A Magyar Szállodaszövetség állásfoglalása

0
11

Az MSZSZ a jelenleg érvényes turizmus stratégiák közül elsősorban a „Nemzeti turizmus stratégia”, a „Budapest Közép-Dunavidék” és az „Egészségturizmus” stratégiával kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. Általános megállapítása, hogy ezek zöme 5-6 évvel korábban készültek, s az eltelt idő alatt jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az országban, beleértve a turizmus területét – autópályák, fürdőrekonstrukciók és bővítések, szállodai fejlesztések – , de emellett a gazdasági, a piaci környezet is olyan változásokon ment keresztül, melyek szükségessé teszik a turizmus stratégiák felülvizsgálatát, helyenként teljes átdolgozását. Javasoljuk, hogy az új stratégiák kidolgozásánál fordítsanak az eddigieknél nagyobb figyelmet arra, hogy a turizmus vállalkozásai hosszú távon, fenntarthatóan tudjanak működni.

{module 221}

Nemzeti turizmus fejlesztési stratégia

2005-ben készült a 2005- 2013 közötti időszakra

A 2005 évi adatokból, helyzetből kiindulva
– általános elemzés /nemzetközi környezet, EU turizmusa, Magyarország turizmusának környezete, turisztikai trendek és tendenciák/,
– a pillérek szerinti elemzés /versenyképesség és életminőség, a turizmus kínálata, a turistafogadás feltételei, emberi erőforrások, működési rendszer/
– horizontális témák /élménylánc, fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, határon átnyúló turisztikai kapcsolatok, piaci szegmensek/
– a turizmus jogszabályi környezete /turizmus jogi szabályozása az EU-ban, hazai ágazati szabályozás, fogyasztóvédelem/ értékelése, valamint
– SWOT analízis /melynek során vizsgálták a versenyképességet és életminőséget, a turizmus kínálatát, a turistafogadás feltételeit, az emberi erőforrásokat, s a működési rendszert/ alapján végezték el turizmusunk értékelését, s határozták meg a fő stratégiai irányokat.

Ezek a következők voltak:

  • a hazai turizmus versenyképességének növelése, s ennek az életminőségre való hatásának optimalizálása,
  • az attrakciófejlesztés /termékfejlesztés, turisztikai tájékoztatórendszer működtetése, kiemelt desztinációk fejlesztése/
  • a turistafogadás feltételeinek javítása /turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása, piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás, turisták komfortérzetének növelése/
  • emberi erőforrás fejlesztés /oktatási rendszer, foglalkoztatási környezet, szemléletformálás/hatékony működési rendszer /új turisztikai intézményrendszer, helyi TDM, regionális intézményrendszer, partnerség/
  • horizontális célok /élménylánc kialakítása, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, határon átnyúló turizmusfejlesztés, ifjúsági turizmus/

A stratégiai célok teljesítésének mérésére indikátorokat dolgoztak ki, s ezek segítségével értékelte a Monitoring Bizottság a turizmus teljesítményének alakulását.

Ezek közül néhány, a célkitűzésekkel együtt, illetve azok 2008 évi – amelyet utoljára értékelt a Monitoring Bizottság – illetve 2010 évi teljesítése:

  • A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás aránya a GDP-ben.
    Ez 2002-ben 1.7 % volt. 2013-ra 3 %-ot kívántak elérni, de 2008-ban csak 1.6 % lett.
  • A foglalkoztatottak száma a turizmusban.
    Ez 2003-ban 139 ezer fő volt. 2013-ra ezt 200 ezer főre kívánták növelni / akikközvetlenül a turizmusban dolgoznak /, de 2008-ban 157 ezer főt foglalkoztattakközvetlenül a turizmusban.
  • Egy külföldi turistára jutó költés
    Ez 2003-ban 198 Euró volt, ami 2008-ra 219 Euróra nőtt. A 2013 évi célkitűzés500 Euró.
  • Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken
    2003-ban 18.6 millió volt, a 2013 évi cél 24 millió. 2010-ben 18.710 ezer volt, ami 2003 évhez képest gyakorlatilag nem mutat növekedést.
  • Szállodai REVPAR /egy szállodai szobára jutó szoba árbevétel/
    2003-ban 4.896 Ft, 2008-ban 7.242 Ft, 2010-ben 6.375 Ft, ami 30.2 %-kal magasabb, mint a 2003 évi, de mégis a szállodák romló hatékonyságát mutatja, ugyanis az infláció 7 év alatt 45 – 50 % körül volt.

