Levél a közétkeztetésről

0
15

Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd BizottságA Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói és munkaadói társelnöke, Dr. Várnai Zsuzsanna és Hülvely István levelet írt Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkárnak. Az ÁPB társelnökei a tárcával való együttműködés mélyítése érdekében Horváth Endrével tervezték következő találkozójukat, mely a helyettes államtitkár távozásával meghiúsult. A belső előkészítő munkák azonban folytatódtak, ezek egyik részeredményéről tájékoztatták Szatmáry Kristófot.

{module 221}

A Turizmus-Vendéglátás ÁPB Közösségi étkeztetési szekciója a közelmúltban tekintette át az ágazat helyzetét, és jóváhagyott egy erről szóló anyagot, melyet a társelnökök megküldtek az államtitkárnak, azzal a kéréssel, hogy az anyag áttekintése után további tárgyalásokkal járuljon hozzá a helyzet megoldásához.

A közétkeztetésről szóló anyag összefoglalása:

Az ÁPB célja pontos tájékoztatást adni a vendéglátás állami –  ágazati irányításával megbízott kormányzati szerveknek, és közös gondolkodással hatékony ágazati stratégiát kidolgozni az intézményi vendéglátás megreformálására. Ez szükséges, hiszen napi 2,1 M fő veszi igénybe a szolgáltatást munkanapokon.

Az ÁPB célja, hogy a közösségi étkeztetés kiemelkedő népegészségügyi és társadalmi jelentőségének köszönhetően megkapja az ágazatot megillető helyét az előkészületben lévő Turizmus vagy Vendéglátás törvényben.

Az ÁPB szeretné  elérni és kezdeményezni, hogy működési körülményeinek javítására konzultáció induljon valamennyi érintett tárca és szervezet bevonásával, ahol érinteni szükséges az átdolgozandó ágazati pályázati támogatási rendszert is.

A közelmúltban drasztikusan emelkedtek az energia- és élelmiszerköltségek.

Ezen magas költségek elviselhetetlen tehertételt jelentenek az igen alacsony átlagárakkal dolgozó közétkeztetők számára, akiknek meg kell küzdeniük megrendelőik szélsőséges árérzékenységével és az élelmiszerpiacot ért árrobbanással. Sújtotta őket az év eleji jelentős minimálbér és szakmunkás bérminimum emelés is, mivel ezen alágazat átlagkeresetei a legalacsonyabbak Az ágazat átlagkeresete 61,4%-a nemzetgazdasági átlagnak.

A főbb problémagócok, amelyeket az ÁPB a későbbiekben tételesen megvizsgál:

  • A népegészség szempontjából kiemelkedő jelentőségű  közétkeztetők működést érintő  költségei 2011-ben rohamosan nőnek minden területen
  • A vendégszám jórészt a megváltozott Cafetéria szabályozásnak köszönhetően drasztikusan visszaesett.
  • A költségnövekedés nem továbbhárítható a vendégekre és megrendelőkre, így sok vállalkozás kerülhet a megszűnés közelébe.
  • A jelenlegi közbeszerzési szabályozás rendszere sok esetben átláthatatlan és egyenlőtlen feltételeket eredményez a szolgáltatók számára, többségében a legalacsonyabb ár dönt. Ez egy lefelé mozduló spirálban tartja az ágazatot. Javasoljuk az EU-s ajánlás „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kötelező alkalmazását.
  • A megrendelők fizetési hajlandósága és fizetési fegyelme – különös tekintettel az állami intézményekre, önkormányzatokra – kritikán aluli. Sok helyen komoly körbetartozás alakult ki. Legalább a szülői befizetések azonnali utalását el kellene érni. Az EU új fizetési feltételekre vonatkozó szabályozásának életbe lépéséig kerüljön bevezetésre azonnali átmeneti szabályozás.
  • A szakhatósági ellenőrzések módszertana és követelményrendszere területenként eltérő lehet, nem következetes. Közös fogalom-meghatározás lenne szükséges az egyforma alkalmazás érdekében egy-egy új rendelet életbe lépése előtt.
  • A finn-svéd ÁFA-csökkentés után közétkeztetési ÁFA-világrekorderek leszünk, aminek jó része csak tovább rontja a legtöbb megrendelő önkormányzatok és az állam intézményeinek helyzetét.  Számos példa van Európában a közétkeztetés kedvezményes ÁFA-kezelésére. Egy ÁFA-csökkentés terhei nem elviselhetetlenek a költségvetés számára, hiszen a teljes éves forgalom 2010-ben 108,7 Mrd Ft volt, ÁFÁ-ja jelentős részét önkormányzatok és állami intézmények fizették, így ez átfutó tétel volt.
{module 221}