeti értékeket mások is felfedezzék, a turizmus képviselőnek is rész kell(ene) venniük a nemzeti értékek azonosításában és a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak létrehozásában, a TDM szervezetekkel, vagy az azokat helyettesítő szervezetekkel, például települési önkormányzatokkal való együttműködésében. Igényeljük, hogy a törvényjavaslatban jelzett [16§ (2) f)] pályázati rendszerben helyet kapjanak a turisztikai vállalkozások és TDM szervezetek is, mint a hungarikumok termékfejlesztő, promóciós és értékesítő szervezetei.
Desztinációs szintű termékfejlesztés szükségessége. Nem kétséges, hogy települési és térségi komplex vonzerő- és termékfejlesztés nélkül sok szolgáltató reménytelen helyzetben marad.
Szakmai és területi együttműködések erősítése. Az egyediség lététől kiemelten függ versenyképesség. Ez egyrészt megköveteli a kultúrtörténeti kutatásokat, másrészt az erre alapozott, fantáziadús, jól működő attrakciófejlesztést. Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a szakmai összefogás. Az ágazati szakmai szerveződéseken túl (MUISZ, MABEUSZ, MNGSZ, FATOSZ stb.) sokrétű kapcsolat kialakítása indokolt: a Hungarikum Bizottsággal, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségével, a Települési, Tájegységi és Megyei Értéktár Bizottságokkal, a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszerrel kooperációban, a LEADER – mozgalom résztvevőivel együttműködésben, klaszterek alakítása révén (különös tekintettel a beszerzésekre), iskolákkal (főiskolák, egyetemek, kutatóintézetek, stb.) a HR alapok megteremtéséhez és a hungarikumok kutatása terén, múzeumok, skanzenek, faluházak, kiállítóhelyek, mint helyszínek és támogatók intézményeivel, a civil szféra kulturális, történeti, hagyományőrző tevékenységet végző szervezeteivel.
K+F és innováció terén nélkülözhetetlen a hungarikumok kultúrtörténeti kutatása és fejlesztése. A „hungarikum” nem csak magyarságtudatunk, történeti-kulturális identitásunk erősítője, de a gazdaságban piacképző és versenyképesség növelő elem is: gazdasági tényezővé válása külön előkészítést, tervezést igényel, ezért a turizmus oldaláról ezen értékeink kultúrtörténetének kidolgozását egyrészt ez úton is kezdeményezzük, másrészt magunk is elkezdtük.
Humán erőforrás fejlesztés keretében a turizmus oktatásban külön kiemeljük a turizmus felsőoktatás tevékenységének ez irányú bővítését.
A kapcsolódó marketing átgondolása: új típusú, komplex megközelítésű, piackutatásokra alapozott, együttműködésben megvalósuló marketing tevékenységre van szükség, amely a marketing-mix értelmezésében a turizmusmarketingre vonatkozó alapelveket kiterjesztett módon alkalmazza és figyelemmel van a fogyasztói szokások változására.
Ízlés és stílus értékeink képviseletében és védelmében. „Hungarikum: különleges, egyedi, jellegzetes – és magyar”. Szakmai etikánk ugyanakkor megköveteli: nem „magyarkodunk”, hanem értékén vagyunk büszkék hagyományainkra, teljesítményünkre, az értékközvetítést szeretetünk és büszkeségünk áthathatja – s ettől magunk is szerethetővé válhatunk -, de mértéktévesztést nem eredményezhet.
*Fogalomértelmezés: A „hungarikum” fogalmát gyűjtő kifejezésként használjuk jelen anyagunkban, mely magában foglalja az összes „nemzeti érték” minősítéssel rendelkező elemet.
fotó: TurizmusOnline