Fentiekről az MSZSZ-nek az a véleménye, hogy az anyagban megfogalmazott stratégiai célokkal ma is egyet tud érteni, de a kiinduló állapothoz – 2004-2005-höz – képest teljesen megváltozott nemzetközi és hazai környezet miatt nyilvánvaló a stratégia újra fogalmazásának, átdolgozásának szükségessége. Ennek kialakításánál figyelembe kell venni egyebek mellett

  • a turizmus szempontjából lényeges megvalósult hazai fejlesztéseket,
  • a megváltozott nemzetközi és hazai gazdasági környezetet,
  • a jelenlegi és várható piaci helyzetet
  • a turizmusban végbement változásokat, trendeket stb.
  • s olyan célokat kell kitűzni, melyek reálisak.

Fenti indikátorok időarányos teljesítése azt mutatja, hogy a 2013-ra kitűzött célok nem valósíthatók meg. A hazai turizmus eredményeinek 2008-2010 közötti – a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatására bekövetkezett – romlása azt mutatja – főleg ha figyelembe vesszük, hogy nemzetközi versenytársainak eredményei miként alakultak, -hogy versenyképességünk romlott.Az új stratégiák kialakításánál arra kell figyelni, hogy azok segítsék elő a turizmusban működő vállalkozások forgalmának, jövedelemtermelő képességének lényeges javulását. Ha fejlődik a vállalkozások forgalma, emelkedik profitjuk, az elősegíti a helyi és állami adóbevételek növekedését. A növekvő profit aztán további befektetésekre ösztönzi a vállalkozásokat, a befektetőket, s hozzájárul új munkahelyek létrehozásához.

Fentiek érdekében az MSZSZ alapvetően a szállodák, – melyeknek meghatározó szerepe van Magyarországon a bel és külföldi vendégek fogadásában – szempontjai alapján a következő stratégiák előtérbe helyezését, kidolgozását javasolja:AttrakciófejlesztésElsőbbséget kell adni olyan komplex turisztikai termékek kialakítása, amelyek belföldi és nemzetközi keresletet generálnak, hogy a meglevő – alacsony szinten kihasznált – fogadó kapacitások – szállodák, vendéglátó üzletek, stb. – kihasználtsága javuljon, hogy a szezonalítás csökkenjen.

2. Nem kapacitásbővítés, hanem minőségjavítás

A kereskedelmi szálláshelyeknél, s ezek közül meghatározóan a szállodák fejlesztésénél a mennyiségi bővülés elősegítése, támogatása helyett a minőségi fejlesztéseket, a felújításokat, a szolgáltatások bővítését kell előtérbe állítani. Ezt indokolja a meglevő szállodai kapacitások rendkívül alacsony kihasználtsága, évek óta – az árverseny miatt – romló árszínvonala. 2005-ben a hazai szállodák éves átlagos szobafoglaltsága 48.1 % volt – ami nemzetközi összehasonlításban ugyancsak alacsony – de ez 2010-ben – a 2009-hez képest élénkülő kereslet ellenére is csak 44.8 % volt. A hazai szállodai árak európai összehasonlításban a legalacsonyabbak között vannak. Ezt egyértelműen igazolják a nemzetközi összehasonlítások. Lásd STR riportok.

A minőségfejlesztésben jelentene nagy előrelépést a 239/2009 / X.29./ Kormányrendelet szerint a kereskedelmi szálláshelyeknek a szakmai szövetségek által történő minősítésének elterjesztése, ennek állami oldalról történő elősegítése. A hoteleknél ezt a ma már 11 európai országban működő Hotelstars szállodaminősítési rendszer jelenti. Ennek segítségével a hazai szállodák üzemeltetési, szolgáltatási oldalról az európai szállodai trendekhez kell, hogy alkalmazkodjanak, ami elősegíti egész turizmusunk versenyképességének javulását.

3. Keresletösztönzés

A belföldi piacon – ami döntően az üdülési csekk bevezetésének köszönhetően dinamikusan fejlődött – vagy az üdülési csekk, illetve az azt kiváltó Széchenyi Pihenőkártya segítségével, természetesen megfelelő marketinggel stb. párosulva.

