Felfüggesztett adószám

0
16

Az utóbbi időben egyre gyakoribbak az adószám-felfüggesztések. Tipikus eset az, amikor az adóhatóság, döntését azzal indokolja, hogy nem találta a székhelyen az arra a címre bejelentett céget. De a revizoroknak sem mindig van igazuk. Mit tehet ilyenkor az adózó?

{module 221}

Az Adózóna információi szerint az adószám-felfüggesztéseknél a hivatalos magyarázat általában a következőképpen szól:„az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található”. Íme egy megtörtént eset: két revizor reggel fél 9-kor becsengetett egy vállalkozás társasházban megjelölt székhelyén. A kapucsengőn a revizorok állítása szerint nem volt kint a cég neve és a csengetésre senki nem nyitott ajtót. Ezeket a tényeket jegyzőkönyvbe vették. Ezen indokok alapján az adóhatóság bizonyítva látta, hogy „hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található”. 

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) határozatban ezért felfüggesztette az adózó adószámát. Mivel az adózó székhelyén nem található, ezért ilyenkor a határozat kézbesítését meg sem kísérli a NAV. A határozatot hirdetményi úton teszi közzé: a hirdetményt 15 napra ki kell függeszteni a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, valamint ezzel egyidejűleg az állami adóhatóság internetes honlapján is közzé kell tenni. Ez esetben az adózó nem tudott az adószáma felfüggesztésről. 

A székhelyén egyébként megtalálható volt. Valamennyi hivatalos levelét átvette (a NAV -tól nem kapott), székhelyén a munkaidő 9-17 óráig tartott (a revizorok munkakezdés előtt fél órával jártak nála). 

Az adószám-felfüggesztés jogerőre emelkedését követően sor került az adószám törlésére is. Az adózó csak a cégbíróságtól kapott levélben felügyeleti eljárás keretében értesült arról, hogy adószámát törölték. 

Eljárási hiba: mi a teendő?

Ugyanakkor a helyszíni ellenőrzést végző revizorok súlyos hibát vétettek, mivel semmilyen jogszabály nem írja elő azt, hogy egy vállalkozás székhelyén bármely véletlenszerű időpontban valakinek tartózkodnia kell. A helyszíni ellenőrzés a jegyzőkönyv tanúsága szerint reggel 8 óra 35 perckor történt. AZ (a)Adózó székhelyén 9-17 óráig volt folyamatos személyes jelenlét. Amennyiben az adóhatóság adózót postai úton előzetesen értesítette volna, akkor arról is bizonyítékot szerzett szerezhetett volna, hogy adózó a hivatalos leveleket átveszi-e. 
Az Art. szerint „A helyszíni ellenőrzést napközben 8-20 óra között lehet folytatni. Ettől adózó kérelmére lehet eltérni.” Előzetes értesítés hiányában adózó nem tudta jelezni, hogy helyszíni ellenőrzésre 9-17 óra között van lehetőség. „A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. A revizorok súlyos eljárási jogsértést követtek el, amikor úgy kezdték meg a helyszíni ellenőrzést, hogy azon hatósági tanúk nem voltak jelen. Hatósági tanúk hiányában a megbízólevél átadására, bemutatására nem kerülhetett sor. 

Jelen esetben a megbízólevelet bizonyíthatóan nem mutatták be, mivel az ellenőrzésen sem az adózó  képviselője, sem hatósági tanú nem volt jelen. Így az ellenőrzési eljárás valójában a törvény szerinti feltételekkel meg sem kezdődött. Meg nem kezdett ellenőrzési eljárásban keletkezett jegyzőkönyv semmis, annak tartalmára alapozva határozat nem hozható. A helyszínen a revizorok semmilyen tényállás tisztázási, bizonyítási eljárást nem folytattak le, tanút, hatósági tanút nem hallgattak meg, illetve vettek igénybe. A jegyzőkönyv nem hiteles, hitelt érdemlően semmit sem támaszt alá. 

Az ügyben jelenleg felügyeleti intézkedés iránti kérelem van folyamatban, mert a NAV eljárása egyértelműen törvénytelen volt. Az ügy azért tanulságos, mert az adózók többsége nincs tisztában a pontos eljárási szabályokkal, így előfordulhatott, hogy hasonlóan szabálytalan jegyzőkönyv alapján sokaknak törölték az adószámát. 

Angyal József
okleveles adószakértő

{module 221}