Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ felmérései szerint a magyar nyugdíjasok kevesebb, mint 7 százaléka mozog rendszeresen, azaz legalább heti 150 percet. Ez az inaktivitás veszélyeket rejt magában, miután számtalan betegség kialakulásához vezethet. Viszont öröm az ürömben, hogy az aktív 65 felettiek többsége rengeteget gyalogol, túrázik, illetve sokan pattannak közülük nyeregbe is, hogy kerékpározzanak egy – két kilométert, leginkább családi körben, az unokákkal együtt.
A Budapest 2019 Európa Sportfővárosa programsorozat ebben az évben kiemelt figyelmet fordít a szépkorúakra.
„ A 65 év felettiek körében jóval több előnnyel jár a rendszeres sportolás, mint akár a fiataloknál. Az aktív mozgás által erősödik az immunrendszer, javul az agyműködés, jótékony hatást fejt ki a csontsűrűségre, erősíti az izmokat, segít a vércukorszint mérséklésében, illetve javítja a szív teljesítményét.” – hangsúlyozta Prof. Dr. Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ egyetemi tanára.
A szakember véleménye szerint mindig a kornak, az egészségi állapotnak, az edzettségnek megfelelően kell a fizikai aktivitást megválasztani. Fontos a fokozatosság és a rendszeresség. Utóbbi esetében az időseknek hetente háromszor-ötször, legalább fél óra közepes intenzitású, a nagy izomcsoportokra kiterjedő aerob jellegű és az azt kiegészítő izomerő fejlesztő gyakorlatokat érdemes végezni. Ezek közé tartoznak a cardio edzések (gyaloglás, nordic walking, futás, kerékpározás, úszás) valamint a kis súllyal végzett erősítések, nyújtások is.
Felmérések bizonyítják, hogy a gyaloglás, túrázás (5-6 km/óra sebességgel) csökkenti a koleszterinszintet, a magas vérnyomást és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Edzi a szív és keringési rendszert, javítja a tüdő kapacitását, erősíti a csontrendszert. A kocogással (8 km/óra), vagy futással (10 km/óra) az egész testet át lehet mozgatni, és ez a mozgásforma befolyásolja a legkedvezőbben a keringési rendszert. A nordic walking révén jobb az oxigénfelvétel és 25-30 százalékkal nagyobb a kalória felhasználás, mint a gyaloglásnál. Az úszás megmozgatja a test összes izmát, rendben tartja a gerinc stabilitását és kedvezően hat a szív-és keringési rendszerre is. A kerékpározás pedig (16 km/óra) kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert, az ízületekhez kíméletes, jóval kisebb terhet ró az azokra, mint a kocogás vagy a futás.
Ezek alapján nem csoda, hogy az aktív időskorúak körében miért is tartozik a legnépszerűbb mozgásformák közé a gyaloglás, a túrázás, és a kerékpározás. És örömteli azt is látni, hogy sok 65 év feletti ember jár úszni, illetve tornázni.
A többieknek sincs késő. Azoknak, akik eddig még nem szánták rá magukat a sportolásra, most alkalmuk nyílik arra, hogy számtalan mozgásformát egyszerre, egy helyen jobban megismerjenek, és szakszerű segítséggel kipróbáljanak.
A Budapest 2019 Európa Sportfővárosa programsorozat részeként március 2-án a MOM Sportban, az Uszodában és a MOM Kultúrházban Szenior Életmódváltó Napot tartottak. A rendezvényen több mint 20, az idősek számára is ajánlott, sportág mutatkozott be: úszásoktatás és technikajavítás, vízi tornák, nordic walking, jóga, gerinctorna, társas- és néptáncok valamint asztalitenisz és tollaslabda. A Testnevelési Egyetem szakértői csapata szűrővizsgálatokkal és tanácsadással is készült a programra. Az ingyenesen látogatható esemény részeként a MOM Kulturális Központban életmód és szabadidősport témájú elméleti előadások is meghallgathatók voltak az időskori egészségmegőrzéssel kapcsolatban.
Továbbá a rendezvényen a Budapest Sportfőváros évad idei nagy eseményeiről is bővebb szó esett, így többek között a májusi Családi Napról, a spinning- és jóga rekord kísérletekről, a Nordic Walking napról, vagy a fővárosi futóversenyekről.
(L.K.)