A külföldi piacokon – aktív részvétellel, nagyobb ráfordítással, a hagyományos piacok megtartásával, újak meghódításával – növelni szükséges a vendégek, vendégéjszakák számát. Ebben az MTZRT-nek, a BTH-nak, a most alakuló TDM-eknek lehet meghatározó szerepe, de fontos, hogy a vállalkozók bevonása mellett a nemzeti marketinget végző MTZRT is rendelkezzen a szükséges forrásokkal.

4. Egészségturizmus

Az „egészségturizmus stratégiában” megfogalmazott marketing stratégiával egyet értünk, ugyanakkor a fejlesztési célokat, azok nagyságrendjét túldimenzionáltnak tartjuk. A tanulmány elkészülte óta nagy volumenű fejlesztések valósultak meg – fürdő rekonstrukciók és bővítések többek között Hévízen, Sárváron, Bükfürdőn, Hajdúszoboszlón, Zalakaroson, Budapesten, illetve ugrásszerűen megnőtt a wellness hotelek kapacitása. A gyógy szállodák szobakapacitása a 2006 évi 6.439 szobáról 2010-re 6.914 szobára – 7.4 % -kal – változott , de ugyanebben az időszakban a wellness szállodák szoba száma 3.628 szobáról 7.267 szobára – a duplájára emelkedett.

A jelentős fejlesztések ellenére a gyógy szállodákban eltöltött összes vendégéjszaka 2.5 %-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 7.4 %-kal csökkent 2006 és 2010 között. A wellness szállodákban ebben az időszakban a vendégéjszakák növekedése 84 % volt, de ez sem tartott lépést a fentiekben jelzett + 100 %-os kapacitásbővüléssel.

Emiatt a gyógy szállodák kihasználtsága a 2005 évi 61.1 %-ról, 2010-re 56.1 %-ra a wellness szállodák kihasználtsága a 2005 évi 48.1 %-ról 44.8 %-ra csökkent. Többek között éppen a túlzott kapacitásbővülés okozza, hogy a gyógy és wellness szállodák árszínvonala is messze elmarad a kívánatostól.

2010-ben a bruttó átlag szobaár a hazai gyógy szállodákban 13.501 Ft, a wellness szállodákban 14.354 Ft volt. Ez a 2010 évi országos 14.223 Ft átlag szobaárnál a gyógy szállodák esetében 5.1 %-kal alacsonyabb, a wellness szállodák esetében 0.9 %-kal magasabb. Ez azért problematikus, mert a gyógy és wellness szállodák üzemeltetése lényegesen költségigényesebb, mint egy átlag szállodáé, azaz az ilyen típusú szállodák fenntarthatóan nem tudnak működni ezen az árszínvonalon.

Fenti az adatok egyértelműen azt igazolják, hogy ezeknél a szállodatípusoknál túlzott kapacitások alakultak ki, hogy nem sikerült a szükséges mértékben új keresletet / hazait és nemzetközit / megnyerni.

Fentiek miatt is szükséges az egészségturizmus stratégiának olyan felülvizsgálata, ami nem a kapacitások bővítésére, hanem az egyedi kínálat, és szolgáltatások kialakítását célozza, melyek segítségével bővíteni lehet a megfelelő fizetőképességű vendégkör bővítését. Fontosnak tartjuk annak kutatásokkal való felmérését, hogy mi a valós gyógy és wellness kereslet, milyen egyedi gyógy és egyéb szolgáltatásokkal, kezelésekkel lehet fizetőképes külföldi vendégkört, a hazai vendégeket megnyerni és hogyan. / külföldi biztosítok az új EU irányelvek alapján stb. /

5. MICE

A Nemzeti Turizmus Stratégia elkészülte óta új konferencia központok nyíltak Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Egerben, s ezekbe, a vidéki nagyvárosainkba már autópályákon is el lehet jutni. Ki kell dolgozni annak stratégiáját, hogyan lehet a konferenciák rendezésére alkalmas infrastruktúrával rendelkező desztinációkban elősegíteni a MICE üzletág erősítését. Ugyanakkor Budapesten változatlanul csak terv a nagykapacitású kongresszusi központ megépítése. Ez utóbbi megvalósításának elsőbbséget kell adni.

A MICE szegmens fejlődése szempontjából stratégia kidolgozása szükséges, hogy olyan eseményekre, rendezvényekre – sport, kulturális, stb. – kerüljön sor – részben a szezonalítás ellensúlyozására, melyeknek a belföldi mellett a nemzetközi vonzóképessége is jelentős. Jelenleg kevés az ilyen esemény Magyarországon.

