A Nógrád megyei Hollókő nyerte el 2010 végén a francia nemzeti innovációs megfigyelő intézet Territoria Europe elnevezésű díját, amellyel azt ismerik el, hogy fejlesztéseit a helyben élők igényeit figyelembe véve hajtotta végre egy önkormányzat. Magyar település először kapta meg ezt a díjat. Szabó Csaba, Hollókő polgármestere azért tartja fontosnak a döntést, mert – a világörökségi cím megítélésétől eltérően – itt a tényleges munkát ismerték el, ez pedig bátorítást is ad. A 400 lakosú Hollókőt évente mintegy 80 ezren keresik fel.
A Territoria-díj bizottsága idén 112 pályázatot bírált el, és 43 francia önkormányzatnak ítélt meg arany, ezüst és bronz minősítést – mondta Szabó Csaba. – Az európai különdíjat csak olyan külföldi település kaphatja meg, amelynek van testvérkapcsolata francia önkormányzattal, Hollókő ezt a díjat Salers településsel együtt nyerte el. Salers ugyanúgy 400 lakosú, mint Hollókő, kis barokk falu, szinte egy ékszerdoboz.
Más ez mint a világörökségi cím – folytatja a polgármester. – Azt arra kaptuk, hogy megőriztük a hagyományokat, a népi kultúrát, az ófalut, a várat. A Territoria-díjjal pedig az elmúlt 10 éves munkánkat ismerték el, azt, hogy nem hagyjuk, hogy Hollókő üdülőfaluvá váljon, hanem fiatalokkal töltjük meg, hagyományokat ápolunk, a népszokásokat őrizzük, fejlesztünk, újszerű ötleteink vannak. Ez nagyon nagy dolog, hiszen az ember sosem érzi úgy száz százalékosan, hogy jó irányba megy, és biztosan ezt kell csinálni. Ez nagy segítség, és ad egy kis bátorítást.
Hollókő 1987-ben nyerte el a világörökségi címet, akkor egyedüli faluként. A település kuriózuma az élő ófalu, a műemléki házak együttese, a népi kultúra, a táji környezet. Az ófaluban 65 műemléki ház van, ezek egyharmada lakás, egyharmadában intézmények működnek, így a posta vagy a turistaház, egyharmada pedig hétvégi ház. A múzeumok mellett fazekasház, kézműves ház, kézműves porta, tájház, Legendák háza várja a látogatókat. Régi népszokások elevenednek meg a húsvéti fesztiválon, ahol nemcsak vödrös locsolkodásban részesülhetnek a vendégek, de megpróbálhatják a tojásfestést, vesszőfonást, csipkeverést vagy a gyertyamártást is.
1996-ra újították fel a középkori várat, amely – esténként már kivilágítva – nemcsak kirándulási célpont, de programok helyszíne is. Itt tart fegyveres bemutatókat, történelemórákat és várnapokat a Szent László Vitézei Egyesület, és már színházi estéket is rendeznek a várban. Szabó Csaba szerint az a lényeg, hogy minél több vonzó programot biztosítsanak. Az már nem elég, ha valaki csak kirándul, nézelődik, aztán hazamegy, fontos, hogy minél több dolognak legyen a részese. Szüreti bálon lehet például lovagolni, hintózni, húsvétkor népviseletbe öltözni, tojást festeni, a várjátékokon ki lehet próbálni a fegyvereket, be lehet öltözni lovagi ruhába.
Évente 50-60 ezren keresik fel a hollókői várat, az ófalut pedig még 20 ezren, köztük sok amerikai és japán turista. A Hollókőért Közalapítvány üzemelteti a megyei és a helyi önkormányzat tulajdonában lévő szálláshelyeket, és vannak magánszállások is.
A célunk az, hogy még több látnivaló, attrakció legyen, minél több ember itt maradjon, mert be kell látni, hogy tipikus egynapos kirándulóhely vagyunk – mondja a polgármester. Emiatt adták be a Próbáljon szerencsét Hollókőn című pályázatot, a programban a tervek szerint egy népmesébe csöppennek majd a látogatók, akiket aktívan bevonnak a falu életébe, az egykori paraszti világ hétköznapjaiba, a palóc hagyományokba. Induláskor tarisznyát és hamuba sült pogácsát kapnak a vendégek. Lesz többek között tánc- és énektanítás a Mulatós házban, alkalom lesz pálinka- és borkóstolásra, megismerkedhetnek a palóc ételekkel is, de nem marad ki a múltidézésből a szerelem sem, a Szerelemházban palóc lakodalmon keresztül nyerhetnek tapasztalatokat a turisták a hajdani udvarlási szokásokról.
Ezek mellett szeretnénk megjavítani a turisztikai attrakcióhoz vezető utat is, az ófalu 1980-ban készült macskaköves útját – egészíti ki Szabó Csaba. – Akkor egy-két évig bírta a vékony fuga, de ezen se autóval, se biciklivel, se gyalog, se babakocsival nem lehet menni. A kirándulók lassan a lábaikat nézik, nem a házainkat, azért ez mégsem szerencsés.
