A fenntarthatóság része a mindennapoknak, a témában megfogalmazott keretek és konkrét intézkedések a teljes élelmiszerláncra hatással vannak. Szükséges a kapcsolódó folyamatok nyomonkövetése és minden érintett szereplÅ‘ bevonása a döntések elÅ‘készÃtésébe és adaptálásába – mondta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Felkai Beáta Olga szerdán Tapolcán.
Az AM élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelÅ‘s helyettes államtitkára a Business Days 2023. konferencián tartott elÅ‘adásán arról beszélt, van egy olyan globális problémafelvetés, amelyre mindenképpen választ kell találni a fenntarthatóság kérdéskörében. Az ENSZ Fenntartható FejlÅ‘dési Keretrendszert dolgozott ki 2015-ben, az ott hivatkozott célok jelentettek alapot a Farm to Fork stratégiához, amelynek megvalósÃtása során több jogszabály is érintett az élelmiszerláncban. Az élelmezés- és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos prioritások hangsúlyozása mellett a stratégia fÅ‘ célja az elegendÅ‘, megfizethetÅ‘ és tápláló élelmiszer biztosÃtása, a növényvédÅ‘szerek, műtrágyák és antimikrobiális szerek használatának csökkentése. Emellett kiemelt feladat növelni az ökológiai művelésű területek volumenét, ösztönözni a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást és az egészséges étrendet, csökkenteni az élelmiszer-veszteséget és az élelmiszerpazarlást – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Felkai Beáta Olga a közlemény szerint elmondta, a fenntartható élelmiszer-feldolgozás lényege, hogy a folyamatosan változó gazdasági és környezeti feltételek mellett a jelenlegi szükségletek kielégÃtésére olyan módszereket kell figyelembe venni, mint a természeti erÅ‘források megÅ‘rzése, a gazdaságos és energiahatékony feldolgozás, a nem szennyezÅ‘ technológiák alkalmazása és a csökkenÅ‘ hulladéktermelés.
A helyettes államtitkár felhÃvta a figyelmet a talajvédelem, a növényvédÅ‘szercsökkentés, az állatvédelem aktualitásaira is, majd kitért az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentésére, amelynek elérésére az Európai Bizottság 2023-ig jogilag kötelezÅ‘ erejű célokat javasol. 2016-ban ugyanis 88 millió tonna, háztartásonként 92 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezett egy emberre vetÃtve. Ez a szám 2022-re 59 milliárd tonnára mérséklÅ‘dött, amely 70 kilogramm hulladékot jelent évente egy fÅ‘re. Kiemelte, az élelmiszerpazarlás mérséklésére Magyarországon 2015-ben jött létre a Maradéknélkül Program, amely eredményeként 2016 óta az elkerülhetÅ‘ élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mennyisége 27 százalékkal csökkent, az összes élelmiszerhulladék mennyisége pedig 12 százalékkal. Mindezt szemléletformáló és oktatási programok, fogyasztói kutatások, nemzetközi és hazai együttműködések egyaránt segÃtik.
Az elÅ‘adást követÅ‘en átadták a Fenntarthatóság Szimbóluma 2023 verseny, valamint a Magyar Marketing Szövetség Zöld tagozati különdÃját – olvasható az AM közleményében.
MTI