6. Budapest

A fővárosban realizálódik az összes hazai szállodai szoba árbevétel több, mint 50 %-a, a külföldi vendégektől származó szoba árbevétel több, mint 70 %-a. Ugyanakkor Budapest turizmusát jobban sújtotta az elmúlt évek visszaesése, mint az ország egyéb részeit, fővárosunk látogatottsága, az itt működő turisztikai vállalkozások, szállodák forgalma nagyobb mértékben romlott, mint nemzetközi versenytársainké.
Ezt igazolják az STR riport 2010 szállodai teljesítményét mutató adatai, melyek Budapest, Bécs és Prága hoteljeinek főbb mutatószámait tartalmazzák:

Város Szobafoglaltság
%
Nettó szoba átlagár
Euró
Nettó REVPAR
Euró
Budapest 57.7 63.1 36.5
Bécs 73.0 91.4 66.7
Prága 62.2 70.9 44.1

A KSH adatai szerint a budapesti szállodák összes bruttó szoba árbevétele 2006-ban 54.2 milliárd, 2010-ben 43.7 milliárd Ft volt, azaz 19.3 %-kal csökkent.

A számok önmagukért beszélnek, jól mutatják fővárosunk turizmusának visszaesését, ami az itt működő vállalkozások fenntartható működését veszélyezteti.

Budapest turizmusának fejlesztése sokirányú feladat. Javítani kell a város üzemeltetésen, Budapest promócióján, szükség van nemzetközi vonzóképességű nagy rendezvényekre – sport, kulturális, gazdasági, politikai – s mindent meg kell tenni a MICE, s ezen belül a konferenciaturizmus növelésének elősegítésére. Ehhez Budapest rendelkezik a szükséges számú és minőségű szállodával, egyéb turisztikai létesítményekkel, az éppen most kibővített nemzetközi repülőtérrel, kulturális, tudományos hagyományokkal, tradíciókkal, háttérrel. Egyedül a nagy kapacitású kongresszusi központ hiányzik. Emellett Budapest népszerű MICE desztináció.

Az üzleti turizmus mellett Budapestnek kiváló lehetőségei vannak a városlátogató, a kulturális, a gyógy turizmusban, legalábbis ami a gyógyvízkincset, hagyományos fürdőinket illeti. Ezek közül a Széchenyi, a Gellért fürdőt felújították, a Rácz fürdő felújítása rövidesen befejeződhet. Emellett azonban tudni kell, hogy Budapesten jelenleg a margitszigeti szállodákon és a Hélia szállodán kívül nincs igazi gyógy szálloda, s ezekben is a vendégeknek csak egy része érkezik „gyógykezelési” motivációval. Nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, mit jelent a gyógy turizmus a fővárosban / pl. fogászati turizmus stb. / Ahhoz, hogy erre stratégia készüljön pontos felmérésekre, kutatásokra van szükség.

A Budapest brand újra fogalmazására, annak tudatos építésére, Budapest sajnálatosan megkopott, megromlott képének javítására van szükség.

Mindezek miatt fontosnak tartjuk, hogy Budapest turizmusa fejlődésének gyorsítására egy külön komplex stratégia – mely a turizmus városfejlesztési, városüzemeltetési kérdéseivel, a turizmus szempontjából fontos rendezvényekkel, az egyes vendégszegmensek igényeinek kielégítésével, a főváros marketingével stb. – kidolgozására kerüljön sor.

7. Balaton

Balaton Magyarország második legjelentősebb turisztikai régiója, emiatt indokolt külön turizmusfejlesztési stratégia elkészítése erre vonatkozóan. Ezt indokolja, hogy az elmúlt években a belföldi vendégszám örvendetes emelkedése mellett a külföldi kereslet jelentősen csökkent, s nem javult a régió erős szezonalítása. Ennek tudható be az is, hogy míg 2005-ben a balatoni régióban összesen 7.382 szállodai szoba működött, ezek száma 5 év alatt nem nőtt, hanem 6.924 szobára esett vissza.

A stratégia elkészítésénél a térségben jelentkező különféle vendégszegmensek – nyaraló, gyógy, sport, bor, MICE – eltérő igényeit egyaránt figyelembe kell venni.