Amikor 1998-ban polgármester lettem, azt láttam, hogy minden fiatal elment a faluból, mert azt mondták, hogy itt nincs jövő, kezdett kiürülni az ófalu, alig voltak gyerekek, a megüresedett házakat idegenek vették meg. Ez utóbbi nem baj egy bizonyos százalékig, de egy idő után fontos. Amikor polgármester lettem, öt óvodás volt, most 16, hét iskolás volt, most 20 – tette hozzá. Elkezdtük azt a programot, hogy tartsuk itt a fiatalokat, adjunk munkahelyet, és őrizzük meg az ófalut. Hagyományőrzéssel kezdtük, bevezettük a Hollókő tantárgyat, az iskolában tanítjuk Hollókőt, hegyek, völgyek, rétek nevét, a kézművességek elsajátítását, a néphagyományok, népszokások bemutatását. Néha Bözsi néni megy be órát tartani, ő mondja el, hogyan zajlott az élet a fonóban.
Elindítottuk azt is, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő házakat nem turisztikai, üzleti célra újítjuk fel, inkább családokat próbálunk letelepíteni. Az első házat 2001-ben adtuk át, azóta hét család lakott itt, és közülük hat megtelepedett Hollókőn. A házakat próbaévre adjuk, és adunk hozzá munkát, vállalkozási lehetőséget is. Volt olyan hollókői, akit Budapestről hoztam így haza.
Arra is figyelünk, hogy ha valaki befejezi a középiskolai tanulmányait, azonnal megkeressük, hogy mit tudunk segíteni. Ez évente egy-két munkahelyet jelent, húsz munkahelyet nem tudunk adni. Fejlesztésekkel próbálunk előre menni, még több látogatót vonzani, így még többen tudnak megélni a turizmusból. A következő lépéseink is azt célozzák, hogy még többen kapjanak munkát, és még több bevétele legyen a vállalkozásoknak és az önkormányzatnak is. Sok kisebb lépésünk van, gyerekszületéskor azonnal 100 ezer forintos támogatást viszünk az ifjú szülőknek. Létkérdés az iskola és az óvoda fenntartása, de ebbe rengeteg pénzt kell belefektetni.
Hollókő 400 lakosa megszokta, hogy 80 ezer ember látogat ide egy évben. Persze, van olyan része, amit valóban szokni kell, én nemrégen a barátomnak segítettem fát hordani, aztán leültünk meginni egy pohár bort, közben legalább 40 japán turista fotózott minket, ahogy ültünk a farönkön. De a település büszke arra, hogy világszerte ismert, ilyen rangja van, és ilyen sokan kíváncsiak rá, ez ellensúlyozza ezt.
A világörökségi cím óriási elismerés, hiszen a világon az első falu volt Hollókő, amelynek ilyen elismerést adtak. Nagyon nagy dolog, onnantól a világ figyelme ránk irányult. Ha nem kaptuk volna meg a címet, akkor is fontos lenne, hogy megtartsuk a lakosságot, élet maradjon az ófaluban, ez ugyanígy meglenne, de lévén, hogy világörökségi falu vagyunk, sokkal gyorsabban pörögnek az események.
A gond az volt, hogy a ’80-as évek végén nem tájékoztatták a települést arról, hogy mi lesz. Nem mondták meg nekik, hogy ne adják el a házaikat 70-80 ezer forintért, mert hamarosan 3 milliót ér. Fel kellett volna hívni a fiatalok figyelmét a nyelvtanulásra, segítséget kellett volna adni a szakmaválasztáshoz. Persze, mindenkinek joga van a választáshoz, de meg kellett volna mondani, hogy ha az ön fia hegesztő lesz, akkor valószínűleg soha nem kap munkát Hollókőn, de ha pincér, szakács, akkor mindig szükség lesz rá.
Nem beszélve arról, hogy a vállalkozói ismeretekkel kellett volna kezdeni, mert a hollókőiek csak nézték, hogy kívülállók megcsinálták a vállalkozásaikat, a helyieknek meg fogalmuk sem volt arról, hogy ez hogy működik. Abban az időben azt érezte a település, hogy kihagyták az egészből. Több mint tíz éve azon dolgozunk, hogy ezt megfordítsuk, most már kezdik elhinni, hogy a miénk is ez.
Sok szerencsés dolog is van, például az amerikai vagy az olasz és francia turisták háznál szeretnének ebédelni, nem étteremben. A hollókői háziasszonyok pedig készítik a csirkepörköltet, a nokedlit, a rétest. Ezáltal is 20 családot vontunk be a turizmusba. Ilyenek nem voltak. Igaz az is, hogy más világ volt. Amikor 1990-ben megalakult az önkormányzat, alapvető beruházásokkal kellett foglalkozni, a csatornázással, gáz-, telefonbekötéssel.
Szabó Csaba, Hollókő polgármestere 2010-től már a Fidesz országgyűlési képviselőjeként is dolgozik, és sokat vár a tavasszal benyújtandó világörökségi törvényjavaslattól. Több jogot, valamennyi forrást ad a helyszíneknek, és menedzserszervezet is alakul, hogy a magyarországi világörökségi helyszínek egységesen léphessenek fel az érdekeikért, a költségvetésben pedig önálló soron szerepelnek majd.
