A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet 2011. december 5-én tartotta az év utolsó kibővített Titkárok Tanácsa ülését. Első napirendi pontban Zoltai Anna (MGSZH Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti osztályvezető) Kollárszky Liza SZIB elnök, Sodexo, és Ruiszné Nádas Judit, Junior Rt., (Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság által delegált tagok) bemutatták a készülő magyar higiéniai Útmutatót, tájékoztattak a munka során szerzett tapasztalataikról – ezzel előkészítve az európai higiéniai tréninganyag bemutatását.
Mint ismeretes 2012. március 31-ig elkészül az élelmiszeripari vállalkozókra így a vendéglátásban is használatos Magyar Higiéniai Kézikönyv, amelynek alkalmazása kötelező. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) vezetésével, de a felhasználók, így a Turizmus – Vendéglátás ÁPB képviselőivel közösen készül, hogy valóban olyan legyen, ami megfelel a vállalkozások hosszú távú üzemeléséhez, a munkavállalók meg tudják valósítani, és a fogyasztók érdekeit is figyelembe vegye. A „Kézikönyv” jelenleg is formálódik, ezért fontos, hogy a munkavállalók megismerjék, s ahol szükséges módosítást kérjenek, hiszen az alkalmazás során már számon kérhető a betartása.
Az élelmiszerjogról, ezen belül az élelmiszer-biztonság megteremtését célzó szabályozások elsődleges feladata az emberi élet és az egészség magas szintű védelme. Ennek két alappillére az élelmiszerjog általános elveiről szóló és követelményeiről szóló, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról, és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szól 178/2002. EK Rendelet, valamint az Európai Parlament és Tanács 852/2004 EK. Rendelete az
élelmiszer-higiéniáról. Ezek a rendeletek általános megfogalmazásúak, keret szabályokat és csak az elérendő célt, illetve a fő követelményeket határozzák meg, nevezetesen az élelmiszer-biztonság garantálását, a fogyasztók egészségének védelmét.
Mindezek megvalósulását a HACCP rendszereken alapuló Jó Higiéniai Gyakorlat jelenti, amely a legalapvetőbb feltételeket és szabályokat tartalmazza. . A 852/2004/EK rendelet megfogalmazza, hogy „a helyes gyakorlatról szóló útmutatókkal kell ösztönözni a megfelelő higiéniai gyakorlat alkalmazását „Ezt a célt szolgálják a szakáganként kidolgozott Nemzeti Útmutatók, amelyekben megjelennek a konkrét szabályozások. Cél, hogy a vendéglátás Jó Higiéniai Gyakorlat Útmutatója (GHP) a szükséges követelményeket kivitelezhető, a mindennapi életben alkalmazható, a nemzeti sajátosságokat, technológiákat figyelembevevő, a szakma által elfogadott, megvalósítható, a mai higiéniai elvárásoknak is megfelelő és az élelmiszer-biztonságot szavatoló szabályozások készüljenek a közösségi étkeztetés és a vendéglátás valamennyi területe számára. Az útmutató készítésére még 2008-ban alakult meg egy munkacsoport, amelynek tagjai a szakmai civil szervezetek képviselői és társadalmi munkában végzik tevékenységüket.
A közelmúltban megjelent 62/2011.(VI. 30.) VM rendelet kapcsán a munkacsoport elkészítette munkatervét a feladatok elvégzésére. A munkaterv szerint egy-egy témának a szakmai szervezetekből és a hatóság képviselőiből is van felelőse.A munkacsoport ülései nyitottak, azokon a vendéglátó szakemberek közül bárki résztvehet és csatlakozhat a munkabizottság tevékenységéhez. Az ülések helyszíne: Budapest, IX. Mester u. 81. MGSZH. Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság földszinti tanácsterme.A munkaterv, az ülések jegyzőkönyvei és az egyes fejezetek már megtárgyalt anyagai itt elolvashatók http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/kozerdeku_adatok/vendeglatas_ghp
A munkaanyagok kezelésénél felhívjuk a figyelmüket a következőkre: Baloldalon az adott fejezetekhez kapcsolódó jogszabályokból idézett szövegrészek találhatók, melyeken természetesen ebben a munkafolyamatban változtatni nem lehet. Jobb oldalon találhatók a munkacsoportban kidolgozott szöveg tervezetek, amelyek alakíthatók. Ezekhez várjuk a szakmai javaslatokat, melyet szövegszerűen, az útmutatóba beemelhető fogalmazásban kérjük megtenni.