8. Gazdasági szabályozó rendszer

A nemzetgazdaság teherbíró képességének, a költségvetés helyzetének függvényében olyan gazdasági szabályozó rendszer kialakítása szükséges, amely hozzájárul a turizmus vállalkozásainak, s ezen belül a legnagyobb tőkebefektetést igénylő szállodáknak a fenntartható működőképességéhez. Közismert a szállodás, vendéglátó szakmának az az igénye, hogy az ÁFA kulcsok az EU-ban általában alkalmazott – ami a szállodáknál 8-10 %, a vendéglátás terén 12-15 % a hazai 18, illetve 25 %-kal szemben – szinten legyenek, hogy az IFA kivetése egységes alapokon %-ban kerüljön meghatározásra – eltérően a Budapesten 2011-ben kerületenként eltérő mértékű adókivetéstől -, hogy csökkenjenek a bérjárulékok, s főleg, hogy az egész adórendszer legyen kiszámítható, a befektetőknek, a vállalkozásoknak legyen jogbiztonsága. Fontos lenne az IFA állami kiegészítését visszaállítani a korábbi szintre /1 Ft IFA adóbevételhez 2 Ft járult /, s azt biztosítani, hogy az IFA bevételeket és kiegészítést az önkormányzatok csak a turizmus céljaira használják fel. / ennek rögzítése a Turizmus törvényben /

Itt említjük meg az elmúlt években jelentős hitelekkel épült szállodák pénzügyi nehézségeit. Többek között ezek számára, illetve szállodai felújításoknál, egyes turisztikai vállalkozások beindításánál jelentene nagy segítséget egy „turizmus bank” felállítása.

9. Ország kép

Stratégiát szükséges kidolgozni a „Magyarország brand”, a „Budapest brand” hosszú távon érvényes, valós értékeinken alapuló kidolgozására, egyáltalán az ország kép javítására.

10. Szakmai oktatás

A szállodás vállalkozók, a hazai és Magyarországon jelen levő szállodaláncok egységes véleménye szerint a hazai munkaerő képzettsége magas színvonalú, de a közép és felsőfokú szakmai képzést befejező hallgatók gyakorlati ismeretei nem elégségesek. Ez a turizmusban, a szállodaiparban, melyben a gyakorlati képzettségnek különösen nagy fontossága van, hátrányt jelent a pályakezdőknek, többlet költséget okoz – a betanítás költségei miatt – a munkaadóknak. Ebben szerepe lehet annak, hogy a bolognai folyamat következtében a felsőfokú szakmai oktatási intézményekben a korábbi általában 2 féléves szakmai gyakorlatot 1 félévesre csökkentették. Az MSZSZ már több fórumon javasolta a 2 féléves gyakorlati idő visszaállítását. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az elmúlt években olyannyira megnőtt a felsőfokú turizmus, szállodai, vendéglátás szakmai oktatást folytató intézmények száma, hogy az azokból kikerülő túlzott számú végzős hallgató részére a turizmusban nem lehet megfelelő számú munkahelyet biztosítani.

11. Turizmus barát környezet

A jelenleg érvényes „Turizmus fejlesztési stratégia” is foglalkozott a turizmus barát környezet kialakításával, de ebben sem sikerült lényeges előrelépést elérni. Részletes stratégia kidolgozása szükséges a hazai lakosság „tudatos turista barát” gondolkodásának létrehozására, befolyásolására. Emellett a „fogyasztóvédelem” segítségével, a szükséges jogi környezet létrehozásával kell megakadályozni, elejét venni azoknak a botrányoknak, anomáliáknak, amelyek negatív sajtóvisszhangot, s Magyarország turizmusának károkat okoznak. Ilyenek pl. az egyes éttermekben, bárokban ismétlődő túlszámlázások, a prostituáltak jelenléte Budapest belvárosában, a taxis csalások, a „koldus maffia” stb.

A Magyar Szállodaszövetség a fentiekben megfogalmazott állásfoglalásában leírtak mellett azt javasolja, hogy a „Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia” megújításához beérkező javaslatok alapján kerüljön sor az érdekelt szakmai szervezetek bevonásával konzultációkra, akár témánkat szervezett véleménycserére.

Javasoljuk továbbá, hogy az átdolgozott, új stratégiákat egészítsék ki akciótervekkel, határidőkkel, s lehetőleg a szükséges költségvetés meghatározásával.

Magyar Szállodaszövetség
Budapest, 2011. március 31.

{module 221}