Elbocsátáshullám jöhet a szállodákban

Bár a hoteliparban még mindig erős a túlélési ösztön, Magyarországon túl sok remény nem maradt – fogalmaznak az ágazati szereplők a Napi Gazdaság cikkében. Ráadásul újabb elbocsátásokat hozhat januártól a túl nagy minimálbér-emelés.

 

{module 221}

Túl sok lehetőség nincs már a fix költségek csökkentésére, a béreken lehet még valamennyit spórolni, ám ezt ma már csak elbocsátásokkal lehet megoldani – mondta Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak. A szakember szerint ez a szolgáltatások színvonalának eséséhez vezet, hiszen amit hatékonyságjavításból eddig el lehetett érni, azt már megtették.

A Hunguestnek döntően vidéki szállodái vannak, ráadásul az átlagosnál is komolyabb gondot okoz majd jövőre a minimálbér emelése: a vidéki házakban dolgozók jelentős része „valós minimálbéres”, az ő fizetésük kigazdálkodása teljesíthetetlen feladatnak tűnik, főleg hogy ehhez az energia- és az élelmiszerárak növekedése is kapcsolódik.
Senki sem akarja beismerni az ágazat mélyrepülését. Az EU-elnökség okán az első félévben Budapesten ugyan növekvő vendégszámot hozott, ám az egy szobára jutó bevétel ekkor is csak stagnált, a jövő pedig – főleg a visszaeső hazai kereslet okán – még szomorúbb – véli Hülvely.

Úgy látja, a még a válság előtt induló szálláshely-fejlesztések révén a piacra kifejezetten a túlkínálat a jellemző – különösen a zsugorodó kereslethez képest, így a verseny is még mélyebbre nyomja a szakmát.
A gyengébb forint ugyan hozhat vissza valamit a külföldi vendégek révén, ám nem szabad elfelejteni, hogy az ágazatot jelentős – egyes becslések szerint ezermilliárd forintos – adósságteher nyomja. Ha csak azt vesszük, hogy az Euribor az elmúlt időszakban 0,64 százalékról 1,55 százalékra futott fel, nem lehetnek vérmes reményeink – mondta a vezérigazgató.

Bár a szektorban még mindig erős a túlélési ösztön, túl sok remény nem maradt – állítja pesszimistán Deák Imre, a Danubius Hotels Nyrt. vezérigazgatója is. A fix költségek növekedése mellett a szakember a kilátásokat sem sorolja az örömteli oldalra. Az országmarketingre szánt összeg évek óta lényegében semmire sem elég, és az sem segíti a vendégek idecsalogatását, hogy a nemzetközi médiában Magyarországot rendszerint negatív előjellel említik. A turista ugyanis nem vizsgálja az információk valóságtartalmát, hanem „biztosabb” desztináció után néz – érvel a szakember.

A Danubius 2009-ben már meglépett egy csoportos leépítést, s bár ezt követően a cég például saját maga – a kormányzat ilyen irányú ajánlását megelőzve – kompenzálta az egykulcsos adórendszerre áttérés miatt rosszabbul járó dolgozóit, most ismét kényszerhelyzetbe került. Deák Imre szerint szakmailag védhető, de nem racionális döntéseket kellett hozniuk: így például több szálló került egy vezetés alá, ám e lépések megtérülése 2013-tól várható. A nemzetközi csoport kitart amellett, hogy más országból nem vesznek el fejlesztési forrásokat, leszámítva az esetleges ingatlanértékesítéseket. A legnagyobb gond az, hogy senki nem tudja felmérni, a most előkészített üzleti terv mennyire lesz valós 2012-ben.

{module 221}