Második napirendi pontban Berán Katalin munkajogász tartott előadást a várható változásokról a Munka Törvénykönyve legutolsó tervezete alapján. Ez a harmadik változat már, amely sokat javult és finomodott, nem volt felesleges a rengeteg írásbeli észrevétel és tiltakozás. Javultak az Alkotmányba, adatvédelembe ütköző részek is, de még így is gond továbbra a jövedelemcsökkenés lehetőségét jelentő szabályok illetve az EU és az ILO előírások minimumára visszalépő rendelkezések, különösen a munkavállalói érdekvédelem megnyirbálásának terén. A tervek szerint jövő év július 1-jével bevezetésére kerülő új munka törvénykönyve jelentős változásokat hoz majd a munkáltatók és a munkavállalók életében. A parlamentnek október végén benyújtott tervezet azonban valószínűleg és remélhetőleg még változni fog.
Közigazgatási jogi szemlélet helyett magánjogi szemléletű, azaz magánjog részének tekinti a munkajogot; ez jobban megfelel a piacgazdaság kialakult viszonyainak. Új jogpolitikai célt követ, miszerint jelentősen bővíteni kívánja az ún. kontraktuális alapú szabályozás szerepét, az individuális és a kollektív autonómia lehetőségeit, azaz a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi alanyok megállapodásainak szabályozó szerepét. A törvény szabályainak általános természete az, hogy azoktól a kollektív szerződés diszpozitívan eltérhet. Ez jobban segíti a kollektív szerződések elterjedését, üzemi megállapodás van érvényben ahol nincs kollektív szerződés hatály, se érdekképviselet. Szó esett az ismertetésben az általános magatartási követelményekről, a személyhez fűződő jogok védelméről, egyenlő bánásmód követelményéről; a munkaviszony tekintetében a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről, a munkaszerződés teljesítéséről, munkaidőről és pihenőidőről.
A jelenlegi tervezet értelmében a várandós nők, a kisgyermekes anyák és a lombikbébi programban résztvevő nők elbocsátása tilos, a táppénzen lévők felmondási ideje a táppénz után kezdődik. A délutáni pótlékot eltörlik, a több műszakban dolgozóknak 18-6 óra között műszak pótlék jár, ami 30 százalékos, a többieknek az éjszakai pótlék 15 százalék. A munkaszüneti napon dolgozóknak 100 százalékos pótlékot kell majd fizetni. A vasárnapra járó pótlékok tekintetében azonban nem fogalmaz egyértelműen a tervezet. A munkavállaló 7 nap szabadsággal rendelkezhet majd önállóan, ez legfeljebb két részletben lesz kiadható neki (kérdéses, hogy mi van akkor, ha valaki csak 1 szabadnapot kér), 14 nap szabadságot pedig összefüggően kell kiadni. Az alapszabadság 20 nap, az ezen felüli rész pótszabadságnak lesz tekintendő.A munkaszerződésekben az eddigi 200 helyett 250 túlórát lehet majd kikötni a tervezet szerint. A munkaidőt a munkáltató osztja be, a beosztást 7 nappal a munkavégzés előtt, írásban kell elrendelni. 3 napos határidő elegendő viszont akkor, ha előre nem látott esemény lép fel és a változtatás gazdálkodási okokból indokolt. A munkáltatónak jelenleg akkor nincs kártérítési felelőssége, ha a baleset működési körön kívül történt. Ugyan a Ptk is a „működési kör” szót használja, de az új törvénytervezet már „ellenőrzési körön kívüli” esetekről ír, ami a munkáltató javát szolgálja.
A borravalóval kapcsolatban úgy rendelkezne a tervezet, hogy a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló a munkaviszony keretében harmadik személytől nem kaphat juttatást. A minimálbér mértékéről, esetleges területi és szakmai differenciálásáról kizárólag a kormány dönt majd – bár az erre vonatkozó EU-direktíva azt mondja ki, hogy ezekben a kérdésekben ki kell kérni az érdekképviseleti szervezetek véleményét.
Harmadik napirendi pontban Bogdánné Nánai Mária VISZ ügyvezető alelnök ismertette a 2012. évi adótörvények a vállalati gazdálkodásra a munkavállalók jövedelmére tett várható hatásait. Ismertette főbb változásokat (SZJ kulcs 16%, adójóváírás megszűnik, szuperbruttósítás havi 202 ezer forint keresett felett lesz, amely mértéke 27%, különböző járulékok mértéke), az adóalapját, az adóalap-kiegészítést, adókulcsokat, különböző bérek tekintetében a 2011. évi és a 2012. évi számainak összehasonlítását, a béren kívüli juttatások rendszerét, összegeit, illetve a munkabérek nettó értékének megőrzésére tett intézkedéseket, amelyek bruttó háromszázezer forint alatti keresetekre vonatkozik, folyamatosan foglalkoztatottak tekintetében, és százkilencvenezer forintnál megszűnik, a kompenzáció a 27%-os szociális hozzájárulásból kapható.
Negyedik napirendi pontban Dr. Várnai Zsuzsanna a VISZ ügyvezető elnöke ismertette a Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság 2011. évi munkáját, sorra került annak megvitatása és egyhangú elfogadása.
